Háromszáz halott, negyvenezer letartóztatott ellenzéki, rendkívüli állapot éveken át – kinek használt a török puccs?

Két évvel azután, hogy Orbán Viktor mintaállamnak nevezte Törökországot, az Erdogan-rezsim utcai harcokkal szerzett teljes kontrollt az államapparátus, az önkormányzatok, az ellenzék és az akadémiai szféra fölött. Tíz éve kezdődött az előre bejelentett politikai leszámolás, amely évtizedekkel vethette vissza Törökország fejlődését.

Javában zajlott a turistaszezon 2016 nyarán, amikor július 15-én este váratlanul leállt a légi közlekedés. A szállodák tele voltak foglalásokkal: egyre népszerűbb úti célnak számított Törökország, ahol a 2015-ben kibontakozó menekültválság és az egyre szigorodó Erdogan-rezsim intézkedései miatt voltak ugyan belpolitikai feszültségek, de az alacsony árak, az egyre jobb minőségű szolgáltatások miatt mégis megérte itt vendégeskedni. Úgy tűnt, hogy a turistaövezetekig nem érnek el a belpolitikai konfliktusok. Néhány óra alatt azonban feje tetejére állt az ország.

Hivatalos török források szerint július 16-án egy 8500 főből álló katonai csoport indított támadást a kormányzati hivatalok ellen, a puccs mögött pedig az Erdogan-rezsim szerint Fethullah Gülen vallási vezető volt.

Gülen a hetvenes évektől vált ismertté mint hitszónok, többségében szunnita muszlimok csatlakoztak hozzá. Törökországban konzervatív, a szekuláris kezdeményezéseket veszélyeztető mozgalomnak tartották a gülenizmust, amelyre ugyanakkor úgy tekintettek, mint a vallási megbékélés egyik fórumára. Az évek során Fethullah Gülen jelentős befolyást nyert a török médiában, oktatási és egészségügyi intézményrendszert, jótékonysági hálózatot hozott vissza, és ugrásszerűen megnőtt a népszerűsége is. A vallási vezető kezdetben jó hagyományt ápolt Recep Tayyip Erdogan államelnökkel is, később épp a növekvő népszerűsége miatt romlott meg a viszonyuk. 1999-ben Fethullah Gülen az Egyesült Államokba emigrált, az ezredforduló után – főleg az Erdogan-kritikus török emigrációjának köszönhetően – jelentős összegeket fordított törökországi intézményrendszerének fenntartására. Több mint kétezer oktatási intézményt tartottak fent, a török akadémiai szféra számos jelentős tagja is támogatta őt, nagyon sok tanár, kutató vett részt ezeknek az intézményeknek a fenntartásában, működtetésében.

2016 tavaszára Erdogan minden korábbinál veszélyesebbnek látta Fethullah Gülen hatását a török társadalomra, úgyhogy májusban az állam terrorszervezetnek minősítette a gülenista intézményhálót. A kormányzat által kontrollált török médiában pedig

megindult egy, az Orbán-rezsim Soros-ellenes kampányához számos elemében hasonlító lejárató kampány.

https://hvg.hu/vilag/20160721_torokorszag_puccs_erdogan_konferencia_political_capital_wagner_peter_turkinfo_gulen

PULSE Projekt

A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.

Hozzászólások