Válság ide vagy oda, a BOM készül a 2020-as olimpiára

Nem módosított a globális válság a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) tervein: a civil mozgalom célja továbbra is az, hogy Budapest 2011-ben pályázhasson a 2020 nyári olimpiai játékokra. A végső döntést a 12 év múlva esedékes sportünnep helyszínéről csak 2013-ban hozza meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Lesznek is jegyek a 2020-as olimpiára? © BOM

"Reméljük, hogy addigra már nemcsak hogy eurónak hívják a nemzeti fizetőeszközünket, de a mostani krízis is csak tanulságokkal teli rossz emlék lesz - mondta honlapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, egyben a Magyar Vívószövetség alelnöke. - A BOM az elmúlt hónapokban sem állt le az előkészületekkel, s ennek köszönhetően hamarosan újabb fejlemények lehetnek ez ügyben" - jelezte az elnök. A már hónapok óta készülő olimpiai törvény tervezete ugyanis immár a fővárosi kabinet előtt van, s amennyiben a közgyűlés elfogadja, a dokumentum már a főváros és a BOM közös tervezeteként juthat el jövő év elején a kormányhoz és a parlamenti pártokhoz, hogy aztán az országgyűlés is naprendre tűzhesse ezt a témát.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlik az olimpiai helyszínek kijelölése, ami szintén az utolsó fázisba jutott, s optimális esetben a kérdést az olimpiai törvénnyel együtt tárgyalhatja a fővárosi közgyűlés. Beleznay Éva - Budapest főépítésze - egyébként az előzetes terveket már szeptemberben bemutatta egy ingatlan-szakkonferencián, s annyi abból is kiderült, hogy a korábban felvázolt lehetőségek közül a Duna menti szigetek olimpiája a szakma és a fővárosi vezetés köreiben a legtámogatottabb verzió. Így az előzetesen megszellőztetett tervek szerint az olimpiai és a médiafalu, valamint Budapest új nagy nemzeti stadionja a Csepel-sziget északi részén lenne. Itt, illetve a mai Puskás Ferenc stadion környékén rendeznék a versenyek jelentős részét is.

Szalay-Berzeviczy Attila kérdésünkre elmondta: az elsődleges céljuk most az, hogy a fővárosi közgyűlés egyhangúlag elfogadja az olimpiai törvényt, amely az országgyűlés jóváhagyása esetén intézményes kereteket teremtene a hátralévő öt évben a felkészüléshez és a pályázáshoz. A törvénnyel felállna egy olyan testület, amely kizárólag azzal foglalkozik, hogy előkészítse a főváros pályázatát a 2011-es határidőig.

Az elnök hozzátette: a válság nem változtatott semmit a terveiken, hiszen az előkészületi lépéseknek gyakorlatilag nincsen semmilyen extra költségvetési kihatásuk. Egyelőre ugyanis az egyetlen költség a törvény elfogadását követően felállított szervezet működtetése lenne, a ténylegesen az olimpiához köthető kiadások csak 2011-et követően, de leginkább a játékok elnyerése esetén 2013-tól merülnének fel. Ráadásul a mostani törvény nem állítja kényszerpályára az országot: 2011-ben a kormány és a fővárosi vezetés - ha az ország akkori gazdasági állapotára és teherbíró képességére tekintettel úgy ítéli meg, hogy nem tudjuk megrendezni a 2020-as játékokat - még mindig dönthet úgy, hogy nem kandidálunk.

Ugyanakkor ha a BOM most visszavonulót fújna, akkor hazánk teljes egészben elvesztené az esélyét a 2020-as játékok megpályázására. Rengeteg a teendő, és már most minden hátralévő perc kincs, amit kár elfecsérelni - véli az elnök. Szerinte ha a következő két évben nem történik semmi, akkor már túl késő lesz eszmélni és ismét felgyorsítani a pályázat előkészítését, tehát a 2010-ben megválasztandó kormányt és fővárosi vezetést akkor hozzuk kényszerhelyzetbe, ha most nem haladunk a tervek szerint tovább a munkával.

A PricewaterhoseCoopers (PwC) által a BOM megbízásából 2006-ban készített megvalósíthatóság tanulmány szerint egyébként egy 2020-as budapesti olimpiának csak a játékok megrendezéséhez kötődő költsége 518 milliárd forint lenne. Emellett számos egyéb infrastrukturális beruházásra is szükség van a rendezéshez. Utóbbiakra összesen 4646 milliárd forintot kellene fordítani, igaz, ezeknek a projekteknek a nagy része - mint a négyes és az ötös metró, az M0-ás körgyűrű stb. - az ötkarikás játékok nélkül is megvalósulna, így az előrehozott beruházások összköltsége csak a teljes összeg mintegy nyolcada lenne.

A PwC-elemzés legfőbb tanulsága ugyanakkor az volt: ahhoz, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen, stabil gazdaságra van szüksége. A tanulmány opponensi feladatával megbízott Kopint-Datorg emellett akkor kiemelte, hogy a gazdasági egyensúly megteremtése önmagában nem elegendő, szükség van az euró legkésőbb 2013-as bevezetésére is. Szalay-Berzeviczy Attila ugyanakkor jelezte: az elmúlt két év megszorításainak köszönhetően az euró időben történő bevezetését már nem látja olyan nehéz feladatnak, mint korábban. Sokkal inkább nehézség szerinte a gazdaság növekedési motorjainak beindítása és felpörgetése 4 százalékos szintre mindenféle államháztartási szerkezeti reform nélkül.

  Jandó Zoltán