Megszűnhet a 4iG-csoport kiemelt státusa az űriparban, miután a Tisza-kormány átalakítja azokat az intézményeket, amelyek a források elosztásáért felelnek. A Tudományos és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Gódor István azt a célt tűzte ki, hogy a nyár végéig felállítsák az új delegációt, amely Magyarországot képviseli az Európai Űrügynökségben (ESA).
Ennek azért van súlya, mert az ESA-programok jelentik az egyik legfőbb forrást a magyar űripar számára, a kutatók és a vállalatok is elsősorban az európai űrtevékenységbe integrálódtak, tehát az tud sikeres lenni, aki onnan a legtöbb pénzt el tudja hozni. A 37 tagú delegáció háromfős irányítótestületében eddig az Orbán-kormány két képviselője és a 4iG-csoport egyik cégvezetője vett részt. Ezzel párhuzamosan a 4iG elsöprő eredményeket ért el az ESA forrásainak lekötésében, miközben nagy múltú, jelentős magyar szereplők szorultak ki az európai pénzek elosztásából.
Most más felállás kezd kibontakozni.
A 4iG-csoport a műholdfejlesztési terveivel tavaly őszre fedezte fel az európai űripar legfontosabb intézményét, az ESA-t. Az onnan szerezhető pénzek nagymértékben függenek attól, hogy a tagállamok mire és mennyi pénzt fizetnek be; ebből a szempontból nagy előrelépés volt, amikor az Orbán-kormány miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya 2018 után elérte, hogy az addigi 5 millió helyett évi 20 millió euró legyen az éves befizetés (cikkünk írásakor kérdéseket tettünk fel Ferencz Orsolyának is, de azt válaszolta, hogy most nem szeretne nyilatkozni). Ehelyett, mint azóta kiderült, új politikai közösséget alapítana:
https://hvg.hu/itthon/20260715_ferencz-orsolya-politikai-kozosseg-fidesz-navracsics-tibor-torok-gabor
Ehhez az összeghez érdemes viszonyítani azt, hogy az Orbán-kormány 2025 végén egyedül arra a keretprogramra irányzott elő 90 millió eurót a következő három évre, amelybe a 4iG projektje is tartozik. A MoonRad misszió célja egy olyan műhold fejlesztése, amely a Hold körül nyújt kommunikációs és navigációs szolgáltatásokat, valamint monitorozza az űridőjárást.
Ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány 10 millióról 3 millió euróra csökkentette az ESA tudományos programjára, a Prodexre költhető pénzeket, holott több magyar kutatóhely is dolgozott ennek a projektjein. Hasonló a helyzet az űrbiztonsági technológiák fejlesztési programjánál, az S2P-nél, amelyre a három évre szánt 20 millió helyett csak 12 millió euró jutott, a főleg cégek pályázati lehetőségének szánt GSTP-program kerete pedig 5,5 millió euró maradt.
Vagyis míg a 4iG számára jókora büdzsé nyílt meg, a többi vállalat a korábbi, szűkös összegen osztozkodhat.
A 4iG a HVG érdeklődésére azt hangsúlyozta, hogy leányvállalata, a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. olyan integrátorrá akar és képes válni az űriparban, amely összefogja és lefedi a műholdak tervezését és gyártását, a földi infrastruktúrát és annak üzemeltetését, valamint a műholdas telekommunikációt, a földmegfigyelést és az adatfeldolgozást. Ezeket a szolgáltatásokat nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO-tagállamok számára is nyújtaná.
https://hvg.hu/gazdasag/20250805_4iG-ur-es-vedelmi-ipar
Ennek egyik alapköve a 4iG által részben felvásárolt Remred Martonvásáron épülő műholdgyártó, -összeszerelő és tesztközpontja. Arra a kérdésre, hogy a 4iG-csoportnak milyen élő szerződése van a magyar állammal az űripar területén, konkrét összegek vagy keretszámok nélkül a műholdak fejlesztését és működtetését összefogó Husat, Hugeo és Huleo programokat említették. Ez azt jelenti, hogy a 4iG ugyan önállóan alakítaná ki a műholdas infrastruktúrát, de annak működtetésére máris megvan a biztos vevője: a magyar államnak szolgáltatna egyebek között műholdas kommunikációt, adatátvitelt és földmegfigyelést védelmi, nemzetbiztonsági, mezőgazdasági és egyéb célokra.
