Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ VILÁG

Lisszaboni szerződés: mire is jó ez nekünk?

2009. október 05., hétfő, 15:10
Szerző: hvg.hu


Címkék: Európai Unió; Brüsszel; lisszaboni szerződés; Írország; szavazás; Európai Unió Tanácsa;

Soha nem volt ilyen közel az Európa egységéhez vezető út következő kilométerkövének tekintett Lisszaboni Szerződés elfogadása, mégis övezi némi bizonytalanság a dokumentum életbe lépését. Pedig vasárnap Írországban a megismételt népszavazás nagy többséggel erősítette meg a korábban elutasított szerződést, amely már csak a cseh és a lengyel államelnök aláírására vár.

Mára talán kevesen emlékeznek rá, hogy Magyarország elsőként, alig pár nappal végleges formába öntését követően írta alá a 2007 második félévében, a portugál soros EU-elnökség alatt született Lisszaboni Szerződést - kevéssé meglepő módon a több ezer oldalas dokumentum beható tanulmányozása nélkül.

Az Európai Parlament 2008 februárjában szavazta meg nagy többséggel a szerződést. Ezekben a napokban vált ismertté, hogy az írek júniusban tartják majd népszavazásukat, de ez akkor még nem keltett különösebb aggodalmat, sokkal jobban aggódtak a brit, dán és holland vezetők, vajon náluk szükség lesz-e népszavazásra, vagy elég a parlamenti jóváhagyás. A hírhedten EU-szkeptikus briteknél az esetleges népszavazás eleve halálra ítélte volna a szerződést, a hollandoknál a 2005-ös alkotmány vérzett el, a dánoknál pedig még 1991-ben a maastrichti szerződés, ami után Koppenhágának jogi garanciákat kellett adnia a helyzet feloldásához. Végül azonban sokak meglepetésére a fenti három állam helyett az írekre szállt a “problémás gyerek” szerepe - írta azidőtájt a BruxInfo.

© Stiller Ákos


A tavalyi első ír referendumot megelőző kampány során a szavazókat általános tájékozatlanság vitte félre, ezért kerekedtek felül az elemzők szerint a “nem”-re voksolók.

Az igen intenzív - sajtóértesülések szerint külföldről is pénzelt - "nem"-kampány egyebek mellett a "nem lesz jogunk az abortusz tiltásához", "felszámolja a versenyelőnyünket az Unió", "elfelejthetjük a szuverén adórendszerünket" és hasonló "érveken" alapult s vezette meg a szavazókat. A Lisszaboni Szerződés részleteit alaposan ismerők szerint a valóságban éppen ellenkező hatása lesz az európai polgárok és tagállamok jogaira az új alapszerződés, mint amit a "nem"-kampány hívei hangoztattak.

Az írek aggodalmainak tisztázására az Európai Unió Tanácsa 2009 júniusában "ír garanciák" néven elhíresült tanácsi határozatokat fogadott el, melyek szerint a szerződés semmilyen formában nem érinti az élethez való jogot, a családjogot és az oktatáshoz való jogot, azokról az ír alkotmány rendelkezik. A szöveg második része azt szavatolja, hogy a Lisszaboni Szerződés semmilyen módon nem befolyásolja a tagállamoknak az adózás területén meglévő hatásköreit. A harmadik rész az ír semlegesség fenntartásához adott biztosítékokat.

Mit hoz Európának a Lisszaboni Szerződés? » « vissza az első oldalra
31 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2009. október 19., 22:35 anonimusz2009

Ezzel Brusszel elerte azt, amit Hitlernek nem sikerult. Diktatorikus rendszer, rendorallam, azt fogjuk enni, inni, csinalni - amit Brusszel mond. Januar 1-tol betiltjak a gyogynovenybol keszult magyar teakat, utana jonnek a vitaminok, a genkezelt elelmiszer, kotelezo oltasok, szuresek, "gyogykezelesek", nyugdij korhatar kitolasa 67 evre es utana 70-re, megnovekedett adok, befizetesek, a magyar mezogazdasag ellehetettlenitese arakkal es betegsegekkel, a magyar parlament csak mutatoban lesz es Tony Blair lesz az elnok a kovetkezo 8 evre, az, aki tonkre tette Angliat. Ezt engedtuk megszavazni a korrupt parlamenttel. Atadtuk a hatalmat magunk felett. Nem erdemes mergesnek es kiabrandultnak lenni es nem erdemes az utcara menni, mert pont ezt akarjak. Ez az egesz EU, Eszak-Amerika es a Vilag tobbi sorsa. NWO=New World Order. Uj Vilagrendszer, a Nacizmus megvalosulasa.<br>

2009. október 10., 22:50 lajos

Már az is visszatetszést kelt, hogy egy kicsi, szegény ,nemrég belépett eu tagállam(csehország) fikázik ennyit a szerződés ratifikálása miatt, de, hogy ezt ráadásul az emberi jogi charta alóli mentesülésétől teszi függővé, az már enyhén szólva röhej.<br>

2009. október 7., 16:34 socrates

Mindig örülök a személyeskedő hozzászólásoknak. <br>Egyébként Socratest is sokan ostobának tartották, amikor kiállt nézetei mellett, sőt ki is végezték.<br>De nézzük megingathatatlan érveidet. A politika a világ vezető államában kétpólusú, nálunk négy párt van a parlamentben.<br>A Bokros csomag: elvett a szegényektől és hagyta lopni a gazdagokat, hozadéka a délamerikai fejlődési út.<br> A minimálbér emelése az alsó osztályok érdeke, miért is növeli a munkanélküliséget? Szerintem a 100 milliós végkielégítések és a megszorítások növelik a munkanélküliséget, vagy most ki emelt minimálbért?<br> A könnyűipart Kína fejezte le a rabszolga munkával előállított olcsó árúival.<br>De biztos voltak hoiák akkor is, de ez már közel 8 éve volt. Koncentráljunk a mai problémákra. Feltéve, ha nem vagy történész, mert akkor bocs.<br>

2009. október 7., 14:30 Demokratata

Kedves socrates!<br>Nem kell a Fideszen számonkérni nem általuk csinált dolgokat. Viszont amit ők indítottak el, tőlük ered, azért bizony el kellene vállalni a felelősséget.. ahogy egy csomó bakiért az MSZPnek, meg bármelyik pártnak, kormánynak, koalíciónak... Mondjuk a politikai színtér kétoldalúvá tételéért, a Bokros-csomag hozadékának eltapsolásáért, a jó gazdasági körülmények között el nem indított reformokért, vagy a megalapozatlan minimálbéremelés okozta 100-200 000 munkanélküliért valamint a 2-3éven belül lenullázott könnyűiparért (textil, bőr, stb) bizony a Fideszkormányt és bölcs vezérét, OVt súlyos felelősség terheli. Mert a gazdaságban és a politikában egy-egy intézkedés vagy hiba eredménye (hozadéka!!) esetenként csak évek múlva érik be... (ugye manapság már OV se egy ciklusra kérne mandátumot.... úgyhogy ezt mintha arrafelé is tudnák...) Így aztán érdemes megvizsgálni, mi is okozott bizonyos jelenségeket, lejtmenetet vagy fellendülést, egyensúlyt vagy egyensúlytalanságot... Mindkét oldalon!!! És el is vállalni...<br>A névválasztásodhoz: Socrates filozófus, azaz bölcs volt. Rád viszont áll a következő latin mondás: Si tacuisses, philosophus mansisses...<br>Üdvözlettel<br>Demokratata<br>

2009. október 7., 12:27 socrates

Az aranyos, amikor egyes hozzászólók, még mindig a Fideszen kérnek számon a dolgokat. Ez az erős forint, nem éppen ebben a ciklusban volt olyan erős , hogy még tartós munkanélkülieknek is adtak devizahitelt?<br> Sem a túl gyenge , sem a túl erős forint nem jó. Az ideális kb 280-nál van. Azt kell eldönteni, hogy az exportot akarjuk támogatni vagy az importot. <br>És itt lépünk a Szovjeteurounió kérdésköréhez. Kinek az érdekei fognak érvényesülni ebben a szűk játéktérben. Valószinűsíthetően nem a kvázi gyarmatként kezelt új belépőké, de a Brittek és Írek cirkusza is mutatja, hogy még ők is tartanak ettől, pedig....<br>A verseny és az egyenlő feltételek, nemde az erősebb , gazdagabb, számosabb régiók felé tólja a pénzt?<br> Eddig üveggyöngyöket kaptunk és ledarálták azt a kevés működő ágazatunkat , amit a Szovjetunióban még megtartottunk.<br>Ez nem olyan egyszerű kérdés, mint amilyen egyhangúan politikai elitünk ezt kezelte.<br>

További 26 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Lisszaboni szerződés: mire is jó ez nekünk?




  Másolat Önnek


VIDEÓK
további videók »
    • Az Európai Unióról A-tól Z-ig

      Nem tudja, mi az addicionalitás? Vagy mi volt a Factortame-ügy alapja? Esetleg azt, hogy mire vonatkozott a Pleven-terv? A hvg.hu uniós fogalomtárában megnézheti!

HIRDETÉS

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X