Bejelentkezés  

Békaemberek okozhatták Chávez halálát

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Venezuela; Hugo Chávez; Nicolás Maduro;

A venezuelai kormány szerint nemzetközi összeesküvés végzett Hugo Chávezzel. A venezuelai diktátor halála nemcsak az országon belül okozhat felfordulást, hanem akár Kubát is magával ránthatja. Chávezt rengetegen gyűlölték és szerették. Utódja egy szoft-chávista volt buszsofőr lehet.

„Chávez örökké velünk marad” – skandálta a tömeg alig néhány hónappal ezelőtt az elnök újráválasztásakor a venezuelai főváros, Caracas főterén. Azóta viszont sokat változott a helyzet. Nicolás Maduro, Venezuela alelnöke ugyanis helyi idő szerint kedden este bejelentette, hogy a több mint másfél éve rákbetegséggel küzdő venezuelai államfő, Hugo Chávez elhunyt.

A helyi média értesülései szerint az elnök egészségi állapota hétfőn gyors ütemben romlott, ráadásul Chávez egy újabb légúti fertőzést is elkapott, később pedig akut légzési nehézségekkel küszködött. Az 58 éves Chávezt tavaly decemberben negyedik alkalommal műtötték meg Kubában, ahonnan végül február 18-án tért haza, és azóta egy katonai kórházban ápolták Caracasban.

A dél-amerikai szocializmus szimbolikus figurája a decemberi műtétjét követő három hónapban már nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. A BBC brit hírtelevízió úgy tudja, hogy a kormány a bejelentést követően válságtanácskozást hívott össze Caracasban, az államfő helyettese pedig felszólította a venezuelai lakosságot, hogy mindenki imádkozzon a néhai államfőért.

A rémes, de népszerű diktátor

Hugo Chávez támogatói a bejelentés után szinte azonnal a Miraflores elnöki palota mellett gyűltek össze, ahol azt énekelték: „Éljen Chávez. Éljen a chávizmus”. A 39 éves Yamilla Barrios, aki hivatalnokként dolgozik Venezuelában az Associated Pressnek elmondta: „annyira fáj, hogy beszélni sem tudok. Ő volt a legjobb dolog ebben az országban. Remélem, hogy tudjuk majd folytatni, amit Chávez elkezdett”.

Az elnök megosztó személyiségét ugyanakkor jól példázza, hogy a Twitteren több olyan bejegyzést is lehetett olvasni, mint például a caracasi Edgar Rivasét, aki szerint a legtöbben „úgy fognak emlékezni Chávezre, mint Szaddám Huszeinre. Egy rémes diktátor, aki a saját népe ellen harcolt, pedig azok csak boldogulni szerettek volna”. Hozzátette: „családokat tett tönkre az elnök politikája”.

Elment a diktátor

Fotó:

A hvg.hu megkeresésére a venezuelai származású Veronica Willis Zoeger elárulta, „bár Hugo Chávezt rengetegen gyűlölték, az ország lakosságának több mint fele mégis őt támogatta, ami azért csak jelent valamit”. A Twitteren vett végső búcsút apjától Chávez lánya is. „Nem találom a szavakat, köszönöm! Mindenkinek követnie kéne a példáját. Folytatnunk kell szülőhazánk építését! Viszlát apu!” – írta Maria Gabriela.

Összeesküvés okozta Chávez rákját

„Megkaptuk a legrosszabb és egyben legtragikusabb hírt, miszerint a mai napon, délután fél öt előtt öt perccel elhunyt Hugo Chávez, Venezuela elnöke” – jelentette be Nicolás Maduro alelnök a venezuelai állami televízióban kedden. A politikus ezután arról beszélt, hogy a dél-amerikai ország „külföldi összeesküvés” áldozata lett.

A venezuelai alelnök szerint tudomása van arról, hogy „Venezuela történelmi ellenségei okozták Hugo Chávez elnök rákbetegségét 2011-ben”. Maduro ennek kapcsán azt fejtegette, hogy „egy tudományos bizottság a jövőben ki fogja mutatni, hogy Chávez rákbetegségéért az ellenségeink a felelősek”.

