Az egyik, bár jelen állás szerint nem a legvalószínűbb forgatókönyvre is készül Magyar Péter és a parlamenti Tisza-többség, így az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülésének napirendjén – a miniszterelnök napirend előtti felszólalása után – az első pont „az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök kijelöléséről” szóló személyi javaslat, amely Hallerné Nagy Anikó tiszás alelnököt jelöli ki házelnöknek.
Erre Forsthoffer Ágnes házelnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén van csak szükség. Ezt előidéző esemény lehet például az, ha az Országgyűlés elnökének el kellene látnia az államfői teendőket. Hogy pontosan erre készülnek Magyarék, egyértelművé teszi az, hogy a személyi döntést csak akkor nyújtják be,
amennyiben Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályba lép.
A politikai elit azonnali és folytatólagos cseréjét jelenti a fideszes alaptörvény tizenhetedik módosítása. Bár Sulyok Tamás sorsa van reflektorfényben, az államfő eltávolításának ügye számos érdekes háttérfolyamatra irányítja a figyelmet. Milyen ügyben lehet széthúzás a Fideszben? Mit érdemes észrevenni Gulyás Gergely lemondásában? Elképzelhető, hogy tudatosan állítottak csapdát a focirajongó Orbán Viktornak?
Vagyis Magyarék arra készülnek, hogy a hétfőn elfogadott és még aznap este Sulyok Tamás köztársasági elnöknek aláírásra megküldött 17. Alaptörvény-módosítást az államfő a rendelkezésére álló 5 napos törvényi határidőn belül, szombat estig mégis aláírja, azt legkésőbb vasárnap kihirdetik a Közlönyben, és a hatályba lépést követő napon, vagyis legkésőbb hétfőn a jelenlegi államfő megbízatása megszűnik,
Sulyok helyébe pedig az Alaptörvény szerint a házelnök lép, és ő gyakorolja a köztársasági elnök jogkörét az új államfő megválasztásáig, legfeljebb 30 napon át.
Bár az államfő korábbi közlése alapján az a legvalószínűtlenebb opció, hogy aláírja az Alaptörvény-módosítást, hiszen Sulyok világossá tette, hogy a saját elmozdítását célzó, a Tisza-többség által elfogadott módosítást nem hajlandó aláírni, mert az „egy konkrét személyre szabott jogszabály, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”, Magyarék mégis számolnak ezzel.
Arról, hogy ezenkívül milyen választási lehetőségek állnak Sulyok Tamás előtt, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A Parlamenten átment a Tisza második Alaptörvény-módosítása, most az a kérdés, az államfőn átmegy-e. Annak aláírásával Sulyok Tamás ugyanis kiírná magát a hivatalából – Magyar Péter éppen ezt akarja. A köztársasági elnök megakaszthatja a folyamatot, de a Tiszának is van B terve – akárhogy is, ilyen politikai-jogi csatára még nem volt példa.
Nyitóképünkön Sulyok Tamás államfő. Fotó: HVG / Fazekas István