2013. április 1-jén a Google azt közölte: bezárja a YouTube-ot. A hírt, úgy gondoljuk, nagyon kevesen hitték el. És nem azért, mert április 1-jén mondták – elvégre felidézhetünk olyan eseteket, amikor ennél sokkal képtelenebb iparági tréfának is csúnyán bedőlt például a Metropol szerkesztősége –, hanem azért, mert egy valamirevaló internetképes állampolgár ma már egyszerűen nem hisz el olyan bődületes baromságot, hogy pikkpakk megszűnik a YouTube vagy a Facebook.

Azt viszont, legyen akármennyire internetképes, már nagyon kevés internetező tudja, hogy miként kezdődött, illetve miként kezdődhetett a YouTube-sztori. A Time magazin által az alapítás utáni évben felidézett első lépésekre a három – akkor a PayPalnál dolgozó – alapító kétféleképpen emlékszik. Az egyik verzió szerint Chad Hurley és Steve Chen egy 2005. év eleji buli videóit szerette volna egyszerűen megmutatni az ismerősöknek, ám ehhez nem talált elég jó szolgáltatást, és ez ihlette a YouTube-ot.

A YouTube alapítói: Chad Hurley, Steve Chen, Jawed Karim

Soerfm / Wikipédia

Jawed Karim viszont határozottan Janet Jackson mellére emlékszik. Egészen pontosan arra, amikor a legnézettebb tévéműsorként számon tartott 2005-ös Super Bowl amerikaifoci-döntő szünetében fellépő Janet Jackson és Justin Timberlake között némi koreográfiát érintő félreértés – mások szerint szándékos félrenyúlás – történt, melynek eredményeképpen az énekesnő ruhájának egy része helyett teste egy része került előtérbe. A harmadik YouTube-alapító szerint ezt a jelenetet próbálta ő is fellelni a neten, de mivel nagyon-nagyon nehezen találta meg a videókat, eszébe jutott, hogy kellene csinálni erre egy szolgáltatást.

Bárhogy is, az alapítók belekezdtek a munkába, 2005. február 14-én pedig megkapták a youtube.com webcímet, melyen a következő hónapokban fokozatosan fejlesztették és tették elérhetővé a videomegosztó szolgáltatást. Az első videón az imént emlegetett, mellelméletes alapító, Jawed Karim látható, San Diego állatkertjében.

A startupként indult (bár akkor még nem így emlegetett) YouTube-ba a Sequoia Capital tett 11,5 millió dollárnyi tőkét, a felhasználók pedig a tartalmi tőkét ontották: a feltöltőfelület 2005. novemberi publikus nyitása után bő fél évvel már naponta több mint 65 ezer új videó került fel az oldalra. A pénzügyi és a tartalmi tőke összege egy bombahírré fonódott össze: az alapítás utáni évben, 2006 novemberében a Google 1,65 milliárd (!) dollárért felvásárolta a YouTube-ot.

A történet innen – bár nem kevésbé izgalmas, viszont – sokkal láthatóbb: a vállalat folyamatosan vezeti be az új funkciókat, a fejlődés pedig a szemünk előtt zajlik. És ahogy az alapításkor, ismét fontos szerepet játszik a pénz, illetve a funkciók bővülése mellett a tartalom sokasodása: a legfrissebb statisztikák szerint minden percben 300 órányi új tartalom kerül fel a YouTube-ra. Ez híranyagoktól kezdve zenei klipeken, sorozatokon, tévéműsorokon, vicces videókon, otthoni ökörködéseken, családi emlékeken át teljes filmekig vagy többórás számítógépes játékmenetekig rengetegféle tartalmat jelent. Amit aztán sokan meg is néznek: a YouTube-ot 1 milliárdnál is többen keresik fel minden egyes hónapban, az egy ember által "el-youtube-ozott" idő éves szinten több mint 50 százalékkal emelkedik.

A szolgáltatás legnézettebb videója a dél-korai paródiarap, a Gangnam Style, ami két hónapja ki is akasztotta a szolgáltatás számlálóját. A YouTube elindításakor ugyanis senki nem gondolta, hogy bármelyik videó nézettsége túlnő a 2 147 483 647-en, azaz lesz olyan klip, amit ennél többször néznek meg az emberek. Miután azonban a Gangnam Style átlépte ezt a határt, a YouTube fejlesztőinek újra kellett programozni a számlálót. Az új maximum 9 223 372 036 854 775 808 lett, ami több mint 9 kvintilliót jelent, és amire alighanem nyugodtan mondhatjuk, hogy belátható időn belül egyetlen klip nézettsége sem haladja majd meg.

A videók népszerűsége a Google mellett a tartalmak előállítóinak is jó pénzt hoz: a YouTube partnerei minden hónapban megkapják a videóik által generált reklámbevétel több mint 50 százalékát. Nemcsak a dél-koreai rapper kaszál belőle, hanem sok nemzetközi és több magyar videós rendszeresen kap YouTube-jövedelmet. Még csak ismert embernek sem kell lennie hozzá, legalábbis előfeltételként nem: bárki kereshet pénzt a videomegosztón, legyen szó bármilyen tartalomról.

A születésnap apropóján érdemes felidézni az eddig mutatott videókon kívül is néhány ikonikusat. Itt van például a legendás "végtelenített", 10 órás mixek esete, melyből az egyik legnézettebb a Diszkópatkányok What is Love?-jelenetéből készült.

De van ilyen például mémmacskából is – ez valamivel idegesítőbb –, sőt aki Darth Vader légzését szeretné 10 órán át hallgatni, annak is van egy fergeteges hírünk.

A magyar rekorder – ha nem is hosszban, de nézettségben – egy darabig Fluor Mizuja volt, de aztán Ózd és a villalakók után Tamás is megtanulta, hogy Majkával nem lehet viccelni: a Belehalok közel 30 millió megtekintéssel a legnépszerűbb magyar nyelvű tartalom a videomegosztón.

Egy időben Fluor Tomi és Majka dalszövegeinél valamivel rejtélyesebb videók is felbukkantak a YouTube-on (lásd alább), de mint kiderült, nem vírusmarketingről van szó, és még csak nem is kémek üzennek egymásnak. A Google elismerte: a cég áll a hónapokon át összeesküvés-elméletek gyártására okot adó, tízezrekben mérhető mennyiségű YouTube-videó mögött.

És tudja mit? Ha már így belejöttünk, azt tanácsoljuk, a századjára ismételt esti filmek helyett nézzen bele a YouTube 500 legnépszerűbb videóját tartalmazó összeállításba. Kattintás előtt vigyen be magának kólát. Csak ügyesen.