Az elmúlt két évtizedben "több mint 500 ezer taposóaknát, több mint 22 ezer páncéltörő aknát és több mint 15 millió fel nem robbant lőszert távolítottak el" – mondta a francia hírügynökségnek Alan MacDonald, az ENSZ Afganisztánban működő koordinációs és akcióközpontjának igazgatója, aki "jelentős sikernek" nevezte a programot.

MacDonald szerint még mindig sok aknamező vár megtisztításra. 2011 végén 588 négyzetkilométert és 1930 települést érintő veszélyövezet volt az országban, azaz pontosan "1 277 857 ember van veszélyben". A nemzetközi közösség évente körülbelül 90 millió dollárt költ aknamentesítésre Afganisztánban, ahol nagyjából 15 ezren dolgoztak ezen a területen 2011-ben.

A robbanóeszközök nagy részét a három legutóbbi konfliktus – a szovjet invázió (1979-1989), az afgán hadurak közötti polgárháború (1992-1996), valamint a tálibok és Ahmed Sah Maszúd parancsnok Északi Szövetsége közötti háború (1996-2001) - idején ásták a földbe. A NATO támogatását élvező kabuli kormány és a tálibok közötti konfliktus idején, az elmúlt években az út mentén elhelyezett és távirányítással felrobbantott, házilagos készítésű pokolgép lett a lázadók egyik „legkedveltebb” és leggyilkosabb fegyvere.