A Krónika szerint számos feljelentéséről ismert Dan Tănasă sepsiszentgyörgyi lakos, illetve a maroshévízi Dr. Miron Cristea Kulturális Alapítvány, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor Egyesület ez év elején a diszkriminációellenes tanácshoz fordult az ügyben, azt kifogásolva, hogy a zászló csak a magyar közösséget képviseli, és ez sérti a helyi románokat.

A CNCD a Román Akadémia heraldikai bizottságához és a művelődési minisztériumhoz fordult véleményezésért - írja a lap, amely szerint utóbbi válaszában közvetítette a Román Történelmi Múzeum álláspontját, amely szerint egy megye szimbólumáról hozott határozat politikai döntésnek minősül, egy zászló megalkotásakor pedig kizárólag csak a szakmai szabályoknak kell eleget tenni.

Ezt a véleményt is figyelembe véve a CNCD megállapította, hogy a helyi hatóságoknak joguk van önállóan dönteni az adott közösség jelképeiről, így a panasztevők által sérelmezett tanácsi határozat nem esik a diszkrimináció elleni kormányrendelet hatálya alá. „A diszkriminációellenes tanács határozatát az azóta eltelt fellebbezési időszakban nem támadták meg, így a székely zászló továbbra is törvényes keretek között használható, és nyugodtan ki lehet tűzni a Hargita megyei közintézményekre” – jelentette ki a döntés kapcsán Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.

Két évvel ezelőtt Dan Tănasă szintén beadványt nyújtott be, azt kifogásolva, hogy Hargita Megye Tanácsa honlapjának nyitóoldalán Hargita megye térképe jelenik meg, előtérben pedig egy székely viseletbe öltözött táncos pár látható és ez a megye nem magyar vagy nem székely nemzetiségű lakóinak diszkriminálását jelenti. A szekelyhon.ro híroldal szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács ezt a korábbi beadványt tavaly elutasította.