Az Alkotmánybíróság pár hete csupán annyit közölt az elnökválasztásról, hogy november 2-án, titkos szavazással Sonnevend Pált választotta elnökévé a testület. A HVG ezért adatigényléssel fordult a testülethez, amelyből kiderült:
két pályázat érkezett a pozícióra, Sonnevend Pálé és Patyi Andrásé, és a testület 11:1 arányban, két tartózkodás mellett választotta meg Sonnevend Pált elnökké. A titkos szavazás során a jelöltek természetesen saját magukra is szavazhatnak.
Érdemes felidézni: az Alkotmánybíróság elnökét 2026 szeptemberétől már nem az Országgyűlés, hanem maga az Alkotmánybíróság választja meg saját tagjai közül, pályázati eljárásban, titkos szavazással. A pályázati felhívást a főtitkár készíti elő, a teljes ülés fogadja el és teszi közzé. A megválasztáshoz az összes alkotmánybíró több mint felének szavazata szükséges.
Komolyan kell venni, hogy egy 6-os kartonon megjelentek az egyik alkotmánybíró adatai – mondta a HVG-nek adott portréinterjúban Sonnevend Pál arról, hogy Patyi Andrásról kiderült, együttműködött a Kádár-kor titkosszolgálatával.
Patyi Andrásról a nyitottaktak.hu adatbázisból kiderült, hogy a közzétett 6-os karton szerint 1988. augusztus 5-én „hazafias alapon” szervezték be a titkosszolgálatok, „Kocsis Márton” fedőnéven, az ifjúságvédelem területére. Amikor a Sonnevend Pál elnökkel készült interjúnkban feltettük azt a kérdést, hogy kezdeményez-e méltatlansági eljárást Patyi András ellen – ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülése dönthet arról, hogy egy alkotmánybírót méltatlanság miatt kizárjanak-e a testületből –, azt a választ kaptuk: „Komolyan kell venni, hogy egy 6-os kartonon megjelentek az egyik alkotmánybíró adatai. De meg kell ismernünk az összes körülményt, hogy kialakítsuk a véleményünket. Most ebben a fázisban vagyunk.”
Patyi András karrierje szorosan összefügg a NER-rel. 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának bírájává nevezték ki. Ezt megelőzően nem dolgozott alsóbb fokú bíróságon, nem volt ítélkező bíró. 2012-ben a frissen létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) alapító rektora lett, ezt a tisztséget 2018-ig töltötte be. Ezzel párhuzamosan 2013-tól a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökeként is tevékenykedett. Az NKE a kormányzati közigazgatási és államtudományi utánpótlás egyik kiemelt intézményévé vált, miközben Patyi a választási eljárások felügyeletét végző testületet vezette.
NVB-elnökségének legismertebb epizódja a 2018-as választási kampányhoz kötődik. A bizottság megbírságolta Orbán Viktort, amiért a miniszterelnök egy kisbéri óvodában kampányolt. A döntés után a kormányfő a Ludovika Campus bejárásakor végig vegzálta és „bírságbajnoknak” nevezte Patyit, aki a kamerák előtt azt mondta: „Nagyon sajnálom, miniszterelnök úr.” Patyi néhány hónappal később lemondott az NKE rektori tisztségéről.
2018-ban visszatért a bírói pályára, a Kúrián előbb tanácselnök, majd az Önkormányzati Tanács elnöke lett. 2021 áprilisában Áder János köztársasági elnök a Kúria elnökhelyettesévé nevezte ki. 2023 júliusában az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, szeptembertől az Alkotmánybíróság tagja.
Nyitókép: Orbán Viktor mellett Patyi András 2018-ban