A martonvásári központ valóban épül, és a Remred mérnök végzettségű munkavállalóinak száma is nő, ám a cég nemzetközi beágyazottsága még messze elmarad az ágazat sok más hazai szereplőjéétől. Tavaly például a Remred árbevétele 1,3 milliárd forint volt, aminek nem egész 4 százaléka származott exportból, míg a legjelentősebb magyar űripari cégek közül például az anyagtechnológiával, űrhabkísérletekkel foglalkozó miskolci Admatis szintén 1,3 milliárdos forgalmának 93 százaléka volt az export. A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.-nek pedig – amelynek az eszköze az indiai Mars-szondán is rajta volt – csaknem 5 milliárd forintjából 87 százalék az exportbevétel.
A MoonRad programra az ESA ugyan kiválasztotta a Remred javaslatát a kisebb Hold-missziók között, de a megbízás – ahogy ez az első fázisban lenni szokott – még csak egy tanulmány elkészítésére szól, nem pedig a megvalósításra.
https://hvg.hu/360/20241115_sarhegyi-istvan-magyarorszag-urterveirol-es-hagyomanyairol-egi-elkepzelesek
Az ESA rangsorolja az egyes technológiák vagy termékek fejlettségét, és ennek alapján például az Admatis megoldásai vagy a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. alkatrészei és kisműholdjai számos esetben megkapták a legmagasabb értékelést, azok ugyanis sikeres űrmissziókban is működőképesek voltak. A 4iG-csoport a Remred révén maga is fel tud mutatni öt sugárzásmérőt, amelyeket már kipróbáltak az űrben, de ez még a felvásárlás, 2021 előtt történt. A csoportnak jelenleg előkészítés alatt és repülés előtt állnak mérőműszerei és egy fedélzeti kamerarendszere, komplett műholdja még soha nem volt, most viszont ilyeneken dolgozik ESA-megbízások keretében, és a tervek szerint még az idén el is készülnek több, tényleges repülésre szánt eszköz gyártásával.
A magyar kutatók és cégek egyébként egészen 2025-ig egyre több pénzt tudtak elhozni az Európai Űrügynökségtől – a Plato, az Ariel, a Comet Interceptor, a Lisa, a Theseus csupa olyan ESA-program, amelyben Magyarország is részt vesz.
Az új kormány mindezek után azzal nyitott az ágazatban, hogy a második magyar űrhajóst, Kapu Tibort megbízta: az év végéig vezesse el az űrmisszió kifutó programját, a Hunort, és vizsgálja meg, felállítható-e egy magyar űrügynökség. Az ESA 23 tagállama közül 17-nek van saját űrügynöksége, amely kormányzati ciklusoktól függetlenül tudja felügyelni az űrkutatás és az űripar forrásait.
Kapu Tibor
HVG / Veres Viktor
A Magyar Űripari Klaszter, a Hunspace (amely 2007-ben alakult, 48 céget és akadémiai szereplőt tömörít, de a 4iG máig nem tagja) több más ágazati szereplőhöz hasonlóan kezdeményezte az egyeztetést a minisztérium helyettes államtitkárával, és nemcsak egy nemzeti űrügynökség felállítására, hanem annak lehetséges működési modelljeire is javaslatot tett. A Hunspace elnöke, Velkei Szabolcs a HVG-nek azt mondta, nagyon fontos feladatának tartja, hogy az űriparban is megtörténjen a letisztulás, és az ágazat jobban igazodjon a modern demokráciákban jellemző etikus lobbizási normákhoz. Szerinte egy valóban független űrügynökség döntéseit egyetlen piaci szereplő sem befolyásolhatja, viszont az ügynökség szükség esetén képes lenne szabályozni és korlátozni a piaci szereplők működését.
Az ESA-pénzek tavalyi átrendezéséről pedig úgy vélekedett, hogy
az nemcsak ideiglenesen torzítja a piacot, hanem szisztematikusan leépíti az eddigi, piaci alapú magyar űripari eredményeket.
