Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.

A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.

Újságíró, jogász, ismert civilek, volt büntetőbíró, és néhány ismeretlen név a Korrupcióellenes Munkacsoportban

Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.

A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.

A Transparency International Magyarország észrevételei by HVG on Scribd

Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:

1. a Munkacsoport működésének nyilvánossága
2. a Munkacsoport tagjainak hozzáférése a feladatellátáshoz szükséges adatokhoz
3. a Munkacsoport ülésének tagok kezdeményezése alapján történő összehívása
4. a Munkacsoportot az Integritás Hatóság működésével kapcsolatban megillető jogosítványok
5. a Munkacsoport működése az ülések közötti időszakban

A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről”. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:

• A 21 állandó tagból 10 ember civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegálja: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok
• A munkacsoport “különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”
• A munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”
• A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”
• A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell
• A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak “árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak, és megküldenek a kormánynak, de annak ezt nem kell figyelembe vennie
• A munkacsoportban való tagság “nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”
• A munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.

A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.

Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk

Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen talán senkit nem érdekel.

Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”. Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, „mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van”, viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani.

Nyilatkozott az Integritás Hatóság elnöke: „Mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el"

Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni".