© Horváth Szabolcs

A múlt hónapban összesen 63 cég jelentett be csoportos létszámleépítést, ami egészen pontosan kétszer annyi, mint 2008 hasonló időszakában – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A válság kezdete, vagyis tavaly október óta közel harmincezren veszítették el állásukat, s a februári elbocsátásokban érintettek 64 százaléka 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat dolgozója. A számok mögött pedig emberek, s személyes történetek állnak. 

„A próbaidőm lejárta előtt egy nappal, a pihenőnapomon csengetett a postás egy elsőbbségi levéllel, amiben arról értesített a cég, hogy azonnali hatállyal felmondanak nekem, a papírjaimat is így küldték ki”- mesélte lapunknak a komáromi Nokia gyár egyik február végén elbocsátott alkalmazottja, aki nehezményezte, hogy minden előzetes jelzés nélkül váltak meg tőle. „A Nokia komáromi gyárából nokiás munkatárs elbocsátására nem került sor” – tájékoztatott minket a cég kommunikációs felelőse, Simai Anna, amikor arról érdeklődtünk, hány embernek szűnt meg a munkaviszonya az elmúlt hónapokban, s hánynak terveznek felmondani a jövőben. A próbaidős alkalmazottakat - akiket indoklás nélkül elküldhetnek - nem számítják ide, ahogyan a munkaerő-kölcsönzős dolgozókat sem – tette hozzá. Utóbbiakról azt mondta: mindig az aktuális gyártási, termelési igényekhez igazítják a kölcsönzött munkaerő számát, most sincs ez másként, „business as usual”. A jövőbeni elbocsátásokkal kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a Nokia-szóvivő, de azt az értesülésünket cáfolta, hogy az elbocsátások idején még munkaerőfelvétel történt volna a gyárba. 

A munkavállalók többsége félti a munkahelyét, kevés tájékoztatást kapnak, s a munkafeltételeik sem ideálisak a „soron” dolgozóknak - magyarázta forrásunk. Lapunk értesülése szerint a 12 órás, folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók szabadságát a Munka Törvénykönyvének ellentmondva, úgy számolják ki, hogy a szabadságok számát felszorozzák nyolccal, majd leosztják 12-vel, (s így a 20 napból marad 14). Amikor ezt a szóvivővel szembesítettük, csak annyit mondott: a szabadságolási koncepció a  szakszervezettel egyeztetve került kialakításra.

A legtöbb elbocsátás oka - szakemberek szerint - a csökkenő export, emiatt ugyanis a vállalatok kevesebbet, vagy egyáltalán nem termelnek. A legtöbb (1344) munkavállalót a Közép-Dunántúlon működő vállalkozások bocsátották el. A legnagyobb létszámot érintő elbocsátásokat illetően is ez a térség állt az élen a múlt hónapban. Közép-Dunántúl egyébként október óta vezeti a csoportos elbocsátásokat: 6737 munkahely szűnt meg eddig összesen. A nagy számot az magyarázza, hogy a térségben koncentráltan vannak jelen multinacionális vállalkozások és beszállítóik, amelyek piacvesztésük során gyakran a csoportos létszámleépítést választják.

Munkanélküli-biztosítás: kinek nem jár?

A válság Magyarországra való begyűrűzése, vagyis tavaly október óta négyszeresére nőtt azoknak a száma, akik biztosítást kötnének arra az esetre, ha megszűnik a munkájuk. Egy ilyen esetben az Ace European Group biztosító havi 40 és 120 ezer forintot fizethet ki a biztosítottjának, akár 9 hónapig. Igenám, csakhogy az elbocsátások számának megnövekedésével, a károsultak száma is megduplázódott. Ebben nagy szerepe volt annak hogy a kárt jelentő biztosítottak jelentős százaléka kijátszotta a 90 napos moratóriumot (várakozási idő) – a biztosítás megkötésétől számítva ennyi időn belül nem történhet meg a munkahely megszűnésének/elvesztésének bejelentése az alkalmazott felé – és rendszerint a 91-ik napon, vagy röviddel utána jelentették a kárt – mondta a hvg.hunak Dudás Péter igazgató. A belépési feltételeket a biztosító a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt  a közelmúltban jelentősen szigorította, a várakozási idő pl. 6 hónapra emelkedett. Feketelista ugyan nem lesz, de egy magasabb rizikófaktorú jelentkezőnél (alacsony iskolai végzettség,  idősebb életkor) az is számít, hogy melyik szektorban dolgozik. Ha pedig valakiről bebizonyosodik és papírokkal alátámasztható, hogy előbb kapta meg felmondását, minthogy a várakozási idő lejárt volna, nem fizetik ki a kárát.