Velkei azt is hangsúlyozta, hogy a 4iG-csoportban minden bizonnyal nagy űripari potenciál rejlik, amelyet kár lenne elveszíteni, ugyanakkor legalább ennyire káros lenne a magyar űrstratégiát erre az egy szereplőre építeni.
Űrképességek pró és kontra: nem látható a 4iG és versenytársai együttállása
4iG: A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. olyan prime szereplő akar lenni a hazai űriparban, amely összehangolt, end-to-end programok lebonyolítására, nemzetközi partnerek integrálására, valamint hazai gyártási, üzemeltetési és adatfeldolgozási kapacitások összekapcsolására képes.
Hunspace: Olyan nem misszióvezérelt, hanem szabványosítható, több programban is használható űripari termékek lennének kívánatosak, amelyeket bárki megvehet, beépíthet, és amelyeket skálázni lehet – azaz képesek a hatékonyságuk, a minőségük vagy a profitabilitásuk romlása nélkül alkalmazkodni a növekvő igényekhez vagy a nagyobb terheléshez.
4iG: Európa-szerte az államok – például a németek, a franciák, a lengyelek vagy az olaszok – egyre szorosabb, hosszú távú partnerséget alakítanak ki saját űripari vállalataikkal, amelyekre már nem egyszerű beszállítóként, hanem a nemzeti képességek és a technológiai szuverenitás kulcsszereplőiként tekintenek.
Hunspace: A nagyobb űr- és védelmi hatalmak, mint például Németország, Franciaország vagy Lengyelország, amelyek gazdasági és katonai kapacitásai messze meghaladják Magyarországét, valóban saját műholdrendszerrel rendelkeznek. A kisebb NATO-tagállamok viszont jellemzően nem fejlesztenek, építenek ilyet, hanem inkább a szövetségesek megosztott képességeire és kereskedelmi szolgáltatókra támaszkodnak.
4iG: A Husat program a magyar űripar történetének egyik legjelentősebb iparfejlesztési kezdeményezése: egy geostacionárius műhold (Hugeo) és nyolc műholdból álló, alacsony Föld körüli pályán működő földmegfigyelési konstelláció (Huleo) létrehozása és üzemeltetése, nemzetközileg elismert validátorok bevonásával.
Hunspace: A Husat fejlesztése esetén annak minőségbiztosításába az ESA-t vagy egy hasonlóan független intézményt is be kellene vonni, ahogy azt több felelős állam teszi a saját nemzeti űrprogramjaival.
Hunspace: Olyan nem misszióvezérelt, hanem szabványosítható, több programban is használható űripari termékek lennének kívánatosak, amelyeket bárki megvehet, beépíthet, és amelyeket skálázni lehet – azaz képesek a hatékonyságuk, a minőségük vagy a profitabilitásuk romlása nélkül alkalmazkodni a növekvő igényekhez vagy a nagyobb terheléshez.
4iG: Európa-szerte az államok – például a németek, a franciák, a lengyelek vagy az olaszok – egyre szorosabb, hosszú távú partnerséget alakítanak ki saját űripari vállalataikkal, amelyekre már nem egyszerű beszállítóként, hanem a nemzeti képességek és a technológiai szuverenitás kulcsszereplőiként tekintenek.
Hunspace: A nagyobb űr- és védelmi hatalmak, mint például Németország, Franciaország vagy Lengyelország, amelyek gazdasági és katonai kapacitásai messze meghaladják Magyarországét, valóban saját műholdrendszerrel rendelkeznek. A kisebb NATO-tagállamok viszont jellemzően nem fejlesztenek, építenek ilyet, hanem inkább a szövetségesek megosztott képességeire és kereskedelmi szolgáltatókra támaszkodnak.
4iG: A Husat program a magyar űripar történetének egyik legjelentősebb iparfejlesztési kezdeményezése: egy geostacionárius műhold (Hugeo) és nyolc műholdból álló, alacsony Föld körüli pályán működő földmegfigyelési konstelláció (Huleo) létrehozása és üzemeltetése, nemzetközileg elismert validátorok bevonásával.
