Sok pénz jutott Tiborcz érdekeltségeinek az új állami tőkeprogramból
A rendelkezésre álló keret 40 százalékát a Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapja nyerte.
Számos vakfoltot tárt fel a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntés-előkészítő dokumentumait vizsgálta meg.
Mint írják: a 2023-ban életre hívott, 600 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Tőkeprogram három pillére közül az első – ingatlan- és értékpapíralapok – nyílt pályáztatás keretében valósult meg. A másik kettőnél, a Zöld Alapok Tőkeprogramnál és a Ráemelési vagy más néven Gazdaságélénkítés pillérnél azonban nem volt nyilvános pályáztatás, és több esetben a kedvezményezett alapkezelők neve, sőt a befektetés összege sem jelent meg az állami szervezetek, a programot koordináló Nemzeti Tőkeholding és a befektetéseket előkészítő és megvalósító MFB Zrt. és MFB Invest kommunikációjában. A befektetésekbe az állami fél privát hátterű társbefektetőt is bevont, akinek a kilétét ez idáig szintén homály fedte – írja a szervezet a közleményében.
A Transparency International Magyarország a 11, állami befektetésben részesülő magántőkealapból ötöt vizsgált meg részletesen, amelyek összesen 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalást képviselnek. Ezek a Trustify Impact I. Magántőkealap, a CLM Future Magántőkealap, az MBH (korábbi nevein Equilor II., majd MKB) Magántőkealap és a Xanga Red Magántőkealap.
A dokumentumok alapján a privát hátterű társbefektetők is azonosíthatóvá váltak, és mind az öt magántőkealapnál feltárható valamilyen tulajdonosi összefonódás az alapkezelő és a társbefektető, illetve a céltársaságok között.
- Az Andezit alapkezelője például Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik, miközben a társbefektető az Alteo Nyrt., melyben az alapkezelő egy másik magántőkealapja, a Főnix Magántőkealap rendelkezik érdekeltséggel.
- A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és társbefektető azonos érdekkör: a létrehozáskor Jellinek Dániel, az alapkezelő változását követően pedig a svájci székhelyű Largus Holding AG tulajdonában volt.
- Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, miközben a korábbi miniszterelnök gyermekkori barátjának érdekeltségei eladóként és társbefektetőként is megjelennek a magántőkealap által befektetésben részesített céltársaságokban.
- A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és társbefektetője mögött szintén azonos személy áll: a Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez kötött szereplő, Fenyvesi Péter.
- A Herdon István milliárdoshoz köthető Xanga RED Magántőkealap esetében az alapkezelő (Herdon-csoport) és a társbefektető (XID Zrt.) közötti összefonódást az előterjesztés rögzíti, kizáró feltételként nem kezeli.
Mindezen összefonódásokat az állami befektető nem kezelte összeférhetetlenségi kockázatként, noha az átfedések kihathatnak a céltársaságok kiválasztására és a magántőkealapok értékelésére is – olvasható a közleményben.
Csaknem 100 milliárd forint vesztette el közpénz jellegét Nagy Márton holdudvarában
Különféle, Nagy Márton miniszter alá tartozó állami tőkeprogramokból összesen csaknem 100 milliárd forint forrás áramlott a Nagy Mártonhoz és testvéréhez köthető alapkezelők által kezelt alapokba. A miniszter és testvére nem árulták el, milyen és mekkora érdekeltségük van a szóban forgó alapokban.
Hűtlen kezelés az állam részéről?
A TI elemzése szerint mindegyiknél hasonló konstrukció működött: az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt vállalt, ehhez azonban csak 20-50 százalékos szavazati jog társult, így többségi finanszírozóként sem rendelkezett tényleges irányítással.
A TI szerint egyik alapnál sem volt megfelelően dokumentálható a befektetési döntésektől független kockázatkezelés. A Xanga RED esetében például az előterjesztés és a kockázatkezelői vélemény szövege megegyezett.
Az MBH Magántőkealap pedig úgy fektetett az ásványvizes Aqua Lorenzo Kft.-be, hogy a cég már korábban is több milliárd forintos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára emelkedett az alapban.
A piaci befektetői magatartást igazoló vizsgálatok több esetben kritikátlanul átvették a kérelmezők optimista üzleti terveit, és indokolatlan eltérések voltak az elvárt hozamok között is. Az MBH Magántőkealapnál például a korábbi befektetések 4,3, az újak 15,65 százalékos elvárt hozammal szerepelnek – a különbség indoklás nélkül marad.
A szervezet álláspontja szerint a hiányos kockázatkezelés, az átláthatatlan kiválasztás és az összefonódások együtt megalapozhatják a hűtlen kezelés gyanúját. A TI ezért büntetőfeljelentést tett, és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett. A pontos vagyoni hátrány azonban csak később, az alapok jellemzően 15 éves futamidejének végén lehet teljesen megállapítható.
Tőkéstárs vagy tettestárs? Keresik a fogást Mészáros és Tiborcz bankjain
Rosszabb idők járhatnak a NER-potentátok kezében lévő bankokra, ezt a tőzsde is elkezdte beárazni. Míg a társadalom igazságtételt, a betétesek és a kisrészvényesek pozitív forgatókönyvet várnak.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
