Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
"Annyi pénzt, amennyit Magyarország például Szlovákiában elkölt programokra, egyetlen más ország sem" - mondja a pozsonyi magyar intézet igazgatója. De nem mindig a pénzen múlik, milyen lesz az országimázs. Szlovákiát említve vagy a gazdasági sikerek, vagy a magyarverések jutnak el a médiába. Pedig Krasztev Péter szerint a szlovák és a magyar közeg hasonló. Ha nem ugyanolyan.
Krasztev Péter Európai kontextus © Somogyi Tibor |
hvg.hu: Magyarországról nézve a szomszédos Szlovákia kulturálisan nyitottabb országnak tűnik. Azt is megmondom, miért. Eleve kétnyelvű ország, sőt, több, a magyarral és a némettel együtt. A német orientáció, és a tény, hogy Bécs és Pozsony gyakorlatilag összeérnek, eleven kapcsolatokat feltételez. Mi pedig mintha még mindig centrumnak képzelnénk magunkat…
Krasztev Péter: Amit most mondtál, az a saját dolgaink, problémáink kivetítése, hogy bezzeg ott másképpen van. Ki kell ábrándítsalak: nincs másképp. Mi a saját kis köreinkből nehezen lépünk ki, ez igaz; ha kinyitsz egy magyar napilapot, ez azonnal látszik. De ez Szlovákiára is igaz. E tekintetben nem tett jót, hogy Csehszlovákia kettévált. Régebben Szlovákia csak a csehek szemében számított provinciának. Most sokszor saját magukat is provinciának látják.
Németh Ilona, szlovákiai magyar kortárs képzőművész, 1999-ben Szlovákiát képviselte a velencei Biennálén, 1998-ban komoly kitüntetést kapott. Most ugyan Andreas Fogarasi képvisel majd minket Velencében, de nálunk elképzelhető volna egy nem magyar művész ilyen szintű, sorozatos elismerése?
Ilona egy abszolút európai színvonalú képzőművész, nyilvánvalóan ezért kapta az elismeréseket. Innen nézve van, aki azt mondja, hogy Szlovákiában nyitottak, jó fejek. Ez igaz. Más pedig azt mondja: de hát ott verik a magyarokat. Olykor ez is igaz. Illetve annyira igaz, amennyire bármi más. Azaz, sztereotípiákról van szó.
Ott képviselve a magyarországi kultúrát, milyen a befogadás?
Ugyanolyan, mint itt. Ne gyártsunk mítoszokat, és ne vetítsük ki a vágyainkat a szomszédainkra! Ott is van tíz százaléknyi sötét, fasisztoid nacionalista. Akárcsak másutt. Ezekkel nem kommunikálunk, ezeket kizárjuk. Ők tüntetnek Tiso mellett, ők vannak benne a magyarverésekben, sírrongálásokban, ők azok, akik elfelejtik a Holokausztot és az első szlovák köztársaságot sírják vissza. Nálunk is van tíz százaléknyi ilyen.
Itt időnként eluralják a közbeszédet…
Igen, de alapvetően nem kommunikálunk velük. Se itt, se ott. Van egy réteg, amely nyitott. Értelmiségiek, européerek, leginkább velük tartom a kapcsolatot. Szlovákiai szlovákok, vagy magyarok, vagy bármilyenek. Nekik szeretném megmutatni a magyar kultúrát; információt, képet adni Magyarországról. Ők a célközönség. Ez érvényes a magyar kisebbségre is; csak azokkal tudok szót érteni, akik túllátnak a kisebbségi sorson. Nagyon fontos az identitás megőrzése, de akinek csak ez a fontos, azzal nehéz kommunikálni; nekik nehéz kortárs művészetet odavinni, mert nem fogékonyak rá.
Ha itt bemegyek a külföldi országok különböző kulturális intézeteibe, akkor – tisztelet a kivételnek – sok helyen síri csönd van. Mintha ez az intézményrendszer (itt is, ott is) valami régi zárvány volna. Mennyire elevenek a kapcsolatok például a szlovák és a magyar kulturális intézmények között?
Számomra az a legfontosabb, hogy a pozsonyi magyar intézet bekerüljön a szlovák kulturális hétköznapok bőre alá. Mindenhol, minden szinten. A civil szervezetektől a Nemzeti Galériáig. Nekem nem az a dolgom, hogy kivigyek sok pénzért egy nagy produkciót innen, hanem hogy rávegyem az ottani Operaházat, hogy hívjon meg valamit, vegyen részt közös projektekben, cseréljenek. Megcsináltuk ugyanezt a Győri és Pozsonyi Balettel; leültek, tárgyaltak és elkezdték csereberélni a produkciókat. Intézmények közti cseréket kifizetni nem tudok, de ha ők beleteszik a magukét, akkor a hiányzót már elő tudom teremteni. Én tehát vagy közvetítek, vagy promotálok. Ha olyan terméket viszek ki, amelynek még nincs piaca, akkor a bevétel és a költség közötti különbözetet kifizetem. Úgy lehet a friss, kortárs dolgokat kivinni, ha a mi intézetünk csökkenti az ottani meghívó intézmény kockázatát.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Kiválogatták a POSZT-on szereplő darabokat »
Meghalt Balázs Gábor, a Stúdió 11 tagja »
Osztrák film vitte el az Arany Pálmát »
Megint arattak a románok Cannes-ban »
