szerző:
hvg.hu

Kiváló kortárs magyar regények, vicces listákba szedett történelmi tények, illetve a magyar történelem legújabb feldolgozása, zenész életrajz és a maratoni futás pszichológiája – összeállításunkkal szeretnénk megkönnyíteni a választást a karácsonyi könyvkínálatból. Az biztos, hogy mi bármely könyvet szívesen látnánk a fa alatt.

Kemény István: Lúdbőr

©

A Lúdbőr egyfajta válogatás, irodalmi besztof Kemény 2000-es években megjelent esszészerű írásaiból – történelemről, irodalomról, költőkről, politikáról, vagy inkább közéletről és közérzetről, arról, ahol vagyunk, amiben vagyunk, ahogyan vagyunk, meg arról, ami körülvesz minket, és persze arról, ami bennünk van, és ami sokszor mar minket belülről.

Kemény elképesztő könnyedséggel, egyben hihetetlen érzékenységgel száll témáról témára, pendlizik megközelítések és hangulatok, feldolgozási módok és narratívák között. Nála simán megfér egy (könyv)fedél alatt a magyarság és az európaiság (már eleve: milyen bénaság, hogy ez egyáltalán felmerül erényként), Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Menyhárt Jenő, Lovasi vagy Kiss Tibi, az Odüsszeia és egy vidéki felolvasóest, Karády Katalin és a Bizottság zenekar, a közép-kelet- (vagy kelet-közép-) európai rögvaló és a T.S. Elliot Átokföldje, Don Quijote és Weöres Sándor, az üvegplafon és az élet értelme. Olyan különbejáratú univerzumba lépünk be, amiből kilépni nincs kedvünk, ami beszippant bennünket. Tényleg libabőr.

(Magvető, 3299 Ft)


Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

©

Totth hosszú évekig műfordítóként dolgozott, majd 2015-ben íróként robbant be az irodalmi életbe: Holtverseny című regényével megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Abban gimnazisták keserű és kilátástalan életét mutatta be, új kötetében szintén egy tini keserű és kilátástalan mindennapjait olvashatjuk, csak ezúttal valamilyen háború sújtotta városban, ahol abszolút természetes, ha hullákat kell kerülgetni, ha bombáznak, ha hamueső esik.

A főszereplő ilyen világvége hangulatban kénytelen élni és felnőni. Találkozik egy amerikai katonával, akivel különös kapcsolata alakul ki, és akivel együtt indulnak megkeresni eltűnt testvérét – ez legalább valamilyen célt ad életének. E kötettel úgy élhetjük át egy ostromlott város hangulatát, hogy sosem felejtjük el.

(Magvető, 3499 Ft)


Potozky László: Égéstermék

©

"Felkerült egy kép a Facebookra, hiába csinálták drónnal, még a parlament se látszik rajta jóformán, annyian bejelölték magukat, nincsenek fejek, esernyők se, csak rengeteg név." Találó idézetet választottak az Éles című nagy port vert regény írójának új kötetéből a fülszövegre.

A regény félelmetesen ismerős, bár nincs megnevezve, melyik közép-kelet-európai ország fővárosában járunk, milyen forradalomba csöppenünk a hőseinkkel, de végig déjà vu érzésünk van: az utóbbi évek magyar valójához való hasonlóság nem lehet véletlen. Hol a gyurcsányi, hol az orbáni évek őrületének egy-egy epizódja dereng fel. A főhős csak véletlenül keveredik bele a népfelkelésbe, aminek ki tudja, mi értelme volt kezdetben, és pláne ki tudja, mivé fajult a végére.  

(Magvető, 2999 Ft)


Romsics Ignác: Magyarország története

©

„Szent István is a miénk, és azok is a mieink, akik ellenére megtörtént az államalapítás, Thököly is a miénk, de a labancok soraiban is ott voltak a mieink” – mondta Markó Béla a kötet bemutatóján. Ám Romsics nem patikamérleget használ, hanem egységes értékrendet követ, haladáselvű, fejlődéselvű és Nyugat-elvű történelemkönyvet írt. Az őstörténetről és a honfoglalásról szóló fejezetekben például a legfontosabb, egymással rivalizáló tudományos elméleteket is felvillantja, a zárófejezetben pedig rezignáltan jegyzi meg: a köztársaság több mint negyedszázados története nem tekinthető olyan sikeres felzárkózási periódusnak, mint a dualizmus, Mária Terézia vagy Mátyás király kora.