Az Egyesült Államok elsőként „abszurdnak” nevezte a feltételezést, majd visszautasította a vádakat. A héten egyébként már kiutasították az amerikai katonai attasét Venezuelából, mert konspiratív tevékenységet folytatott a kormány gyengítésére. A külügyminiszter pedig kilátásba helyezte, hogy az amerikai nagykövetség egy másik beosztottját is hazaküldik.

A Pentagon ezt követően közölte, hogy már úton van a katonai légügyi attasé, akit Elias Jaua venezuelai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón David Del Monaco néven nevezett meg, és 24 órát kapott az ország elhagyására. A Pentagon szerint egyébként az amerikai állampolgár valódi neve David Delmonico, és a légierő ezredese.

Ki jön Chávez után?

Hugo Chávez halálhírét követően megindultak a találgatások arról, hogy vajon ki lesz a karizmatikus baloldali politikus utódja. A venezuelai alkotmány értelmében ugyanis harminc napon belül új választásokat kell kiírni. A világ legnagyobb kőolajtartalékával rendelkező ország vezetéséért mindenképp ringbe száll majd az ellenzék vezető alakja, Henrique Capriles, illetve a Chávez jobbkezének számító alelnök, Nicolás Maduro is.

Sokan gyűlölték, ennek ellenére komoly rajongótábora volt

Fotó:

A korábban utódként emlegetett egykori buszsofőrt Chávez tavaly októberben nevezte ki alelnökének, majd december közepén – mielőtt újabb műtétre utazott volna Kubába – már az ország következő elnökeként beszélt róla. „Fiatal kora ellenére tapasztalt férfi” – hangoztatta a venezuelai elnök, hozzátéve, hogy „erős keze, látásmódja és szíve”, amely a nép emberéé, továbbá nemzetközi elismertsége egyaránt alkalmassá teszi őt az irányítói szerepre.

Maduro a venezuelai elnök egyik legfőbb és leghűségesebb követője. Amikor 1998-ben először választották államfővé a baloldali Chávezt, Maduro a chávista mozgalom aktív tagjaként helyet kapott a parlamentben is. Hat évvel később nagyot lépett előre, a törvényhozás elnöke lett, majd 2006-ban külügyminiszteri feladatok ellátására kapott megbízást.

A venezuelai diplomácia vezetőjeként hűen követte a chávezi "antiimperialista" utat: ápolta a kapcsolatokat Szíriával, Iránnal és Líbia időközben eltávolított vezetőjével, Moammer Kadhafival. Az ország olajvagyonára számító Kubában is szeretik: Castróék tőle remélik a chávezi irányvonal folytatását. Maduro Cháveznél mérsékeltebb politikai szereplőnek számít. Közvetlen környezete barátságos, nyitott politikusként jellemzi, aki kész a párbeszédre.

Egy másik feltételezés szerint – bár a legfőbb katonai vezetők korábban biztosították Chávezt a támogatásukról – azóta mégis megkezdődtek a helyezkedések a pozíciókért. Az egyre növekvő feszültségben pedig kérdéses, hogy ki fogja majd vezetni a dél-amerikai országot, amely jelentős kőolajtartalékokkal bír.

A már említett jelenlegi alelnök, Nicolás Maduro mellett a rendkívül gazdag és befolyásos Chavez-klán is bejelentkezett a hatalomért. A család vezetője jelenleg Hugo legidősebb bátyja, Adan. Továbbá azok a politikai kapcsolatokkal bíró iparmágnások, akik Chávez alatt gazdagodtak meg a szocialista gazdaságban.

Michael Shifter, az Inter-American Dialogue néven ismert thinktank vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, szerinte „az igazi hatalmi harc a chávizmuson belül folyik”. Az elemző kifejtette, hogy a politikai játszma egyértelműen Maduro és párttársai között fog eldőlni, noha egyelőre még nem világos, hogy a hadseregnek milyen szerepe lesz az egész folyamatban.