Nem a felmondást, sokkal inkább a módszert kifogásolták  a finn tulajdonú Elcoteq pécsi gyárában, amely csoportos létszámleépítéssel vált meg közel félezer dolgozótól. Egy, a cégnél több mint 10 éve dolgozó asszony a hvg.hu-nak azt panaszolta, hogy két hete néhány biztonsági őr kísérte a tárgyalóba, ahol aláíratták vele a felmondásáról szóló tájékoztatót és felmentettek a munkavégzés alól, majd az öltözőbe tessékeltek. Ott elvették a belépőkártyáját, s megkérték, hagyja el a gyár területét.

Csak azok tarthatták meg az állásukat – meséli tovább - akik egyedül nevelik gyermeküket, vagy beteg gyermekről kell gondoskodniuk, esetleg ugyancsak a cégnél dolgozó hozzátartozójukat elbocsátásra ítélték. 

„Az első kategóriába tartoztam volna, mégis inkább aláírtam a papírt, mert a cég jövője bizonytalan, s inkább a háromhavi végkielégítést választottam" - mondta forrásunk, hozzátéve, még így is a szerencsésebbek közé tartozik: egy hónapja több kollégáját mindeki szeme láttára vezették ki a sorról, mielőtt elkezdhették volna a munkát, másoknak pedig már a belépőkártyájuk sem működött, amikor  beértek a gyárba. „Hivatalosan senki nem tájékoztatott bennünket az elbocsátásokról, csak akkor kezdtük sejteni, hogy erről lehet szó, amikor olyan kollégák nem jelentek meg a gyárban, akiknek beosztásuk szerint aznap műszakba kellett volna állniuk” - mesélte.

A fent leírt esetekről Krippl Zoltán, a cég kommunikációs vezetője a hvg.hu-nak azt állítja, hogy nem hallott, de nem zárja ki, hogy a cég nem értesített minden dolgozót. Az Elcoteq még december 18-án bejelentette a helyi munkaügyi központnak és a munkavállalókat képviselő üzemi tanácsnak, hogy 250 embert elbocsát, mondja Krippl. Az alkalmazottaknak február közepén kézbesítették a felmondásáról szóló értesítést, vagyis tájékoztatták őket arról, 30 nap múlva megszűnik az állásuk. Időközben újabb 250 ember elbocsátását jelentette be a cég a szakszervezetnek – erről Novodárszky Béla elnök tájékoztatta a hvg.hu-t. Az egyeztetés eszerint február végén megkezdődött, de csak azután értesítik a munkavállalókat, hogy a tárgyalások befejeződnek és nevesítik a leépítendő állományt. Azóta már a felmondási idejüket töltik a dolgozók. A tulajdonosváltásról szóló híreket a cég nem erősítette meg.

A csoportos létszámleépítések sok esetben olyan cégek munkavállalóit érintik, ahol betanított munkát végző, sok esetben alacsony  iskolai végzettségű munkavállalók dolgoznak, akik - a jelenlegi gazdasági helyzetben fokozottan - nehéz helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. A képzetlen munkaerő mellett a nyugdíj előtt állók, a próbaidős szerződéssel foglalkoztatottak, illetve a munkaerő-kölcsönzöttek veszíthetik el leghamarabb állásukat. Az sem véletlen, hogy tőlük tartanak leginkább a biztosítók is (lásd keretes írásunkat).

Kísérő az utolsó órákra

A megszüntetett munkahelyek aránya - válság kezdete óta - az összes bejelentésen belül 72 százalékot tett ki a feldolgozóiparban. Ez összesen 14 155 állást jelent. De jelentős munkaerő-veszteséget szenvedett el a pénzügyi szektor is.