Romsics itt sem ítélkezik: azt majd a jövő történészei döntik el, hogy ez mennyiben volt szükségszerű, és mennyiben vezethető vissza rossz politikai döntésekre, emberi gyengeségekre. A kötet alapmű mindenkinek, akit érdekel a magyar történelem.

(Kossuth Kiadó, 6990 Ft)


Daniel Kehlmann: El kellett volna menned

©

Az 1975-ös születésű Kehlmann a mai német irodalom egyik legnagyobb sztárja (aki egyébként a 2018-as Könyvfesztivál díszvendége lesz). A világ fölmérése című művével vált ismertté 2006-ban, azóta öt könyvet írt – ezek közül a legutóbbi az El kellett volna menned, mely azonos évben jelent meg az Én és Kaminski című regényének új kiadásával. A kritikusok sokszor emlegetik, hogy kevesen tudnak úgy beszélni a középszerűségről, mint Kehlmann, de az ugyanannyira fontos, vagy talán még fontosabb, hogy a jelenleg Bécsben és Berlinben élő író úgy tud hiperrealista lenni, hogy közben, mint egy hipnotizáló, velünk szemező pápaszemes kobra húz be minket a történetébe.

Kezdetben itt sem tűnik bonyolultnak a képlet: egy hétvégi házba érkezik az értelmiségi-művész pár kisgyerekkel, a forgatókönyvíró férfi határidők szorításában és egyben alkotói válságban vergődik, közben civakodásoknak, béküléseknek, újabb összeveszéseknek lehetünk tanúi. Egyszer csak az egyre töredezettebb történet dimenziókapukon lép át, mi pedig felkapjuk a fejünket, és már azt sem tudjuk, ugyanazt a könyvet olvassuk-e, vagy átkerültünk-e egy Stephen King-i értelemben vett pszichothrillerbe, esetleg valami fura Fekete-erdő klinikába oltott X-Aktákba. Mindez összesen 90 oldal alatt, ami, lássuk be, valódi bravúr.

(Magvető, 2499 Ft)

 Shakespeare: A vihar (Nádasdy Ádám fordítása)

©

Az, hogy Nádasdy Ádám Shakespeare-drámákat fordít újra, valójában nem újdonság – a 2000-es években több kötetben is jelentek meg "összecsomagolva" újrafordításai, nem mellesleg tavaly kijött Dante Isteni színjátékának Nádasdy-féle egészen fantasztikus új szövege is. Az újdonság az, hogy kiadója most egyszerű és ízléses papírfedeles kiskönyvekben külön-külön is hozzáférhetővé teszi ezeket a műveket. Azokat a klasszikusokat, amiket nyilván nem az első randevú csiklandozó ígéretével vásárlunk meg, hanem a visszatérés, az újratalálkozás vágyával nyitunk ki újra.

A Nádasdy-változatok persze bizonyos értelemben első randik is lehetnek, ha azt nézzük, hogy a fordító – a szó legjobb értelmében, nagy alázattal, de kreativitását szabadon engedve – újraértelmezte a Shakespeare-szövegeket, ráadásul kifejezetten szórakoztató és edukatív módon, gazdagon lábjegyzetelte is azokat, mi több, utószavával kontextusba is helyezi a műveket. Esetünkben A vihart, amely késői Shakespeare-remek, ráadásul kifejezetten izgalmas stílusegyveleg, hiszen nem tragédia, de nem is komédia – ahogy Nádasdy írja: "leginkább szatírának nevezhető, az emberi gyarlóságok, a mohóság, a hiszékenység szatírájának – ugyanakkor nagyon költői és varázslatos, mint egy igazi mese".

(Magvető, 999 Ft)


Szeifert Natália: Az altató szerekről

©

Van két nő. Az egyiknek jobb, mint a másiknak – aztán fordítva. Zelma és Zsuzsa története külön fut, hogy a megfelelő pontokon össze-össze érjen. Nők a hősök, de Szeifert Natália első nagyepikája – korábban Láz címmel jelent meg kisregénye – mégsem nő-, pláne nem lányregény. Nagyon plasztikus vallomáspróza, egyszerre mutat rokonságot a műfaj klasszikus hagyományaival és a modern filmművészettel (élőnyelvi elbeszélőmód, zeneiség, mozaikos szerkesztés stb.).

