Az átlagos körülményeket a jog nem tekinti olyan tényezőknek, amelyek pótlékra jogosítanak.

„Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, vasárnapi pótlék annak a titkárnőnek jár, aki általában hétfőtől péntekig dolgozik, de például egy rendkívüli munka miatt kivételesen vasárnap is be kell mennie az irodába” – mondta a hvg.hu-nak Kéri Ádám ügyvéd. A főszabály ugyanis az, hogy a vasárnapi pótlék csak annak jár, aki üzemszerűen nem dolgozik vasárnap.

A boltzár utáni első hétvége a soroksári Auchan áruházban

Fülöp Máté

Amikor a munkavállaló és a munkáltató megállapodnak az olyan alapvető feltételekben, mint a pontos munkakör, a munkavégzés helye vagy az alapbér, akkor normális esetben végigvesznek minden olyan szempontot, amellyel, a munkavállaló a munkavégzése során szembesülni fog. Vagyis a munkavállaló úgy ír alá szerződést, hogy tisztában van azzal, kell-e hétvégén rendszeresen dolgoznia. Ha valaki a vendéglátásban helyezkedik el, nyilván nem éri váratlanul az, hogy munkavégzésének szerves része lesz a hétvégi munka.

A hangsúly a kivételes munkavégzésen van

Az 50 százalékos vasárnapi pótlékra fő szabályként azok jogosultak, akiknek a munkavégzésével összefüggésben a vasárnapi munkavégzés kivételes, azaz nem a munkájuk természetéből ered. Vagyis nem jogosultak vasárnapi pótlékra a többműszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozók, illetve azok, akiket a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatnak.

Nem jár bérpótlék abban az esetben, ha a munkavállaló kizárólag szombaton vagy vasárnap részmunkaidőben, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben – strandon, vendéglátásban, kulturális, művészeti intézményekben – dolgozik. De ide tartozik az is, ha valaki plázában dolgozik. A Kúria egyik döntése alapján ugyanis a pláza a megváltozott társadalmi szokások alapján rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkahely.

Hasonlóképpen nem jár a közműszolgáltatóknál dolgozó munkavállalónak vasárnapi pótlék akkor sem, ha többműszakos munkarendben dolgozik. Tehát az 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlék így a vasárnap munkát végző munkavállalók csak egy részének jár.

100 százalékos vasárnapi pótlék már senkinek sem jár

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg a jogalkotó a munka törvénykönyvét (Mt.) is megváltoztatta annak érdekében, hogy kompenzálja azon munkavállalókat, akik kivételes jelleggel az év meghatározott vasárnapján mégis munkát végeztek. A módosult szabályok szerint 100 százalék vasárnapi pótlék járt a munkavállalónak, ha a törvényben meghatározott vasárnapon – az adventi vasárnapok valamelyikén, a munkáltató által nyitvatartásra tetszőlegesen kiválasztott egy vasárnapon, december 24-én és december 31-én, ha azok vasárnapra estek – munkát végzett.

Megkerestünk több áruházláncot, vajon a jogszabályban előírt pótlékokon kívül, adnak-e valamilyen pluszpótlékokat a dolgozóknak a hétvégi munkáért. A válaszok alapján elmondható, hogy nagy kényeztetés nincs. Az Auchan, a Spar és a Tesco is csak a jogszabályban előírt pótlékokat fizeti ki a munkavállalóknak. Bár a Tesco a zárvatartás feloldáskor 200 százalékos pótlékkal – vagyis háromszoros fizetéssel – toborzott munkaerőt, ez az ajánlat csak az első vasárnapra szólt.

Az emelt összegű bérpótlék rendes és rendkívüli munkavégzés esetén egyaránt járt, ugyanakkor 2016. április 16. – a vasárnapi boltzár feloldása – óta ezt a jogszabályt is hatályon kívül helyezték. Azóta legfeljebb abban az esetben kaphat valaki vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos bérpótlékot, amennyiben az munkaszüneti napra esik vagy annak minősül, például húsvét- vagy pünkösdvasárnap. Ebben az esetben viszont mindenképpen jár a pótlék.

Szombati pótlék sose volt

A munkajog alapdogmája, hogy a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeire tekintettel a munkáltató osztja be. Ezzel összefüggésben csupán azokra a korlátokra kell ügyelnie, amelyeket a munka törvénykönyve a munkavállalók érdekében nevesít. Ilyen például a napi vagy a heti munkavégzés maximuma, az éves szabadság mértéke, a két munkavégzés közötti kötelező pihenőidő vagy a munkaközi szünet.

Fülöp Máté

Az Mt. korlátok közé szorítja a vasárnapi munkavégzést vagy a munkaszüneti napi munkavégzést, ám a szombati munkavégzésért pusztán azért, mert az szombatra esik, soha nem járt pótlék. Szombati pótlék tehát nincsen. Szombati munkavégzésért így akkor járhat mégis valamiféle pluszjuttatás, amennyiben találunk más jogcímet.

Ilyen lehet az, ha rendkívüli munkavégzést teljesítünk szombaton.

Ez megvalósulhat úgy, hogy hétfőtől péntekig dolgozunk és a szombati napra is behív minket a főnökünk például leltározni. De egy szombaton nyitva tartó patikában nem jár külön pótlék a hétvégén dolgozóknak.

Persze egy munkáltató dönthet úgy, hogy fizet hétvégi pótlékot a munkavállalóknak, akkor is, ha jogszabály szerint erre nem lenne köteles, de ez kizárólag az adott cégen vagy a dolgozók érdekérvényesítő erején múlik.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!