Ajándéklink létrehozása

Indul a BKK átalakítása, Baranyi Krisztina élesen kritizálta Karácsonyt – ez történt a fővárosi közgyűlésen

A fővárosi közgyűlés másodjára sem támogatta a Fidesz javaslatát, amivel Karácsony Gergelyt korlátoznák a kormánnyal folytatott tárgyalások során, de az egykori szövetséges, Baranyi Krisztina is sérelmezte: a kerületek feje felett jönnek egymás után az elvonások. A polgármester később is hevesen kritizálta Karácsonyt. A hosszú ülésbe pedig még az is belefért, hogy a vécékkel viccelődjenek.

– Szeretnék reagálni a napirendi pont levételére…

– Kérem, ne tegye!

– a fenti párbeszéd Gulyás Gergely Kristóf, fideszes képviselő és Karácsony Gergely főpolgármester között zajlott le a fővárosi közgyűlés rendes, októberi ülésének kezdetén. A napirend elfogadása előtt lezajlott vita jól mutatta az elmúlt hónapok politikai feszültségét Budapesten.

A napirendi pont, aminek a levételét Karácsony javasolta a Fidesz újbóli próbálkozása volt arra, hogy a múltkori, rendkívüli közgyűlésen, törvényességi kifogások miatt végül napirendre sem tűzött javaslatot ezúttal tárgyalja a testület.

A Fidesz eredeti javaslata azt a célt szolgálta volna, hogy Karácsony csak a fővárosi közgyűlés előzetes jóváhagyásával tárgyalhasson a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Mivel ez a főjegyző szerint megkötötte volna a főpolgármester törvényben garantált mandátumát, a javaslatot leszavazták.

Unicummal indult, veszekedéssel ért véget a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése

Alig húsz percig tartott a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése, amit azért hívtak össze, hogy korlátozzák a főpolgármester szavazati jogát a Fővárosi Közfejleszések Tanácsában. Az ülésre több kerületi polgármester is hiába ment el: ugyan több képviselő is javasolta, hogy hallgassák meg őket, a napirendet nem szavazták meg, így az ülés a napirend előtti felszólalások utána véget is ért.

A Fidesz módosított javaslata már nem előírná, csak javasolná a főpolgármesternek, hogy az FKT ülésein a fővárosi közgyűlés előzetes döntésének megfelelően tárgyaljon. Ezúttal viszont az indoklás egyik félmondatához fűzött megjegyzést a jegyző, amely arról szól, hogy a főpolgármester szavazati jogát „kizárólag előzetes közgyűlési döntést követően a közgyűlési határozatnak megfelelően” gyakorolja.

Napirend előtt bő félórán keresztül vitatkoztak azon a képviselők, hogy az indoklás része-e a határozati javaslatnak, illetve a múltra vonatkozó leírást tartalmaz-e vagy a jelenre, ezáltal kiolvasható belőle a mandátum megkötése.

Nem tudom, hogy az értelmező olvasással van-e problémája a városvezetésnek

– kezdte a vitát Gulyás Gergely Kristóf, jelezve: szerintük a kifogásolt mondatrész a múltat írja le, tényszerűen semmi köze a mandátum megkötéséhez.

A politikai vitákat a politikusokkal folytassák le, én állok rendelkezésre

– reagált a képviselőre Karácsony, sérelmezve, hogy a főjegyzőt politikai vitába próbálják meg bevonni. Gulyás viszont úgy reagált: a jegyző a törvényesség őre, „nem hazudnia kéne”. Megszólalása heves tiltakozást váltott ki Karácsonyból, aki jelezte a főjegyző észrevételeit vitatni lehet, bár „kérdéses, hogy a képviselőnek megvan-e ehhez a jogi tudása”, személyében viszont nem támadhatja, „támadjon engem”.

A Fidesz-frakcióból Lehoczki Ádám is beszállt, ő azzal érvelt, hogy akármit is mond az indoklás, ha csak azzal van baja a főjegyzőnek, akkor értelmezése szerint az érdemi rész, maga a határozati javaslat rendben van, és az elfogadása esetén sem ütközik jogszabályba, így tárgyalhatják, szavazhatnak róla.

Kiss Ambrus, a városháza főigazgatója ezen a ponton kissé ingerülten kérte a fideszeseket, hogy „olvassák már el, amit beadtak”, majd fel is olvasta az indoklást. Gulyás Gergely Kristóf ebből viszont csak azt a következtetést vonta le, hogy Kiss Ambrus felolvasásából is egyértelmű volt, hogy a megfogalmazás múlt időben van, „a múltat pedig nem tudjuk megváltoztatni”, majd felszólalását azzal zárta:

főpolgármester úr, ön gyáva!

