A géntechnológia csillagaként indult egy amerikai startup, a 23andMe, azonban egy óriási adatszivárgást követően lefele tartó spirálba került. Jelenleg éppen kongresszusi vizsgálat folyik ellen, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy amerikaiak millióinak legszemélyesebb és legállandóbb adatai kerülhetnek rossz kezekbe.
A jelek szerint a DNS egy bizonyos részén sokkal gyorsabban dolgozik az evolúció, mint ahogy azt elképzelné az ember.
Könnyen lehet, hogy az emberiség már eltűnik a Föld nevű bolygóról, azonban egy memóriakristály még mindig tárolni fogja a teljes emberi genomot, így valójában megőrizhető az emberiség a távoli jövő számára.
A leghosszabb ideig élő állatok közé tartozik a grönlandi cápa, és régóta próbálnak rájönni a tudósok, mi állhat ennek hátterében. Úgy tűnik, megvan a válasz.
Aki valóban egészségesen él, azzal is előfordulhat, hogy a vérnyomása magas. Kár bosszankodni ezen, londoni kutatók ugyanis egy sor új génhelyet fedeztek fel az emberi genomban, amelyek befolyásolják a vérnyomást. Ez pedig azt is jelenti, hogy a genetika még inkább befolyásolja, hogy kinek mit mutat a vérnyomásmérője.
Az állatvilágban rendkívül ritka jelenség, harcban álló sejtvonalak kereszteződése figyelhető meg a sárga őrült hangya hím példányainál. Úgy tűnik, hogy esetükben minden egyed rendelkezik ezzel.
Keveset tudni arról, hogy az E. Coli baktérium milyen hatást gyakorolt az emberiségre, ezért ki kell deríteni, hogy miként változott meg az elmúlt évszázadok során.
Kissé ijesztő végeredménnyel zárult az a kutatás, amely genetikai módosítást is beiktatva vizsgálta a pókok egyedülállóan hosszú lábait.
A DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykezelések és más alkalmazások kifejlesztésének felgyorsítását.
Az ausztrál és amerikai kutatók által kifejlesztett terápia célzottan pusztítja el a vírus genetikai állományát.
Az olasz kutatók több száz, száz évnél idősebb ember genetikáját vizsgálták meg, hogy kiderüljön, mi más az ő szervezetükben, mint bárki máséban. Végül három génre figyeltek fel.
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.
Az amerikai Harvard Egyetem és az Nvidia közösen fejlesztették ki az AtacWorks nevű rendszert, amely nemcsak időben rövidíti le a sejtek genomelemzését, de a jelenleginél olcsóbbá is teszi a metódust.
Egy nagyobb magyar kutatócsoport vírusgenomikai vizsgálata szerint Magyarországon február végén és március első felében észlelték a koronavírus jelenlétét, vagyis hibás az a vélekedés, amely szerint a kórokozó már korábban is terjedt volna az országban. A minták alapján pedig megállapítható: nálunk elsősorban az Olaszországból kiinduló változatok terjedtek el.
A koronavírus megjelenése óriási kihívás elé állította az emberiséget. A világméretű probléma leküzdésében pedig nem csak a tudósoknak jut komoly szerep, hanem a legmodernebb informatikai fejlesztéseknek is – köztük a szuperszámítógépeknek, amelyek rendkívül nagy memóriájukkal és számítási kapacitásukkal veszik fel a harcot a világjárvánnyal.
Bárhol a világon előfordulhatott a kutatók szerint.
A tudomány számára nagyrészt ismeretlen génekből tevődik össze az az új vírus, melyre Brazíliában, egy mesterséges tóban bukkantak a kutatók. Egyelőre az sem igazán világos, hogyan jött létre.