Köztük a Raiffeisen Bank, ahol 315 dolgozónak szűnt vagy szűnik meg a munkaviszonya 2009 első félévében. A minden területet érintő leépítés az összlétszám alapján nyolcszázalékos – ezt nyilatkozta Felcsúti Péter vezérigazgató a cég sajtóközleményében.  Ebből az is kiderül, hogy a leépítésben érintett munkatársaknak, a törvényben előírtnál kedvezőbb felmondási feltételeket biztosítanak, valamint karrier-tanácsadással támogatják munkaerő-piaci elhelyezkedésüket. Az elhelyezkedést támogató program keretében például Esélyirodát nyitnak a bank épületében, ahol „a munkatársak infrastrukturális támogatást” kapnak az álláskereséshez – példaként ezt említették a pénzintézet PR-osztályán arra a kérdésre hogyan válik meg munkavállalóitól a Raiffeisen.

Az álláskereséshez nyújtott támogatást nem vitatja a bank egyik volt dolgozója sem, az elbocsátásakor tanúsított bánásmódot azonban megalázónak tartja. Alig pár hónapja tért vissza gyesről, amikor közölték vele, megszűnik az állása. "Kicsit több mint egy hete jött értem a csoportvezető, hogy a feletteséhez kísérjen, aki aláírattatta velem a munkaviszonyom alóli felmentésemhez szükséges papírokat, valamint adott egy másik papírt is, amin nyilatkozhatok arról, hogy felmondjon nekem a cég vagy közös megegyezéssel váljunk meg egymástól. Ezután lekísértetett a titkárnővel a tanácsadói beszélgetésre. Ott felvették az adatokat az álláskeresési tréninghez. Közben a titkárnő - mint később megtudtam - azért várt rám, hogy visszakísérhessen a helyemre és ellenőrizze, ahogy kikapcsolom a számítógépem, és összeszedem a holmim. A vigyázó jelenléte miatt kicsit úgy éreztem, mintha bűnt követtem volna el, s közben arra azóta sem kaptam választ, miért pont rám esett a választás, a csoportunkból egyedül” - mesélte a kisgyermekes anyuka.

A bank cáfolta, hogy úgymond „kitessékelte” volna munkavállalóit az ajtón, sőt azt állítja, azért mentesítették a munkavégzés alól a kirúgottakat, hogy minél több időt biztosítsanak az új álláskeresésre. Végül azt is elmondta, további létszámcsökkentést nem terveznek idén. A bank nem, de a magyarországi cégek az Ecostat adatai szerint idén újabb 105 ezer embert küldhetnek el munkahelyéről.

Csoportos létszámleépítés: védettek és védekezők

A csoportos létszámcsökkentés jogszabályban rögzített előírásait a munkáltatóknak megéri betartani, mert így például elkerülhetik, hogy a munkavállalók táppénzének egyharmad részét akár hosszú hónapokig is fizessék és a munkavállaló a védettségét kihasználva hosszú ideig kitolja jogviszonyának megszűntetését – mutat rá Kissné Horváth Mariann, a Saldo Zrt. Gazdasági tanácsadó munkatársa a törvényes út előnyeire. A csoportos létszámcsökkentésnél ugyanis a munkáltató felmondási szándékát a betegállományban lévő munkavállalóval is közölheti, és így a védettség megszűnését követően jogszerűen átadhatja neki a munkáltatói rendes felmondást. Ugyanakkor csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg védett alkalmazottak munkaviszonyát. Idetartoznak például a nyugdíjazás előtt öt évvel állók. Fontos , hogy a gyermekgondozás céljából gyeden, gyesen lévők, gyermekük három éves koráig védettek, munkaviszonyukat felmondással megszűntetni nem lehet. Az a munkáltató, aki nem tesz eleget a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos jogszabályban rögzített kötelezettségeinek, és mégis csoportos létszámcsökkentést hajt végre, annak jogszerűtlen magatartása akár milliókba is kerülhet.

 Salgó Andrea - Kovács Andrea