Két nő van. Az élet kisszerű stiklijeitől és a fájdalmas súllyal nehezedő tragédiáitól az el- és kialvatlanságba „menekülnek”. A finom testiség és a nyersen feltáruló érosz – vagy azok hiánya – éppen úgy átfonja mindennapjaikat, mint a folyton kiüresedő kapcsolatok (szülők, szerelem és házasság). Az olvasó vizualitáshoz szokott szeme nagyra értékeli az Ágyregény alcímet viselő könyv moziszerűségét, Az altató szerekről kifejezetten könnyű olvasmány. Könnyű, de nem könnyed. A súlyos tartalmakat az elbeszélők egyedien személyes hangvételei teszik igazán ütőssé. Velük együtt rázzuk az élet pofonfáját.

(Kalligram, 3500 Ft)

 Csunderlik Péter – Pető Péter: Top 10-es történelmi slágerlisták

©

Egy történész, aki amúgy újságot is ír, és egy újságíró, akit amúgy érdekel a történelem – ők ketten jegyzik a Page Not Found című blogot, amelyen tízes listákat közölnek a politika, a kultúra, a sport, az életmód történet legviccesebb, legfontosabb, legaljasabb, legszebb eseményeiről. És, mint azt például Nick Nornby örökbecsűjéből, a Pop, csajok, satöbbiből tudjuk, listát állítani nagyon nehéz megfontolásokat igénylő és nagyon szórakoztató dolog. És persze olvasni is.

Mert felmerül a kérdés, miért csak a 8. helyezet A 70-es évek emblematikus pillanatai TOP10-es listáján a legendás, 1979-es Brezsnyev–Honecker-csók, amikor Bobby Fisher ugyanitt felkúszott az 5. helyre azzal, hogy megtörte a szovjet sakkozók uralmát 1972-ben? Vagy miért csak a 6. a magyar gyapot megjelenése A magyar történelem legnagyobb tévedései listáján – kicsit leelőzve a mojitós Arany Ászok piacra dobását –, amikor törpeharcsák betelepítése ezüstérmes lett, az USA-nak szóló magyar hadüzenet után? A magyar történelem legnagyobb beszólói között viszont teljesen jogosan szerepel Könyves Kálmán és Mészöly Kálmán mellett Gyurcsány is.

Szórakoztató olvasmány, amiből tanulni is lehet, mert be is mutatják a szerzők a listákra felkerült történések hátterét, ráadásul cseppet sem töritankönyv stílusban. És persze, szintén Hornbytól tudjuk, az ilyen listákat, bár komolyan kell elkészíteni, nem kell túl komolyan venni.

(Napvilág Kiadó, 2900 Ft)


Ed Caesar: Kétórás Maraton

©

A futás élvezet. Persze főleg azoknak, akikben minden egyes kilométeren dolgozik az adrenalin, és amikor már feladná a testük, akkor megtesznek még egy lépést. A futás ugyanis heroikus küzdelem. Önmagunk leküzdése, minden méteren, minden szinten. Mindez fokozottan igaz 42 195 méteres távon. Főleg ha ott duruzsol a fülünkben a megkerülhetetlen vita: le lehet futni két órán belül a maratont?

Ed Caesar könyvében a maratonfutás elitjének világába kalauzol el bennünket, hogy többek között a világ legjobb hosszútávfutójának tartott kenyai Geoffrey Mutai stratégiáján, versenyfelkészülésén, a futóelit edzésein keresztül mutassa be a sportágat, a futók motivációját, és hogy miért nem sikerült még megdönteni a kétórás álomhatárt. És mindezt olyan stílusban teszi, ahogy az egy futást szerető, de mégis objektív újságírótól elvárható: tárgyilagosan. A könyvben nincsenek heroikus jelzők, nem izzadságszagú, mégis egyre jobban foglalkoztatja az olvasót is a kérdés: miért nem volt eddig képes senki sem javítani pár percet az idején, és két óra alatt lefutni a maratont?

A magyar kiadás pedig azért is különleges, mert Babo (azaz Dr. Tamás Gergely) többszörös maratonista, egykori mentős, ortopéd sebész katonaorvos fordította, aki élete legnagyobb csatáját vívja a rák ellen.

(HVG Könyvek, 3500 Ft)


Simon Sinek: A jó vezetők esznek utolsónak

©

„Ha a munkahelyünkön nem találjuk meg az örömet és az odatartozás érzését, akkor otthon sem fogjuk. Azok a szerencsések, akik olyan helyen dolgoznak, ahol emberként bánnak velük, ahol óvják, nem pedig kizsákmányolható erőforrásnak tekintik őket, a munkaidő végén elégedetten és hálával telve mennek haza. Ennek nem ritka kivételnek, hanem az általános szabálynak kellene lennie” – írja Simon Sinek vezetési és marketing-tanácsadó A jó vezetők esznek utolsónak című könyvében.