Katasztrófa a gazdaságban

A megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek, bárki is lesz az utód, menedzselnie kell azt a gazdasági katasztrófát, amelyet a baloldali populista Chávez politikája okozott. Főként azt, hogy a költségvetési deficit jelenleg a bruttó hazai termék közel 20 százalékát teszi ki (ez a mutató az Egyesült Államokban jelenleg 7 százalék) – állítják a közgazdászok.

Arról nem is beszélve, hogy a külföldi adósságteher jelenleg tízszer akkora, mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt – mutattak rá korábban a szakértők, hozzátéve, hogy a bankrendszert szintén összeomlás fenyegeti. A termelési kapacitás pedig – beleértve a nagy bevételeket biztosító olajkitermelést is – drasztikusan csökkent.

Az elemzők hozzáteszik, hogy az infláció az egekbe szökik, és a valutatartalékok is szűkösek az olajban gazdag országban. Ráadásul a feketepiacon négyszer annyi bolivart kell fizetni egy-egy dollárért, mint a hivatalos váltóhelyeken. Emellett mesterségesen alacsonyan tartják a munkanélküliséget, a közszférában pedig rengeteg álláshelyet teremtenek.

A legtöbb megfigyelő szerint Hugo Chávez halála komoly következményekkel jár majd az egész latin-amerikai régióban is. A merészebb forgatókönyvek még azt a lehetőséget is felvetik, hogy vele együtt megbukik az egész kubai kommunista rezsim is, hiszen a szigetország jelentős mértékben függ az olcsó venezuelai kőolajtól.

Venezuela 2007 óta mintegy tízmilliárd dollár (2200 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújt évente a nyersanyagban szegény szigetországnak. Ez az olcsó kőolaj mellett például a kubai orvosok anyagi támogatásában nyilvánul meg – írja a Miami University elemzése. Carmelo Mesa Lago, a pittsburghi egyetem professzora szerint a kubai gazdaság 22 százaléka venezuelai támogatásból származik. A helyiek pedig azzal szoktak viccelődni, hogy az országukat lassan át kéne keresztelni Kubazuelának.

Ki volt Chávez?

Hugo Chávez szegény családba született, és először tankparancsnokként vált ismertté, aki aztán Simón Bolívár dél-amerikai forradalmár nagy csodálója lett. Igazán széles ismertségre azonban az 1992-es sikertelen puccskísérlete után tett szert. A nemzetközi szintéren olykor humoros Amerika-kritikája miatt vált hírhedtté. George W. Bush volt elnököt például többször „szamárnak” és „ördögnek” nevezte.

Kubát is magával ránthatja Chávez halála

Fotó:

Chávez a latin-amerikai politikai paletta egyik legszínesebb, ugyanakkor leginkább megosztó személyisége volt. Először 1998-ban választották meg Venezuela vezetőjének, és azóta is folyamatosan hatalomban tudott maradni. Az utolsó, tavaly októberben tartott választásokat pedig szintén megnyerte.

Közel másfél évtizedes kormányzása alatt számos úgynevezett „missziót”, vagyis szociális programot vezetett be, melyek ingyenes oktatást, illetve egészségügyi ellátást biztosítottak a lakosságnak. Ennek ellenére a szegénység és a munkanélküliség is általános maradt az országban, noha erre lehetőséget biztosítana Venezuela hatalmas olajtartaléka.

Az 58 éves politikust a legtöbben mégis tüzes beszédei miatt ismerték, melyeket főként a venezuelai állami televízió Alo Presidente (Helló elnök úr) néven sugárzott heti rendszerességgel. A műsorban Chávez főleg saját politikai álláspontját ismertette, de az is előfordult, hogy interjúalanyokat hívott meg, sőt táncolt és énekelt is.

Miután közel két hónapot töltött különböző kubai kórházakban, Chávez február közepén tért vissza Caracasba. Noha az államfő állapota ekkor még államtitok volt, a 18 hónapja rákbetegséggel küzdő politikus halálát végül kedden jelentette be a venezuelai alelnök. A dél-amerikai ország alkotmánya értelmében új választásokat kell kiírni. Az ellenzék pedig jó ideje folytat kampányt amiatt, hogy a Kubára fordított segélyeket inkább helyben kéne elkölteni.

Hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X