A személyes megszólítás után Karácsony jelezte: ő nagyon szívesen vitázik a javaslatról, mivel abból a vitából a Fidesz fog rosszul kijönni, hiszen egy olyan testület (az FKT) működésébe és létébe akarnak belekötni, aminek az elődjét még Tarlós István és Orbán Viktor hozta létre

„Nem a vitától félünk, mert ez a vita nekünk jó, önöknek rossz” – mondta Karácsony a Fidesz-frakciónak, mivel szerinte az ő korábbi mondataikat, álláspontjukat tudnák a fejükre olvasni. Ez neki nem lenne ellenére, ugyanakkor a javaslat törvényellenes, így erre a vitára most nincs lehetőség. „De a többi napirendi pontnál úgyis fogunk még erről vitázni” – tette hozzá.

Jóslata be is jött: a második napirendi pontnál újra előkerült a téma és újabb hosszú percekig zajlott a vita a főpolgármester és Fidesz-frakció között, hogy jogos volt-e a javaslat levétele, vagy sem.

„Nagyon értékelem, ha a főpolgármester a mi érdekünkben a saját napirendi pontunk levételét javasolja, mert szerinte ez a vita nekünk rossz. De ezt a rossz vitát mi nagyon szívesen lefolytatjuk” – reagált még Karácsonyra Lehoczki, majd a napirend előtt zajló vitát Szepesfalvy Anna, a Fidesz frakcióvezetője zárta, sérelmezve, hogy jelen pillanatban Budapest dolgairól a kormány egy személyben dönt. Hozzátette, a javaslattal ezen szerettek volna változtatni. Hangsúlyozta, nem megkötni kívánják a főpolgármester kezét, csak szeretnék, ha a megválasztott képviselőkkel együtt alakítanák ki a közös álláspontot.

A közgyűlés végül támogatta a javaslat levételét a napirendről, így a Fidesz próbálkozása a rendkívüli közgyűlés után újra megbukott.

Nem csak a Fidesz-frakció és a főpolgármester között alakult ki konfliktus. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fővárosi képviselője a hetek óta húzódó parkolási vitához kapcsolótó javaslatot nyújtott be, ami azt célozná, hogy a főváros a saját fenntartású útjain hozza létre azt a hatékony parkolási rendszert, amit ígér, mielőtt azt kiterjesztenék a kerületi fenntartású utakra is.

A javaslat eredetileg a napirend végén szerepelt volna, de Baranyi kezdeményezte, hogy tárgyalják a második napirendi pont után, amely a BKK fővárosi-állami közös tulajdonlásáról szól, amiről az október 1-i FKT ülésen született döntés. Baranyi ezt odaszúrva a főpolgármesternek „a BKK államosításának” nevezte, mire Karácsony jelezte: ilyen javaslat nem szerepel a napirenden, de természetesen érti, mire gondolt a képviselő. Ezt a napirend-módosítást később támogatta a közgyűlés.

A napirend elfogadása után is folytatódtak az elmúlt hetek csatározásai, újra Baranyi beszélt arról, hogy bár ő örült az FKT újraélesztésének, és azt sem kifogásolja, hogy a főpolgármester ott közösségi felhatalmazás nélkül hoz döntéseket a kormánnyal együtt. „De ezek a döntések mind pénzelvonással járnak a kerületeknek” – folytatta.

Az államé lesz a BKK fele, 120 milliárd forint támogatást nyújt a kormány a fővárosnak

Sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, a hosszú idő után újra összeülő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülése után, ahol a főváros és a kormány közötti megállapodásokról, illetve a jövőbeli együttműködés kereteiről számoltak be, érintve a parkolási rendszer és a BKK átalakításának tervét, illetve a régóta viták tárgyát képező szolidaritási hozzájárulást is.

Ő ezért arra kérte Karácsonyt, hogy legalább tájékoztassa a fővárosi közgyűlést az FKT-ülések előtti közgyűléseken arról, hogy miről fog tárgyalni a kormánnyal, és milyen álláspontot fog képviseli. Majd megjegyezte, mivel november első felében esedékes a következő ülés, ezért kicsit csalódott, hogy jelenleg nincs ilyen tájékoztatás a napirenden. „Legalább fel tudjunk készülni a következő rablásra”, mivel Karácsony a legutóbbi, polgármesterekkel tartott egyeztetésen egyértelműen jelezte, a parkolási pénzek elvonása csak az első lépés.

