Noha egy új testület alakuló ülése általában a saját működési szabályzatának, vagyis az ügyrendjének elfogadásával indul, idáig nem sikerült eljutni a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-i alakuló ülésén – tudta meg a hvg.hu. Ez a munkacsoport a kormány által a blokkolt uniós pénzeket felszabadító vállalások közül az egyik legfontosabb elemnek számító Integritás Hatóság mellett működik konzultációs és javaslattevő szervként.
„Nincs még elfogadott ügyrendje a munkacsoportnak” – erősítette meg kérdésünkre a 21 fős testület egyik nem kormányzati delegáltja. Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját – aki a 10 civil tag egyike – azért kérdeztük, mert az alakuló ülésről az Integritás Hatóság által kiadott sajtóközleményből úgy tűnt, mintha az ügyrendet elfogadták volna.
Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
A hatóság – amelynek elnöke, Biró Ferenc a 10 civil és 10 kormányzati delegált mellett 21. tagként a munkacsoport vezetője is – közleménye ugyanis úgy fogalmaz: „A testület nemcsak az ügyrend legfontosabb szabályaiban egyezett meg – lényegében a civilek összes módosító javaslatát befogadva – hanem a törvény által előírt feladatok végrehajtásáról is egyeztetett”.
Az ügyrend egyes pontjai, szabályai szóba kerültek az ülésen, de megegyezés, elfogadott ügyrend nincs – pontosított Ligeti, kiemelve, hogy az egyik kormányzati delegált, az igazságügyi tárca képviselője is jelezte, hogy észrevételeit még nem tudta kialakítani. Ligeti azt is árnyalta, hogy befogadták volna a civil javaslatokat, hiszen – mint mondta – ez „egyelőre ígéretként hangzott el”.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója
Reviczky Zsolt
Az ügyrend és az arra például a Transparency által több ponton, előre megtett módosítási javaslatok azért fontosak, mert a Ligetit jelölő korrupcióellenes civil szervezet például ezek elfogadásától nemcsak a testület átláthatóbb működését és az esélyegyenlőség növelését várja, hanem kifejezetten ezek teljesülésétől tette függővé a munkacsoport értelmét és benne saját részvételét.
„Kicsit tétova első lépéseket tettünk, leginkább ismerkedtünk, de semmilyen rosszindulatot nem tapasztaltam, sőt konstruktívnak tűnt a hangulat,
a megelőlegezett bizalom megvan egymás iránt, így egyelőre nincs okunk arra, hogy ne legyünk ott a január 9-i hétre tervezett következő ülésen” – értékelte az alakuló ülést Ligeti, aki reméli, hogy a következőn az ügyrendet is elfogadhatják végre.
Ami a civilek, így a Transparency – szóbeli ígéretként elfogadásra ajánlott – ügyrendi javaslatait illeti, Ligeti szerint ilyen volt a munkacsoport működésének és a tagok életrajzának nyilvánosságára, a munkájukhoz szükséges adatokhoz való hozzáférhetőségre vonatkozó felvetésük, vagy az, hogy ne csak az elnök, hanem a tagok is összehívhassák az ülést (7 tagnál kötelező, kevesebbnél opció lesz).
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
Szóba került Ligeti szerint az is, hogy a munkacsoporton belül „albizottságok” alakulhatnak, melyek hosszabb időre, egy-egy kiemelt feladatra jönnének létre, fele-fele arányban civil, illetve kormányzati delegáltak részvételével. Erre utalt egyébként az Integritás Hatóság említett közleménye is, miszerint „a törvény által előírt feladatok elvégzése érdekében több almunkacsoportot is létrehoznak”.
A hatóság közleménye idézte egyébként az alakuló üléssel elégedett elnököt. Biró Ferenc szerint: „Az eddig történtek bizakodással töltenek el. A viták konstruktívak, a felek nem a konfliktust, hanem a megoldást keresik.
Egy jól és hatékonyan működő munkacsoport nagy segítséget jelent a hatóság munkájához és általában véve a tisztább és átláthatóbb közélet megteremtése érdekében."
A munkacsoport megalakulása előtt a hvg.hu többször is foglalkozott a leendő testülettel és annak mozgásterével. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, mert véleménye lehet, de nem biztos, hogy bárkit érdekel.
A munkacsoport egy másik civil delegáltja, az Átlátszó oknyomozó oldal főszerkesztője, Bodoky Tamás a HVG Teraszon M. Kiss Csabának azt mondta, sok ügyet fel tud sorolni, amit érdemes lenne megkapargatnia a hatóságnak is, de óvott a túlzott elvárásoktól. Ugyanis – magyarázta – a munkacsoportnak arra nincs felhatalmazása, hogy a hatóságot instruálja vagy számonkérje. Ugyanakkor azt is hozzátette:
Ha nem jelentkezünk a korrupcióellenes civil munkacsoportba, akkor legitimáljuk azt, hogy cöfösökkel töltsék fel.”
Ha nem jelentkezünk a korrupcióellenes civil munkacsoportba, akkor legitimáljuk, hogy cöfösökkel töltsék fel azt – magyarázza M. Kiss Csabának Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, miért érezte morális kötelességének, hogy részt vegyen a közpénzégetés visszaszorítására létrehozott Integritás Hatóság nevű intézmény ellenőrzésében. Persze szerinte is benne van a pakliban, hogy újabb kormányzati szemfényvesztésről van szó: ha bebizonyosodik, hogy csak fügefalevélnek kell, egy éven belül kilép a munkacsoportból.