Hunspace: A Husat fejlesztése esetén annak minőségbiztosításába az ESA-t vagy egy hasonlóan független intézményt is be kellene vonni, ahogy azt több felelős állam teszi a saját nemzeti űrprogramjaival.
A Hunspace azt javasolja, hogy a Husat program minőségbiztosítását ne kizárólag a megvalósítást végző cégcsoport belső működésére bízzák, hanem vonják be az ESA-t is a szakmai kontrollba. Ezzel a lehetőséggel számos európai ország élt a műholdprogramjával kapcsolatban. Az új ESA-delegáció mindenesetre felülírhatja a kormány korábbi elköteleződéseit.
A 4iG-csoport azonban ennél nagyobb kihívások elé néz, ha hinni lehet az új kormányfő, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint közléseinek. Magyar Péter a HVG-nek adott minapi interjúban is kifejtette, hogy felülvizsgálat alatt állnak azok a szerződések, amelyeket a védelmi ágazatban kötött az Orbán-kormány, és amelyek nem a nemzeti, hanem a magánérdekeket szolgálták.
https://hvg.hu/itthon/20260708_magyar-peter-nato-csucs-hvg-interju-ebx
Azt is jelezte, hogy ezek az egyezségek nemcsak a védelmi iparra terjednek ki, hiszen azzal szorosan összefüggenek más területek is, így például az űripar.
Ruff Bálint pedig Dull Szabolcs újságírónak egy kérdésre válaszolva a 4iG-t hozta példaként arra, hogy milyen aggályos szerződésekkel találkozik az Orbán-kormány időszakából. Tipikus konstrukcióként írta le, hogy a magyar államnak volt egy stratégiai cége, amelynek a tevékenysége fontos volt a magyar nemzetgazdaság, a magyar szuverenitás szempontjából. Az állam valami miatt mégis úgy döntött, hogy eladja ezt a céget, amihez jellemzően még kölcsönt vagy támogatást is nyújtott a vevőnek, de a vállalatot nem hirdette meg, tehát nem versenyben alakult ki a vételár. Másnap pedig a vevő elkezdett szolgáltatni az államnak, vagyis a kormány megrendelte azt a szolgáltatást, amelyet addig a saját cége nyújtott. Ruff azt mondta, a 4iG két stratégiai kérdésben is így járt el, de további részletet nem árult el.
A cégcsoport űripari képességeit viszont éppen egy ilyen konstrukcióval kezdték felépíteni, amikor az akkor még állami Antenna Hungária eladta a műholdas kommunikációban évtizedek óta működő és az államnak folyamatosan szolgáltató cégének, a Hungaro DigiTel Kft.-nek az üzletrészét a 4iG-nek. A miniszter az ígérte, hogy az átvilágítások után az ilyen esetekben megteszik a szükséges jogi lépéseket.
…
Pontosítás: A 4iG cégcsoport jelzése alapján tájékoztatjuk az olvasókat, hogy cikkünk korábbi verziójában félreérthetően fogalmaztunk meg az ESA és Magyarország űrprogramjával kapcsolatban néhány részletet. Az ESA 37 fős magyar delegációjának kormánytól független tagjai elsősorban tanácsadó és szakmai koordinációs tevékenységet láttak el, nem volt döntéshozói hatáskörük, a projektek költségvetési elosztását befolyásolni nem tudták, ők kizárólag a hivatalos magyar delegáltak munkáját segítették. A 4iG ebben cégvezetői szinten nem vett részt. A Remred Zrt. már a 4iG 2024-ben bekövetkezett tulajdonszerzését megelőzően évekre visszanyúlóan végzett sikeres űripari fejlesztéseket. Az ESA műholdas programokra rendelkezésre álló költségvetése a magyar vállalatok számára teremtette meg a lehetőséget a pályázatokon való részvételre, így többek között a 4iG számára is.
https://hvg.hu/360/20260622_4ig-5000-milliard-titkositott-kozbeszerzes-valasztas
Nyitókép: Pillanatkép a Huniverzum kiállításról. Forrás: HVG / Reviczky Zsolt
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
