„Természetfilmeket, oktatófilmeket gyártok, elkészítésükhöz egészséges bioalapanyagokat használok” – mutatkozott be Kovács „Kovi” István, négyszeres pornó-Oscar-díjas rendező és producer a borospoharakkal és lazacos tálakkal megrakott szentendrei kávézóban összegyűlt húsz-huszonöt fős közönségnek.

Amióta az internet megölte a pornóipar bevételeit, Kovi „parkolópályára” állította filmes tevékenységét és egy általa standupnak nevezett műsorral turnézik, ahol a szakmában szerzett tapasztalatait és sztorijait osztja meg a rajongókkal. „Jó, hogy ennyien összegyűltetek, mert a végén lesz casting is” – viccelődik kicsivel később, de a „remélem, sikerül kielégíteni benneteket”, vagy a „merev” szó kétértelmű használata is hamar előkerül.

„Mese felnőtteknek” – így jellemzi szakmáját Kovi. A nagy mesemondó pályafutását a kilencvenes évek elején kezdte, az országban elsőként állt bele komolyabban, profi szinten az úgynevezett felnőtt filmek gyártásába. Előtte fotóriporterként dolgozott, például focimeccseken, de már a kezdetektől különös örömmel fotózott női aktokat. Azonban egy térdsérülés, amit az orvosok ráadásul rosszul operáltak meg, lehetetlenné tette számára a sok mozgással járó munkát, így valami más után kellett néznie.

Kovi eleinte csak producerként dolgozott, majd amikor a Hótehénke című film rendezője a forgatás előtt egy héttel bejelentette, hogy megtért, kényszerűségből kellett átvennie a helyét. Hamar belejött a munkába: ha azt a bizonyos operációt ügyesebb ember végezte volna, most majdnem ezer filmmel lennénk szegényebbek, köztük olyan alkotásokkal, mint a Star Wars pornóváltozatának készült Porn Wars, a Buja gyertyák vagy a Franciás pezsgő.

Az elmúlt húsz évben némileg változott a pornó megítélése: a szereplők a kilencvenes évek elején még szégyenkeztek, rettegtek, hogy felismerik őket, azóta viszont már tömegesen kapja a rendező a sztárrá válni vágyók leveleit. „Azt persze még mindig kevesen ismerik be, hogy felnőtt filmet néznek, mégis naponta hárman jönnek oda és veregetik meg a vállamat” – állítja Kovi.

A hallgatóságot ennél sokkal jobban feltüzelték a forgatások technikai részletei, különös tekintettel a férfiasság őskérdésére, a merevedési problémákra. A közönség nagyobb részét alkotó, láthatóan Kovi munkásságán felnőtt – igencsak részeg – harmincasokat mintha csak egy radikál-feminista lap férfiellenes propagandaanyaghoz rajzolták volna: ennyi egymás szavába vágva üvöltött egyszerű altesti poén, öblös röhögés és pacsizás ilyen töménységben Kabát Pétert is meggyőzné a gender studies szakra jelentkezésről.

Ki tudna kamerák előtt, tíz ember gyűrűjében teljesíteni? „Nekem menne!” – kiabálta be valaki azonnal. „Neked nem kell bizonyítani, már múltkor is jól teljesítettél!” – replikázott a rendező. „Abban a gay-pornóban?” – szúrt oda gyorsan egy másik néző. „Tegye fel a kezét, aki még nem volt ilyen helyzetben!” – érzett együtt férfitársával valaki, amikor a rendező egy döntő pillanatban csődöt mondó szereplőről mesélt. „A lidokain működik?” – jött az érdeklődő kérdés nagy röhögések közepette. „Az a görbef*szú?” – kérdezett vissza valaki, amikor egy másik pornósztár került szóba. Amikor az injekciózás kérdése is előkerült, én a magam részéről elvesztettem a fonalat, az egész műsor egy értelmezhetetlen, orgiasztikus üvöltözés-masszává változott.

Mindezzel együtt az igazán botrányos és trágár történetek és megfogalmazások elmaradtak, szinte semmi olyan nem hangzott el, ami egy tévéműsorban ne mehetne le főműsoridőben. Ennél nagyobb baj volt azonban, hogy Kovi egyszerűen nem jó előadó. Képtelen igazán magára vonni a közönség figyelmét, hiába beszél olyan dologról, amivel kapcsolatban könnyű szórakoztatónak lenni – mintha azt sem döntötte volna el, hogy komoly-önfényező vagy vicces akar lenni inkább.

Karaktere, a testes, bajszos self made man, aki – akárhányan is ajánlkoznak fel neki – 34 éve hű a feleségéhez, nemcsak a karizmát nélkülözte, de valahogy kellemetlenül cenzúrázottnak is hatott annak, aki ismeri méltán kultikussá vált Twitterét.

Aki azt az oldalt követi, az joggal számíthatott arra, hogy itt is az ellenállhatatlanul ordenáré sztorik kiapadhatatlan forrásába kortyolhat bele, azonban erről szó sem volt, így még az ott olvasható, a pesti vicc krémjébe tartozó történeteket is indokoltabbnak tűnne paywall mögé helyezni, mint ezért a – maradjunk stílszerűek – impotens produkcióért pénzt kérni.

Névjegy

Kovács "Kovi" István 1957-ben született. Érettségi után fényképésznek tanult, majd fotóriporterként dolgozott a Vasárnapi Híreknél. 1992-ben alapította meg a LUXx Video felnőttfilm-gyártó céget, aminek két évtizeden keresztül állandó producere és rendezője volt. Gyakorlatilag ez a stúdió tette Magyarországot pornó-nagyhatalommá a kilencvenes évektől, filmjeinek köszönhetően váltak ismertté olyan nevek, mint Michelle Wild, Monique Covet vagy Maya Gold. Négyszer is nyert a Las Vegas-i AVN fesztiválon, amit a pornófilmek Oscarjának neveznek, legambiciózusabb vállalkozása a Star Wars egész estés pornóparódiájának készült Porn Wars volt. 2011-ben könyvet adott ki Bűnös élvezet címmel szakmája kulisszatitkairól. Az utóbbi időben egyre többet panaszkodott arról, hogy a felnőtt filmekből már nem lehet megélni, ötletei között szerepelt egy pornó-reality megteremtése is. Jelenleg a Stand Up Brigád tagjaként turnézik egy "pikáns poénokból" és történetekből álló műsorral.