Lehet, hogy akik ezt olvassák, azoknak teljesen fölösleges ez az írás, mert nélkülem is tudják, miről van szó. Mégsem tudom megállni, hogy ne tegyem közhírré: tisztességtelen és hazug az a kormányzati állítás, hogy egyes ágazatok nagyvállalatai ne fizetnének adót Magyarországon.

Miután az RTL Klub hirtelen elkezdett az eddiginél kritikusabb híradóriportokat közölni, a Miniszterelnökség 13-án a következő sértődött közleményt adta ki: „Helytelen, hogy az RTL Klub bosszúhadjáratot indít azért, mert Magyarországon is adót kell fizetnie. … Magyarországon a kisvállalkozások is fizetnek adót, nem is egyet, hanem többfélét. Teljesen természetes, hogy egy sokmilliárdos árbevételű cégnek, mint az RTL Klubnak is adót kell fizetnie.”

Ugyanezt az érvet hallhattuk a miniszterelnöktől és másoktól annak idején a bankokkal, a távközlési cégekkel és másokkal kapcsolatban: nekik is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. Ez teljesen egyértelműen úgy hangzik, mintha ezek eddig nem fizettek volna adót. Ez hazugság. A vitatott terhek különadók, gyakran így is emlegetik őket. Tehát ezeket a mindenki által fizetett adófajtákon felül róják ki. Az RTL Klub például azt állítja: az általános szabályok szerint eddig is fizetett annyi adót, mint amennyi a tervezett teljes új állami bevétel. (Amelynek felét tőle várják a kifejezetten rá szabott törvény szerint.)  

Természetesen fizettek közterheket a külön adók bevezetése előtt is az energetikában, a távközlésben, a bankszektorban. Ma is fizetik a most szociális hozzájárulási adónak hívott munkáltatói kötelezettséget a dolgozóik után, mert éppen ezekben a jórészt külföldi tulajdonú nagyvállalatokban nem szokás a feketefoglalkoztatás. (A dolgozók pedig a jövedelemadót és a tb-járulékot.) Fizetik beszerzéseik után az áfát, a helyi önkormányzatnak az iparűzési adót, nyereségük után – ha van – a társasági adót, továbbá a cégautóadót, a szakképzési hozzájárulást (ha a törvény szerint kötelesek rá), és még sok egyebet. Egyes nagy ipari beruházásoknál előfordult, hogy egy időre felmentették a befektetőt a társasági vagy az iparűzési adó fizetése alól, de ez a kormány, illetve az adott önkormányzat döntése volt olyankor, amikor a befektetett összeg nagysága, az új foglalkoztatottak száma sokkal több előnyt jelentett, mint amennyi bevételről az állam vagy a település néhány évre lemondott. (Tegyük hozzá: induló vállalkozásoknál egy darabig amúgyis jellemző, hogy nincs nyereség, amelyből társasági adót kellene fizetni.) Ilyenkor bizonyára előfordult, hogy a befektető feltételül szabta az átmeneti adómentességet, de a döntés akkor is a magyar szerveké volt. Továbbá az imént felsorolt további adófajtákra sosem vonatkozott a felmentés.

Lehet azon vitatkozni, hogy egyes ágazatokban egy bizonyos ideig a külön adó is indokolt lehet. De aki azt állítja, hogy az érintett vállalkozások eddig kivonták volna magukat a közteherviselésből, az félrevezeti és hülyének nézi a közvéleményt.