Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Jelenleg nincs olyan rendszer, amely révén összesíthető lenne, hogy egy-egy magánszemélynek hány pénzintézetben van számlája, s azokon mennyi pénzt őriz - írja a Napi Gazdaság.
A lap által megkérdezett hazai bankszakemberek a kevés rendelkezésre álló információ miatt egyelőre nem kívánták kommentálni a kormányfő kamatadóra vonatkozó bejelentéseit.
A tervek szerint az adó alapja a kapott kamatjövedelem lenne, a tízszázalékos kamatot 80–150 ezer forintos kamatjövedelem feletti bevétel esetén kellene fizetnie a polgárnak. Ez 6 százalékos betétkamatszint mellett azt jelentené, hogy az adóköteles jövedelem 1,3–2,5 millió forintos betétben őrzött vagyon után keletkezne - foglalta össze a lap.
A kamatadó kapcsán a banki szakemberek furcsának tartják, hogy miközben a tőzsdei befektetéseknél az árfolyamnyereség-adó, a bankbetéteknél a kamatadó miatt csökken a megtakarítás mértéke, a befektetési alapokban fialtatott pénzek után a jelenlegi hírek szerint nem kell külön adót fizetni. Mindez felgyorsíthatja azt az év eleje óta tartó markáns folyamatot, amelynek során a magánszemélyek megtakarításai a bankbetétekből a befektetési alapokba vándorolnak - írja a Napi Gazdaság.
