Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelőtt fertőzte meg elődeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazinban. A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertőző kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak - írta az MTI.
Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével több emlős - az ember, majmok, elefántok, erszényesek, rágcsálók - DNS-ét vetették össze, hogy a Borna-vírusra utaló nyomokat találjanak.
Bár a vírus 40 millió évvel ezelőtt valóban megfertőzhette az embert, génállománya nem a vírus miatt került a mi genomunkba; éppen fordítva történt, hiszen a fertőző vírus genetikai állományát emberi DNS-szakaszok ejthették rabul - állítja a New York Times.
| A méhlepény alakját is egy vírusból eredő gén szabályozza |
| Az emberi genomban több olyan töredékre bukkantak, amelyek vírusból származnak - ezek többsége működésképtelen, de akadnak kivételek is. Vannak ugyanis olyan génjeink, amelyek vírusoktól származnak, és még működnek is. Az, hogy az ember élve születik, például egy ilyen vírusból származó génnek köszönhető, amely a placenta (méhlepény) formálásában játszik kulcsszerepet - írja a New York Times. |
Nem retrovírus
Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy genomjuk beépül a gerincesek DNS-állományába. Mivel a szaporodásban szerepet játszó sejtek DNS-ébe hatolnak be, ezért több generáción át továbbadódik örökítőanyaguk legalább egy része. Egyes becslések szerint a retrovírusok teszik ki az ember genetikai állományának akár nyolc százalékát.
A retrovírusok saját RNS-ükről készítenek egy DNS-másolatot, és ezt építik be a megtámadott sejt genetikai állományába. A Borna-vírus azonban máshogy jutott az emberi génállományba, tehát ez az első nem-retrovírus, amelyet az emberi genomban azonosítottak.
A Borna sajátossága ugyanis az, hogy nem RNS-ről készít DNS-t, hanem egyszerűen behatol a megtámadott sejt magjába, és ott manipulálni kezdi a fehérjetermelést. A Borna tehát magától sosem tudott volna beépülni az emberi génállományba, hiszen nem retrovírusról van szó. Ezért a lépésért éppen ezért magának az embernek, illetve 40 millió évvel ezelőtti elődjének a struktúrái felelősek.
Hogyan rabolta el az ember elődje a vírusgént?
Tomonaga és kollégái szerint ugyanis arról van szó, hogy az emlősök génállománya tartalmaz úgynevezett LINE-ket. Ezek a LINE-k olyan DNS-szakaszok, amelyek magukat sokszorosítják, majd visszaépülnek a genomba. A LINE-k természetesen a sejtmagban aktívak.
| Honnan kapta a nevét a vírus? |
A vírus a német Borna városáról kapta nevét, ahol egy egész ezred huszárló pusztult el 1885-ben egy titokzatos "forrófej-betegségben". Későbbi kutatások során megtalálták juhokban, osztrigában, macskában és szarvasmarhában, noha terjedési módja kevéssé ismert. |
Egy ilyen LINE-szakasz ejthette foglyul a szintén a sejtmagba beférkőzött Borna-vírust 40 millió évvel ezelőtt, és így a vírus bekerült az emberi génállományba. Vagyis "génrablás" történt - jellemzi a helyzetet a New York Times.
A Borna-vírus és a skizofrénia
A Borna-vírusról nem tudják, okozott-e genetikai mutációt, esetleg valamely öröklődő betegséget, vagy éppen védettséget. Magát a Borna-vírust nem kötötték eddig emberi betegségekhez, noha egyes kutatók szerint összefüggésbe hozható a skizofréniával és más mentális rendellenességekkel.
A skizofrénia és a Borna-vírus közötti összefüggésekről Magyarországon Lázár Imre, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatócsoport-vezetője írt korábban. Lázár tanulmányokra hivatkozik, amelyek skizofrén betegeknél egyes vírusok - HSV (herpes simplex), kanyaró, CMV, varicella (bárányhimlő), Borna-vírus - elleni antitest-szintemelkedést mutattak ki. Az eredményekből azt a következtetést is levonták a kutatók, hogy az agyban termelődhetett ellenanyag.
Mindez fölveti Lázár szerint a lehetőségét annak, hogy "a vírusos fertőzés nyomán az idegi struktúrák antigénszerkezete megváltozik, és a fenti adatok összeegyeztethetők a schizofrénia egyes eseteit illető autoimmun pathogenezis lehetőségével is". Vagyis nem zárható ki, hogy a skizofrénia ilyen esetekben autoimmun betegségként fejlődhet ki a fertőzés után, a szervezet védekezési reakciója eredményeként.
