Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Vita zajlik egy festmény körül. Egy cédrust ábrázol. Akik eredetiségét hangoztatják, Csontváry Kosztka Tivadar híres cédrus-képeinek előtanulmányát látják benne. Ha valódi, akkor az életmű egy hihetetlenül értékes darabjával állnánk szemben. Ha hamis, akkor egy szinte csak egy darab színes vászonnal. Voltak, akik meg akarták szerezni, vannak, akik nem veszik komolyan. A pro és kontra véleményeket a Műértő júliusi száma közölte.
A magányos cédrus A másik majdnem ugyanilyen |
Előre eldöntött verdikt?
Buschi Csaba, a tulajdonos is vizsgálódott
Igaz vagy hamis? - szól a kvízjátékok szokásos kérdése. Esetünkben is ez a kérdés, de az alábbi ügy nem játék. Buschi Csaba néhány éve - egész pontosan 2000 óta - próbál bizonyítékokat keresni, amelyek azt igazolják, hogy a tulajdonában levő festmény eredeti Csontváry. Nincs könnyű dolga.
De nemcsak azért, mert az eredetiség igazolása szakmai szempontból nehéz feladat, hanem bizonyos múltbeli események miatt sem. A kérdéses festmény édesapjának tulajdonában volt, négy másik Csontváry(-nak tulajdonított)-festménnyel együtt. Ebből az öt képből kettő azóta beemelődött a kanonizált Csontváry-életműbe, bekerült Pécsett a Csontváry Múzeum anyagába. Egy eltűnt, egy pedig mostanáig vita tárgya.
A vitatott mű 1958-ban került a jelenlegi tulajdonos édesapjához, aki 30 ezer forint körüli áron vásárolta akkor Balogh István páter gyűjteményéből. A képről Romváry Ferenc művészettörténész, a pécsi gyűjtemény megalapozásáról és fejlesztéséről ismert Csontváry-szakértő is szakvéleményt adott évtizedekkel később, amelyben azt állítja, hogy a véleményezéskor látta először a képet, s az hamisítvány. Az öt képből három új tulajdonosokhoz került, a Csontváry Múzeumhoz, illetve egy magánszemélyhez. A köztes tulajdonos pedig mindegyik esetben azonos személy, bizonyos Somogyi Tibor volt. A szóban forgó képek közül a Halászat Castellamaréban címűt Romváry vásárolta meg a pécsi gyűjtemény számára a Blitz Galéria árverésén, a Piros ruhás kislány című eredetiségét pedig ő ismerte el.
A Cédrus-vázlatról vagy előtanulmányról - vagy ahogy 1948-ban egy kiállításon szerepelt: az Élet fája című képről - egyelőre nem dőlt el, bekerül-e valaha a kanonizált művek közé.
Buschi Csaba több érvet is felsorakoztat az eredetiség mellett. Csontváry személyes feljegyzéseiben is található egy ide vonatkoztatható bekezdés; az egyméteres Tátra-vázlatról szól, amely „ki nem elégíti“, vagyis nem tartja jónak. S valóban: egy Tátra-vázlat található a cédrust ábrázoló festmény alatt. Vannak még egyéb írásos bizonyítékok is: egyes szakértők az eredetiség mellett foglaltak állást, 1947-ben pedig Bernáth Aurél a szerinte három legfontosabb Csontváry-kép között említi.
A tulajdonos festék- és vászonvizsgálatokra is hivatkozik, amelyeket a közelmúltban az alkotás ügyével foglalkozó televíziós riportban is ismertettek (Jelentés magazin, Kőváry Gábor Kép hátán kép című filmje, m1). A Tátra-vázlat, amely a kép alatt látható, és a saját kezű változtatások, vagyis pentimentók - az átfestett lóalakok - szerinte szintén az eredetiséget igazolják.
Buschi Csaba saját megfigyelései mentén is elindult: nagyítóval szemügyre véve a festményt, a festékben piros pöttyöket, egy bizonyos anyagmaradványt vett észre. Buschi szerint kraplakk, s ezt a művész több más képén is megfigyelte. Pécsett, illetve a Magyar Nemzeti Galériában vizsgálódott, illetve az utóbbi időkben nyilvánosságra került Csontvárykat is vizsgálta. Összevetette a tapasztalatait más festőknek a korszakban keletkezett műveivel, de azoknál ilyesfajta anyag nem látható.
Az említett televíziós riportban látható, amint a képet elviszik Pécsre, hogy ott Czakó Ferenc, a Csontváry-munkák restaurátora és Romváry is megnézze. A döntés pillanatok alatt megszületik: a kép hamis. A lényeget érintő szakmai érvek nem hangzanak el a rövidke riportban, a nyilvánvaló többszöri átfestés, korábbi téves restaurálási kísérletek sem kerülnek szóba. Az alkotással saját szavai szerint először találkozó Czakó Ferenc ad egyedül valamiféle támpontot, amikor főként stíluskritikai szempontokkal indokolja véleményét. A kép tulajdonosa nem kívánt megszólalni a riportban, bár a pécsi véleményezésnél jelen volt. A Műértő kérdésére annak a gyanújának ad hangot, hogy itt bizony előre eldöntött verdiktet hallottunk.
Kinyomtatom
Elküldöm
Mi van a sövényen túl? »
Meghalt Balázs Gábor, a Stúdió 11 tagja »
Osztrák film vitte el az Arany Pálmát »
Megint arattak a románok Cannes-ban »
