Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A februárban bemutatandó Sortalanság a magyar filmtörténet legnagyobb szabású vállalkozása; legalábbis az adatok tekintetében: Nobel-díjas mű, 920 milliós állami támogatás, mintegy 150 beszélő szereplő, Oscar-jelölt, Golden Globe-díjas stábtagok.
|
|
A minden korábbinál nagyobb, 920 millió forintos állami támogatással készült mozgókép tizenegy forgatási hetében, 59 nap
alatt 145 színész szerepelt.
Az egyebek között Fóton, Piliscsabán, Dunaújvárosban, Budapesten, Lóréven, Pakson és a németországi Erfurtban fényképezett magyar-német-angol koprodukcióban hozzávetőleg tízezer statiszta vett részt.
Sorstalanság című regénye alapján a forgatókönyvet Kertész Imre írta, akit a második világháború idején több koncentrációs táborban is fogva tartottak, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra.
A film rendezője a Malena című film fényképezéséért 2001-ben Oscar-jelölést kapott Koltai Lajos. A producerek között volt a korábban két Oscar-jelölést és három Golden Globe-díjat kapott Andras Hamori (Hámori András), valamint Barbalics Péter. A film operatőre Pados Gyula volt, ő fényképezte Antal Nimród sokszoros díjnyertes alkotását, a Kontrollt.
A filmzenét az Oscar-díjra jelölt olasz Ennio Morricone komponálta, aki a hatvanas évek óta az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége; több száz játékfilmben, animációs és tévéfilmben hallható muzsikája.
A Sorstalanság főszereplője Nagy Marcell, egy budapesti középiskola nyolcadik osztályos tanulója, akinek ez már a második játékfilmje, 2003-ban A Pál utcai fiúk című olasz-magyar tévéfilmben játszott. A további szereplők között van Bán János, Harkányi Endre, Haumann Péter, Dimény Áron, Gyabronka József, Rajhona Ádám és Schell Judit.
Koltai Lajos egy korábbi interjúban azt mondta, szerinte a film legnagyobb erénye, hogy tiszta képekkel beszél. Tisztán válaszolja meg azt a kérdést, amelyre igazából nincsen válasz: hogyan történhetett meg mindez?
Mint a rendező kifejtette, elmondanak egy történetet, amely egyfajta lehetetlenséget sugall, nevezetesen azt, hogy a mai világban bármi, bármikor megtörténhet az emberrel. Bárkit, bármikor le lehet szállítani egy buszról; bárkit, bármikor arra lehet kényszeríteni, hogy mástól féljen. Ez a film üzenete - hangsúlyozta Koltai Lajos. Mint hozzátette: nem holokauszt-filmet készítettek, csupán egy fiú történetét mesélték el.
Kinyomtatom
Elküldöm
