Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ VÁLLALKOZÁS

Találmányból szabadalom?

2006. március 13., hétfő, 11:36 • Utolsó frissítés: 2006. március 13., hétfő, 13:34
Szerző: MTI


Azzal mindenki tisztában van, ha kitalál egy műszaki megoldást, azt jogában áll levédetni. Ha biztosra akar menni, érdemes új és ötletes találmánnyal előrukkolnia. Arra a kérdésre, hogy mitől eredeti egy termék vagy eljárás, s hogy miként célszerű a szabadalmaztatási eljárást elindítani választ ad sorozatunk első része.

A megoldásnak nemcsak újnak, hanem ötletesnek is kell lennie. A nyilvánvaló találmányokra nem lehet szabadalmat kapni. Hogy mi számít ötletnek, s mi evidens – nem mindig egyértelmű.

Nyilvánvaló például, két megoldás olyan kombinációja, amelynek csak olyan tulajdonságai vannak, mint a két megoldásnak külön-külön voltak. Ha viszont létrejön egy új tulajdonság is, akkor a megoldás már egyből ötletes, feltalálói tevékenység eredménye.

Az elbírálás meglehetősen sok szubjektív elemet tartalmaz. Objektív döntést hozni ezért csak úgy lehetséges, ha a szabadalmi hivatalok alapeseteket határoznak meg. Ezekről már kialakult, hogy nyilvánvaló vagy meglepő lépésnek tekintendők-e. Az adott esetet visszavezetik valamelyik alapesetre, és ennek függvényében döntenek a sorsáról.
 
Bonyolítja a helyzetet, hogy az alapesetnek tekinthető megoldásokat az önmagában is sok bizonytalanságot rejtő újdonságkutatás szolgáltatja. Az elbírálónak segít a döntésben, ha a feltaláló rámutat arra, hogy mit kellett felismernie a megoldáshoz. Ezt a gondolatmenetet ellenőrzi, elfogadja, vagy rámutat a tévedésekre.

A harmadik feltétel, hogy a találmány műszaki legyen, vagyis megfogható dolgokhoz kötődjön. Valamilyen anyagi tárgy létrehozására, megváltoztatására vagy használatára irányuljon. Ezért például nem szabadalmaztathatók önmagukban a számítási eljárások, de az általuk megtervezett berendezések viszont annál inkább. Nem védethetők le a játékszabályok sem, szemben magával a játékkal. Sok esetben az is kérdés, hogy a találmány megoldja-e az elé kitűzött feladatot.

Eklatáns példa, hogy az örökmozgókra vonatkozó bejelentésekről mindig kiderül, hogy nem nyerhető belőlük a befektetettnél több energia. Ha viszont gyerekjátéknak vagy dísztárgynak akarnák szabadalmaztatni, akkor talán sikerülne.

Találmánytípusok (alapesetek) és a feltalálói tevékenység kapcsolata

• szakmai előítélet legyőzése (a szakirodalom által az adott célra egyöntetűen         rossznak tartott részmegoldást alkalmaznak a megoldásban): feltalálói tevékenységen         alapul
• optimalizálás: csak akkor van feltalálói tevékenység, ha a jelenséget leíró         függvény nem ismert.
• úttörő jellegű találmány (olyan feladatot old meg, amelyet korábban egyáltalán nem         sikerült megoldani): a feltalálói tevékenység kétségbevonhatatlan
• kombináció (ismert elemeknek egy feladat megoldására irányuló összekapcsolása):         feltalálói tevékenység akkor van, ha meglepő, új hatás jön létre
• addíció (részmegoldások új és meglepő hatást nem eredményező összegzése):         nyilvánvaló, nincs feltalálói tevékenység
• átvitel (egy bizonyos területen ismert műszaki intézkedést egy másik területen         hasonló feladat megoldására alkalmaznak): általában nyilvánvaló, nincs feltalálói         tevékenység
• anyaghelyettesítés (egy ismert megoldásban egy anyagot egy másikkal         helyettesítenek): általában nyilvánvaló, nincs feltalálói tevékenység
• alak- vagy méretváltoztatás: csak akkor van feltalálói tevékenység, ha nem várt         hatás is fellép többszörözés: ha a hatás a többszörözéssel arányosan változik,         akkor nyilvánvaló, nincs feltalálói tevékenység
• ekvivalencia (egy megoldás egyik elemét azonos rendeltetésű másik elemmel          helyettesítik): nyilvánvaló, nincs feltalálói tevékenység
• kiválasztás (nagy számú ismert megoldás közül egy adott megoldás kiválasztása):         feltalálói tevékenység csak akkor van, ha a kiválasztott megoldás nem várt hatással         is rendelkezik


































Az eljárás maga » « vissza az első oldalra


Találmányból szabadalom?




  Másolat Önnek



HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X