Karácsony a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének legutóbbi ülésén tett javaslatot arra, hogy az idegenforgalmi adó elosztását is gondolják újra, illetve, hogy a kerületek az iparűzési adójuk egy százalékát költség a szociális krízis kezelésére. Karácsony javaslatait nem minden kerületvezető fogadta lelkesedéssel, másnap pedig kommentháborúba is kezdtek.

Karácsony Baranyinak reagálva elmondta, hogy november 12-én lesz a következő tárgyalása a kormánnyal, ezért előtte, november 10-re összehívta a BÖSZ-t, ott majd érdemben tudnak beszélni a témáról. Jelezte azt is, igyekszik megfelelni a kérésnek a jövőben is, majd hozzátette, nem „random” álláspontot képvisel az FKT-ülésein, hanem a képviselői, főpolgármesteri pályafutása során már alaposan megismert politikáját viszi itt is tovább.

Spórol vagy ráfizet a főváros az állammal közösen működtetett BKK-ra?

A BKK fővárosi-állami közös tulajdonba adásáról szóló előterjesztésről hosszan vitázak a képviselők. Karácsony benyújtóként arról beszélt, hogy a budapesti tömegközlekedés színvonala kiemelkedő, ennek kiterjesztése a fővárosiak és az agglomerációs lakosok számára egyaránt előnyös. Kevesebb lesz az ingázó, akiknek a száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt, és ma az Európai Unióban csak Berlinben magasabb.

Hozzátette, jelenleg a fővárosi költségvetés legnagyobb kiadása a közösségi közlekedésre megy el, ami a 220 milliárd forintot is meghaladja, a jelen tervek szerint viszont csak 170 milliárd forintot kéne ebbe beletenni a fővárosnak, ami mellé ugyanennyit tenne az állam.

A vita során több képviselő is rámutatott, a megegyezés arra is kitér, hogy a 170 milliárd forintos fix kiadásokon túl felmerülő költségeket szintén fele-fele arányban kell a fővárosnak és a kormánynak finanszírozni.

Papp Tibor, a Fidesz-frakció képviselője azt is sérelmezte, hogy az állam mindössze a BKK jegyzett tőkéjének megfelelő, 1,98 milliárd forintos összegű tőkeemeléssel válik 50 százalékos tulajdonossá, holott a BKK-nak jelenleg a saját tőkéje az 5 milliárd forintot is meghaladja, a cég teljes értéke pedig ennek a sokszorosa lehet, cégértékelésre azonban nem került sor.

Baranyi Krisztina hiányolta, hogy valójában azt sem tudják, pontosan mekkora területet takar az agglomeráció, amelynek a közlekedésszervezését ellátja majd az új agglomeráció. Ezzel összefüggésben hozta fel Böröcz László, az I. kerület polgármestere, a Fidesz-frakció képviselője, hogy nem csak a kérdéses agglomeráció területét nem ismerik azt sem, hogy ott jelenleg mennyibe kerül a közösségi közlekedés.

Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi hatáskörbe vont parkolásüzemeltetést is a BKK alá vonnák, ami szintén jelentős költségnövekedést okozhat, így egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi 220 milliárd forintos fenntartási összegnél 50 milliárd forinttal olcsóbban megúszná a BKK fenntartását a főváros.

MTI / Lakatos Péter

Szeretném kérdezni, hogy van más kérdés, mint hogy az utasoknak jobb lesz, és a városi autóforgalom is csökken?

– fogalmazott egy ponton Karácsony, aki a kritikákra azzal reagált, azért nincs egy olyan hatástanulmány, ami alátámasztja a közös működtetésű vállalat hatékonyságát, mert „az elmúlt 30 év szakirodalma” mind arra mutat, hogy ez a modell sokkal jobb. Az előkészítés alaposságát hiányoló képviselőknek pedig később azt mondta, „nincs olyan dokumentum, stratégia a fővárosban, amiből ne következne egyenesen arányosan ez a lépés”.

Kiss Ambrus a kritikákra reagálva kiemelte, hogy a kétszer 170 milliárd forint a BKK saját bevételein túl fog a vállalat rendelkezésre állni. Hozzátette, bizakodó, hogy majd úgy fogják meghúzni a kérdéses agglomeráció határait, hogy a területen belül ellátható legyen a feladat a rendelkezésre álló forrásokból.

A vita egy pontján a Fidesz-frakció azt is felvetette, hogy ha Karácsonyék most tudták vállalni a főváros felé, hogy 20 milliárd forintot takarítson meg jövőre a működési költségein, akkor ezt eddig miért nem tudták biztosítani?

