Egy kft. beruházásként vásárolt egy személyautót, cégautóadót fizet utána. Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására? A kérdésre Nagy Norbert adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
A téma a nemzetközi trendek, az államháztartási nyomás és a nagy magánvagyonok növekvő láthatósága miatt rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű; a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák ezzel egyidejűleg kerülnek a szabályozási fókusz középpontjába. Nemcsak azért, mert jelentős vagyont koncentrálnak, hanem azért is, mert ezekben a konstrukciókban a vagyon értékelése, nyilvántartása és gazdasági tartalma sokszor jóval transzparensebb, mint a hagyományos magánvagyoni struktúrákban – hívja fel a figyelmet írásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője.
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést? Érvényesülnek-e korlátok? Melyek a felek alapvető jogai, kötelezettségei? Érdemes áttekinteni a buktatókat, mivel a jogszerűtlen munkáltatói lépéseknek következményei lehetnek – hívja fel a figyelmet dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő, az Adózóna szakértője.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás? Ha kötelezettség, akkor hogyan tehet eleget ennek a külföldi cég? A kérdésekre dr. Kelemen László adószakértő, jogász, az Adózóna szakértője válaszolt.
A pénznemváltás és annak könyvelési kezelése különösen fontos szerepet játszik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek tevékenységük jelentős részét más pénznemben végzik, mint a forint. A magyar számviteli törvény és a társaságiadó-törvény különös figyelmet fordít arra, hogy ezen vállalkozások pénzügyi kimutatásai és adózási kötelezettségei pontosak legyenek, és összhangban álljanak az alkalmazott pénznemmel. A témáról Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője ad áttekintést.
Ügynöki szerződés kötésekor az ügynök megbízást kap arra, hogy elősegítse a megbízója tulajdonát képező termék értékesítését, és jutalékot számláz az eladott termékek után. Átadható-e az értékesíteni kívánt termék az ügynökcégnek, hogy azt a telephelyén értékesítse a megbízója számára? Ebben az esetben az ügynökcég megszerzi-e a tulajdonjogot? Mit kell rögzíteni a szerződésben? A kérdésekre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője válaszolt.
A nyári szezon közeledtével ismét előtérbe kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán felmerülő kérdések. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kell-e írásos munkaszerződést kötni? Ha igen, milyen esetekben? Vagy elég a jelenléti ív vezetése? A kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Éppen ezért érdemes közelebbről megvizsgálni első körben a magántőkealapok jogi hátterét, ezt követően pedig azt, hogyan épül fel a magántőkealapok adózási rendszere – hívja fel a figyelmet írásában dr. Magyar Csaba TEP, LL.M., a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője, az Adózóna szakértője.
Reflektorfénybe került a bizalmi vagyonkezelés (bvk), miután Kármán András parlamenti meghallgatásán úgy fogalmazott: „megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez indokolatlanul kapcsolódó kedvezményeket”. A mondat felületes olvasatban sokaknál riadalmat okozott, némileg félremagyarázva azt: mintha azt jelentené, hogy a bvk teljes jogintézményét kivonják a forgalomból. A félreértések elkerülése végett fontos tisztázni, mit jelent a mondatban az „indokolatlan” adóelőny, és mi az, ami továbbra is teljesen védhető keretek között maradhat. A témáról Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője ad áttekintést.
Mi a teendő abban az esetben, ha a vendéglátóhely típusa nincs kitöltve a nyilvántartásban, de a fogyasztás a 10/2026. kormányrendelet szerinti minden más előírásnak megfelel? A kérdésre Lucz Zoltánné adószakértő válaszolt.
A projektelszámolás költségterve nem egyszerű vezetői segédlet, hanem a megbízható árbevétel- és eredménykimutatás egyik alapfeltétele. A több üzleti éven átnyúló, egyedi szerződések esetében a gazdasági teljesítés gyakran nem esik egybe sem a számlázási ütemezéssel, sem a pénzügyi rendezéssel. A számviteli beszámolónak azonban nem azt kell bemutatnia, hogy a vállalkozás mikor számlázott, hanem azt, hogy az adott üzleti évben milyen teljesítményt végzett el, és ehhez milyen költségek kapcsolódnak. A témáról Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló ad áttekintést.
Egy cég korábban befektetési aranyat vásárolt, amit most értékesít. Költsége az eladással szemben nem merült fel. Szükséges-e a levonható áfát arányosítani abban az esetben, ha a cég áfás tevékenységet végez? A kérdésre dr. Csobánczy Péter közgazdász, jogász, adótanácsadó, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy társaság a felvásárlást megelőzően a vonatkozó jogszabályok szerint kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősült. A céget 2025 júniusában egy multinacionális vállalatcsoport vásárolta fel, amely több mint 6000 főt foglalkoztat. A tulajdonosváltozást követően mikortól terheli a társaságot innovációsjárulék-fizetési kötelezettség? Mikor következik be a kkv-minősítés változása? A kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy kft. két tulajdonosa 2025-ben osztalékelőleget vett fel, majd az egyik tulajdonos 2026 februárjában eladta az üzletrészét a másik tulajdonosnak. Így az osztalékról szóló döntés meghozatalakor nem lesz tulajdonos, vagyis az osztalékelőleget vissza kell fizetnie, amit meg is tett. Hogyan kell ezt bevallani a 2608-as bevallásban? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
A nyár közeledtével a munkaviszonyban álló feleknek érdemes mielőbb áttekinteniük a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat – ehhez ad támpontokat dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna szakértője.
Egy társaság elektromos személygépkocsit vásárolt, melynek a töltése a tulajdonos magánszemély tulajdonában lévő családi háznál történik. A töltőberendezés külön almérővel van ellátva, amely elkülönítetten méri az autó töltéséhez felhasznált villamosenergiát. Hogyan számolható el szabályszerűen a társaság részére az elektromos autó töltéséhez felhasznált villamosenergia költsége? Milyen elszámolási megoldások jöhetnek szóba, hogy a cég ki tudja fizetni a magánszemély tulajdonosnak a töltés költségét, és ezeknek milyen adózási vonzatai lehetnek? Az elszámolási módokról Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője ad áttekintést.
Hogyan lehet eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségnek, ha a munkavállaló „alkalmatlan” minősítést kapott a munkaköri alkalmassági vizsgálaton? Milyen egyéb lehetőségei vannak a munkáltatónak a helyzet rendezésére? A megoldáshoz dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna szakértője ad támpontokat.
Egy társaság a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 267. § (1) bekezdésére hivatkozva kapott tájékoztatást arról, hogy az a cég, amelytől terméket vásárolt, adókijátszással érintett ügyletekben vett részt. A tájékoztató levél alapján „adókijátszással érintett ügyleteket, illetve csalárd számlázásokat bonyolítottak, a hivatkozott cég a vizsgált időszakban jogsértő tevékenységet folytatott”. Mit tehet egy cég, hogy jogkövető társaságként elkerülje az ilyen eseteket? A kérdésre dr. Kelemen László adószakértő, jogász, az Adózóna szakértője válaszolt.
A társasági adóban egyre szaporodnak az adókedvezmények, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb (hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk), igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”. A legfontosabb tudnivalókat Erdős Gabriella adószakértő, az Adózóna szakértője foglalta össze.
Egy cég tulajdonosa – írásban előterjesztett kérelmében – a neki járó osztalékot más nevén lévő bankszámlára kéri utaltatni. Kell-e indokolni a kérelmet? Milyen adóvonzattal kell számolni? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély, illetve cég, vagy belföldi, illetve külföldi? A kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
