#könyv

A telefonba mélyedés a meditáció fast food változata – interjú Giulia Enders német orvossal, a Bélügyek szerzőjével

„Jó tudni, hogy mikrobák ezermilliói közül csak mintegy 1400 számít kórokozónak. Ez olyan, mintha a világ teljes lakosságából csak hat ember lenne gonosz” – mondja Giulia Enders, aki a belek és az emésztés rendszerét könnyeden ismertető művével lett világhírű. Új könyve, a Testünk jelzései elgondolkoztató, érzelmes módon mutatja be a tüdő, az agy és a többi szerv évmilliók alatt kifinomult együttműködését.



Gandhi, a sikeres 9 százalék és a magyar rendszerváltók – mit tanulhatunk, ha tudományosan elemezzük a bátorságot?

Mitől lesz egy bátor politikai ellenálló mozgalom sikeres, ha egy másik, ugyanolyan bátor elbukott? Tényleg azok a cégek viszik többre, ahol a dolgozók bátrabbak lehetnek? És mit kezdjünk a mesterséges intelligenciától való félelemmel? Erről is beszélgettünk Ranjay Gulatival, a Harvard Business School professzorával, akinek új könyve, A merészség mikéntje most jelenik meg a HVG Könyvek gondozásában.


Miként kapunk „valódi” könyvesbolti hangulatot a digitális korban? A Libra Books-tól megtudhatjuk

A legtöbbünk napjai ma már egy képernyő előtt kezdődnek és ott is érnek véget. Hírek, e-mailek, értesítések, rövid videók – folyamatosan fogyasztjuk az információt, de egyre ritkábban merülünk el benne. Ebben a digitális zajban az olvasás furcsa módon nem eltűnt, hanem felértékelődött. Egyre többen keresik azt az élményt, amikor nem csak „átfutnak” valamin, hanem valóban jelen vannak: egy történetben, egy gondolatban, egy nyelvben.



„Egymásnak ugrasztott minket, éveken át egymásra mutogattunk” – lefóliázták a könyveit, most az irodalom felszabadulásában reménykedik Papp Dóra

A gyermekvédelmi ürüggyel megszavazott fideszes törvényt, amely többek között a könyvpiac szereplőit is súlyosan érintette, a napokban jogsértőnek találta az Európai Unió Bírósága. Papp Dóra, akinek három ifjúsági könyvét bélyegezték „bűnösnek”, bízik benne, hogy az új kormány komolyan veszi a döntést, bár szerinte egyelőre álomnak tűnik, hogy évek elteltével végre visszatér a béke a könyvpiacra is.


„Az egészség a norma felső foka, a test minden” – ilyen lenne, ha egészségdiktatúrában élnénk

A disztópikus jövőben az egészséges életmód, a tudatos étkezés és a sport nem lehetőség, hanem kötelesség. Juli Zeh magyarul idén megjelent regényében egyetlen cigaretta elszívása is súlyos következményekkel jár, a személyes egészségi adatok gyűjtése pedig korlátlan. A német szerző előre ráérzett azokra a társadalmi trendekre, amelyek napjainkban váltak igazán uralkodóvá.






Egy lista, amely megmutatja: mire lennénk képesek, ha tényleg összefognánk

Jótékonykodással vajon tényleg megoldhatjuk a világ legégetőbb problémáit? Összegyűjthetünk-e elegendő pénzt a legfontosabb globális krízisek kezelésére? Nem lehet, hogy világunk oly sok problémával küzd, hogy nagylelkűséggel egyszerűen nem hozható helyre minden? Teszi fel a kérdést Chris Anderson Ragályos nagylelkűség című könyvében. Szerkesztett részlet.



Marabu 489 karikatúrája Orbánisztánról

Ez az a könyv biztos nem fog bekerülni a hatvanpusztai családi könyvtár gyűjteményébe. Pedig itt a főszereplő maga Orbán Viktor miniszterelnök. Igaz, nem épp előnyös megvilágításban szerepel a lapokon – ez indokolja, hogy sose tűrjék meg Marabu legújabb könyvét Hatvanpusztán.


Virág mellé ezeket a felszabadító erejű könyveket is adhatjuk nőnapra

A nőnap jó alkalom arra, hogy női sorsokról szóló, nőket érintő tudományos vagy kultúrtörténeti kérdéseket vizsgáló könyveket vegyünk kézbe, de jó apropó ez egy feminista alapmű vagy Karikó Katalin életének megismerésére is. Íme a legfrissebb válogatás a hazai könyvesboltok polcairól.


Miért hiszik sokan, hogy a tojás egészségtelen? – makacs orvosi tévhitek a vakbélműtéttől a mogyoróallergiáig

Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.