Erre már érdemi válasz nem érkezett, a vita pedig kezdett parttalanná válni, miután a képviselők azon kezdtek el veszekedni, hogy a Fidesz-kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás vagy a városvezetés és a közgyűlés rossz gazdálkodása miatt volt szükség a kormány 120 milliárd forintos egyszeri támogatására, így a vitát a főpolgármester bő két óra után lezárta.

A nap végén tartott szavazáson a közgyűlés 17 igen szavazattal, a Fidesz-frakció tartózkodás mellett támogatta a javaslatot, így elindulhat a BKK átalakulása.

Baranyi kritizálta a leghevesebben a parkolási átalakítás tervét

Már a BKK-ról szóló vitában is előkerült a parkolás kérdése, az erről szóló vita Baranyi előterjesztésénél teljesedett ki, a vitában főként az előterjesztő és a főpolgármester ütközött. A IX. kerületi polgármester azzal kezdte az utolsó napirendi pont tárgyalását, hogy ugyan már mindenki a végét járja és senkinek nincs kedve ezzel foglalkozni, de kötelessége elmondani, hogy a parkolási bevételek elvétele a kerületek lakóinak kára.

Baranyi szerint egyértelműen kiderült, hogy nem a parkolás működésének hatékonyságáról van szó, hanem arról, hogy pénzhez jusson a főváros. Hozzátette: nem készült hatástanulmány, nem tudni, milyen módon tervezik üzemeltetni, mi lesz a lakossági kedvezményekkel, felfestésekkel, szoftverekkel, ráadásul olyan számokat vettek alapul, amelyek nem igazak, fogalmazott.

Baranyi ezért javasolta azt, hogy kezdeményezzenek olyan törvénymódosítást, amivel lehetősége lenne Budapestnek a fővárosi tulajdonban lévő parkolóhelyek üzemeltetésére, először a mostani, parkolóőrös rendszerben, majd az automatizált megoldásokkal.

Nézzük meg, hogy mennyi pénzért, milyen hatékonysággal tudja ezt ellátni a főváros!

– mondta Baranyi.

Ez előterjesztő azzal zárta: tudja, hogy egyszerű trollkodásnak értelmezni a javaslatát, de szerinte ez teljesen komoly, mivel így lenne lehetőség arra, hogy kiderüljön: kinek a kezében van jobb helyen a parkolás.

Karácsony azzal felelt, hogy valóban, ő is hajlamos trollkodásként értelmezni a javaslatot, de azért megpróbál érdemben reagálni rá. A főpolgármester szerint nem az a kérdés, hogy kinek van jobb csapata vagy kapacitása, hanem egyszerűen a leghatékonyabban a fővárosi szinten lehet ellátni ezt a feladatot.

A főpolgármester hozzátette: nem lehetne úgy tesztelni a rendszert, hogy egyszerre van az üzemeltetés a fővárosnál és 13 kerületnél, akik aztán egyszerre vezetik be és tesztelik az automatizált megoldásokat.

Nem az a kérdés, miért kerül át a fővároshoz, hanem egyáltalán az, hogy miért került el?

– tette fel aztán a kérdést Karácsony, majd úgy folytatta: 2019 óta szerepel a programjában az egységes parkolási rendszer, az egyetlen ok, amiért most hozzák létre az az, hogy végre a főváros problémáinak megoldására nyitott kormány van hatalmon.

Hangsúlyozta azt is, hogy a polgármestereknek a saját szempontjukból igazuk van, de a kerüeti lakosok szempontjából nincs. Elmondta, érti, hogy a forrásvesztés érzékenyen érinti őket, viszont arra is emlékeztetett mindenkit, hogy a szolidaritási adó csökkenésével és az állami normatívák növelésével a kerületek összességében jobban fognak járni.

Baranyi ezzel szemben úgy látta: a fővárosi parkolás csak ugyanolyan forráshiányos lenne, mint minden más jelenleg végzett fővárosi feladat a közterület-felügyelettől a köztisztaságig. Egy példaként említette, hogy csak a IX. kerületben 70 millió forint lenne a parkolóőrök végkielégítésének biztosítása és akkor még nem beszélt az automata rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzéséről. „A BKK-nál egy forint nincs arra, hogy elindítsák a központosított parkolásüzemeltetést”.

Majd Karácsony szemére hányta, nem gondolta volna, hogy pont a „régi szövetséges” lesz az, aki „az új világban” nem kezeli partnerként a kerületeket.