A New Yorkban élő férfi tavaly ősszel beszélt egy műsorban arról, hogy milyen tényezők határozzák meg leginkább az Y generációt, ezt több mint nyolcmillióan látták. Új könyvében arra keresi a választ, hogyan teremthetünk együttműködő csapatot a munkahelyen, a szöveg mégsem didaktikus, száraz értekezés. Példákkal támasztja alá azt is, hogy a munkahelyi stressz nem annyira a végzett munkához köthető, sokkal inkább a gyenge vezetéshez, és ahhoz, hogy alábecsüljük a kollégákkal szemben tanúsított empátiát és nyitottságot.

(HVG Könyvek, 4200 Ft)


Mark Frost: Twin Peaks – Az utolsó dosszié

©

Tényleg „normális” befejezést kap a Twin Peaks? Ugyan már, ezt senki nem gondolhatja komolyan, főleg azok után, hogy a sorozat 2017-es folytatása is egy komoly rejtvénnyel felérő epizóddal ért véget (már ha véget ért persze). Mark Frost, David Lynch hű alkotótársa (aki a pletykák szerint azért néha visszafogta a kreativitását alaposan kiélő rendezőt) azonban nem véletlenül adta Az utolsó dosszié címet az új évad után érkező könyvének, amelyben több szereplő teljes élettörténetének bemutatására vállalkozik.

A gyönyörű, FBI-dossziéra emlékeztető kiadásban megjelenő könyv persze csak kevés igazi választ fűz a sorozat félbehagyott, vagy direkt erős kihagyásokkal elmesélt történetszálaihoz (legalább az kiderül, mi történt Audrey Horne-nal) így főleg még tovább bővíti az egyre nagyobbra duzzadó TP-univerzumot. De hát ki az, aki a válaszokért és nem a kérdésekért maradt örök rabja Twin Peaks kisvárosának?

(Atheneum, 3999 Ft)


Bruce Springsteen: Amerikában születtem

©

Hogy kije is az amerikaiaknak Bruce Springsteen, azt nem könnyű a mi kulturális értelmezési kereteinkből megérteni. Egészen biztosan nem a kockás inges teherautósofőr, aminek még mindig sokan látják innen (egyébként az a vicc, hogy az is); poénból mondhatnánk, hogy egy Ákosba oltott Lovasiba oltott Cseh Tamás, de persze ez is hülyeség, legfeljebb annyit tudnánk csak ezzel a sánta és béna kis hasonlattal elmondani, hogy egyszerre tud fontos lenni nagyon különféle világnézetű és élethelyzetű embereknek. Egy egyszerre erőteljes és érzékeny és költői dalszerző-énekes, aki képes egy egészen elképesztően, szinte elmondhatatlanul sokszínű közösség rengeteg tagjához egyszerre szólni.

Ennek a megértését segítheti Springsteen életrajzi kötete, aminek az eredeti címe a zenész emblematikus dala nyomán Born to Run, a magyar változat azonban (egy ugyancsak közismert Springsteen-dal, a Born In The USA után) az Amerikában születtem címet kapta. Testes olvasmány, több mint 450 oldal, végigvezet bennünket a zenész életén, a gyerekkortól az induláson, az egyre nagyobb sikereken, a dilemmákon, a belső vívódásokon, és a magánéleti válságokon át, úgy, hogy akinek valamit is jelent Bruce Springsteen világa, az garantáltan kétpofára fogja zabálni a könyvlapokat.

(Kossuth Kiadó, 4990 Ft)


L. Ritók Nóra: A láthatatlan Magyarország

©

„A szegénység, a gyerekszegénység, a mélyszegénység, a szegregátumok világa egy olyan szegmense az országnak, amit senki sem szeret látni és láttatni. Az országunkban sok helyen tapasztalható nyomorúságról senki nem szeret még csak tudomást sem venni, nemhogy beszélni annak az okairól, vagy az esetleges felelősségekről” – mondta a hvg.hu-nak új kötetéről L. Ritók Nóra. A Láthatatlan Magyarország épp erről beszél: a Nyomor széle és egyéb blogokban megjelent szívszorító, elgondolkodtató írásait szerkesztették össze különböző témakörök szerint. Talán a legfontosabb könyv a mai Magyarországról, amiben számos jó példa van arra is, hogy hogyan lehet apróbb vagy nagyobb sikereket elérni a reménytelen mélyszegénységben élő gyerekekkel és családjaikkal.

(Tea kiadó, 3990 Ft)

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!