Baranyi zárszóként még egy példát hozott arra, miért gondolja, hogy a főváros máshogy áll majd a parkolásüzemeltetéshez, mint a kerületek. Elmondása szerint a közlekedési és városfejlesztési bizottság ülésén egy tiszás képviselő azt fejtegette, hogy miért van egyáltalán kedvezményes vagy ingyenes parkolási engedélye a helyi lakosoknak?

„Ha erre számíthatnak az emberek, ha egy tiszás többségű közgyűléshez kerül a parkolás, az érdekes lesz” – fogalmazott Baranyi, hozzátéve: ez várható akkor, ha egy szinttel feljebb, a fővároshoz tolják az ügyet. Karácsony még annyit megerősített ezután, hogy a lakossági kedvezmény eltörlése nyilvánvalóan fel sem merült és nem is fog.

A szavazáson végül csak Baranyi Krisztina nyomott igen, sokan pedig egyáltalán nem is szavaztak, így a közgyűlés nem támogatta a IX. kerületi polgármester javaslatát.

BudipestGO

Még az ülés korábbi pontjánt váratlan viccelődés indult a Tisza Párt képviselői által, a budapesti nyilvános illemhelyek helyzetét rendező javaslat vitájánál. Az előterjesztés a nyilvánosan elérhető illemhelyek felmérését célozza, azok állapotával, pontos helyével egyetemben. Balogh Balázs (Tisza Párt) elmondta, céljuk az ezzel kapcsolatos gondolkodás megindítása, majd az illemhelyek helyzetének rendezéséről szóló érvelés közben elkövette azt a hibát, hogy elmondta, a bizottsági vitán Kiss Ambrus főigazgatónak „hasfájása volt” a terv pénzügyi vonzataitól. 

Karácsony erre a nézőtérről nem hallható, de a reakciók alapján ürítéssel kapcsolatos poénnal reagált, amire  később több hozzászóló áthallásos megfogalmazásai is derültséget keltettek.

A vita során az is felmerült, hogy a nyilvános illemhelyeknek valamilyen online felületen is kershetőnek kéne lennie, akár a Google térképen, akár a BudapestGO applikációban, vagy bármely más, saját fejlesztésű felülteten.

Kicsit tartok tőle, hogy a BudapestGO-ba applikáljuk ezt a vizualizációt, akkor előfordulhat, hogy a állam elviszi a nyilvános illemhelyeink felét és akkor nagy szarban maradnánk, úgyhogy azt javaslom, hogy fejlesszünk egy új applikációt, aminek a neve lehetne BudipestGO

– fogalmazta meg aztán Gulyás Gergely Kristóf az általa is csak ironikusan konstruktívnak nevezett hozzászólását, visszautalva a BKK-ról szóló vitára. Balogh erre azt válaszolta: ha írásban érkezik a módosító, vagy helyszíni módosítóként benyújtja azt Gulyás, ő be fogja fogadni. A szavazáson aztán szinte egyhangú támogatást kapott az eredeti javaslat, így elindulhat a fővárosi nyilvános wc-k helyzetének felmérése, illetve rendezése.

Visszaadnák a Margitszigetet a XIII. kerületnek

A közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztés értelmében, amennyiben megszavazzák, a főváros kezdeményezi a kormánynál, hogy alkosson jogszabályt annak érdekében, hogy a Margitsziget újra a XIII. kerület alá kerüljön. Jelenleg a főváros alá tartozik.

Ezzel kapcsolatban az ülésen elhangzott, hogy a kerület idén nyáron kezdeményezte a fővárosnál ezt a lépést, amely ezt támogatná, annak ellenére, hogy Kiss Ambrus kérdésre elismerte: a lépéssel bevételtől esnek el.

Mint a főigazgató elmondta, jelenleg a Margitszigettel kapcsolatos különböző feladatokra elhanyagolható összeget költ a főváros, viszont több mint 200 millió forint bevételük van éves szinten az idegenforgalmi- és az építményadónak köszönhetően. Ez viszont így már a XIII. kerülethez fog kerülni, ugyanakkor Kiss Ambrus szerint nem normális, hogy a fővárosnak „egy 24. kerülete van”, ezért állnak a javaslat mellett.

Érdekesség, hogy miközben a közgyűlés kezdeményezné a kormánynál a Margitsziget visszaadását, egy olyan rendelet megalkotása is napirenden van, amely épp ezen a területen szigorítaná a zajvédelmi szabályokat. Utóbbit a közgyűlés a szavazáson támogatta, a Margtisziget visszaadásának kezdeményezését viszont nem, így erre egyelőre nem kerül sor.

Nyitókép: MTI / Lakatos Péter

Hozzászólások