szerző:
Klopfstein-László Kornél
Tetszett a cikk?

Betegsége miatt lemondásra kényszerülhet a Venezuelát több mint egy évtizede kormányzó baloldali populista Hugo Chávez. Az elnöknek január 10-ig kellett volna letennie az esküjét, ez azonban elmarad. A kormány szimpátiatüntetéssel próbálná hatalomban tartani az államfőt, az ellenzék viszont alkotmányellenességre hivatkozva új választásokat akar. Nem tudni, mi jön a bolivári forradalom után, van aki szerint a kubai rendszert is magával ránthatja Chávez halála.

„Chávez örökké velünk marad” – skandálta a tömeg alig három hónappal ezelőtt az elnök újráválasztásakor Caracas főterén. Azóta sokat változott a helyzet. Bár a héten az államfő felépüléséért még Pastor Maldonado venezuelai Forma-1 pilóta is imát mondott, a bolivári forradalom atyjának egészségi állapota feltehetően jóval rosszabb annál, mint azt a kormányzat állítja.

Az 58 éves politikust az elmúlt másfél évben négyszer műtötték rákbetegsége miatt, és jelenleg is egy kubai kórházban fekszik, ahol lélegeztető gépek tartják életben, miután súlyos fertőzést találtak a tüdejében. „Nagyon meg vagyunk zavarodva. Nem tudjuk, hogy mit gondoljunk. Imádkozunk a felépüléséért, de a legrosszabbra számítunk” – mondta egy kormánypárti aktivista a Ciudad nevű helyi lapnak.

Noha a venezuelai kormány mindent megtesz, nem sok jóval kecsegtet az a keddi bejelentés sem, hogy a harmadszor újraválasztott államfő január 10-re tervezett beiktatását betegsége miatt el kell halasztani. Erről Nicolas Maduro, Venezuela alelnöke beszélt az állami televízióban, hozzátéve: Chávez mindenképpen hivatalban marad, és elnöki esküjét a legfelsőbb bíróság engedélyével, a testület előtt egy későbbi időpontban teheti le.

A működő elnök

Chávez súlyosbodó egészségi állapotának azért is nagy a jelentősége, mert a venezuelai alkotmány értelmében az államfő „állandó hiányzása” esetén, a hivatalba lépésétől számított harmincadik nap után új választásokat kell tartani. Maduro ugyanakkor a múlt héten újságírók előtt világossá tette: ez a helyzet nem áll fenn, hiszen Hugo Chávez továbbra is "működő elnöknek" számít.

A lehetséges utódként emlegetett egykori buszsofőrt Chávez még októberben nevezte ki alelnökének, majd december közepén - mielőtt újabb műtétre utazott volna Kubába - már az ország következő elnökeként írta le. „Fiatal kora ellenére tapasztalt férfi” - hangoztatta a venezuelai elnök, hozzátéve, hogy „erős keze, látásmódja és szíve”, amely a nép emberéé, továbbá nemzetközi elismertsége egyaránt alkalmassá teszi őt az irányítói szerepre.

Maduro a venezuelai elnök egyik legfőbb és leghűségesebb követője. Amikor 1999-ben először választották államfővé a populista Chávezt, Maduro a chávista mozgalom aktív tagjaként helyet kapott a parlamentben. Hat évvel később nagyot lépett előre, a törvényhozás elnöke lett, majd 2006-ban külügyminiszteri feladatok ellátására kapott megbízást.

A venezuelai diplomácia vezetőjeként hűen követte a chávezi "antiimperialista" utat: ápolta a kapcsolatokat Szíriával, Iránnal és Líbia időközben eltávolított vezetőjével, Moammer Kadhafival. A dél-amerikai ország olajvagyonára feltétlenül számító Kubában pedig kifejezetten favoritnak számít: a Raúl Castro vezette kormány az ő személyétől reméli a chávezi irányvonal folytatását. Maduro ugyanakkor Cháveznél mérsékeltebb és engedékenyebb politikai szereplőnek számít. Közvetlen környezete barátságos, nyitott politikusként jellemzi, aki kész a párbeszédre.

Alkotmányellenes a halasztás 

A Buenos Aires Herald szerint ugyanakkor az ellenzék hallani sem akar Maduroról, és az államfő azonnali lemondását követeli. Henrique Capriles, a tavaly októberi elnökválasztáson alulmaradt politikus leszögezte: "Venezuelában nincs királyság, sem a kubaihoz hasonló rendszer", hogy az államfő az alkotmány előírásaira fittyet hányva kijelölje utódját.

Nicolas Maduro - Chávez őt látná szívesen utódjaként
©

 Az ellenzék mellett a legtöbb alkotmányjogász szakértő is azon a véleményen van, hogy jogellenes lenne az eskütétel elhalasztása, hiszen az alaptörvény 223. cikkének értelmében a megválasztott államfő "állandó hiányzása", illetve szellemi vagy fizikai alkalmatlansága esetén a hivatalba lépéstől számított harmincadik nap után új választásokat kell kiírni.

„Amennyiben a köztársaság elnöke nem tölti be a pozícióját január 10-ig, hatalmi vákum alakul ki az országban” – mutatott rá Capriles pártjának másik vezető politikusa. Tomas Guanipa ugyanakkor hangsúlyozta, ők annak örülnének a legjobban, ha ideiglenesen Diosdado Cabello, a venezuelai kongresszus elnöke foglalná el Chávez helyét.

Mindeközben a venezuelai római katolikus püspöki konferencia morálisan elfogadhatatlannak nevezte, hogy elhalasszák Hugo Chávez elnök államfői beiktatását. A katolikus egyház ellenez bármilyen arra irányuló kísérletet, hogy „a demokrácia rovására manipulálják az alkotmányt” –  fogalmazott a püspöki konferencia közleménye.

A testület egyebek mellett azért is bírálta a kormányzatot, mert az titkolózik Chávez egészségi állapotáról. „A kormányzat nem mondta el a nemzetnek a teljes igazságot” – mutatott rá Diego Padrón püspök, az egyházi vezető testület elnöke.

Razzia egy bejegyzés miatt

A kormány ellenzékhez viszonyulását jól mutatja, hogy a venezuelai titkosszolgálat a héten razziát tartott egy állítólagos Twitter felhasználónál, akit azzal vádolnak, hogy hamis pletykákat terjesztett Hugo Chávez egészségi állapotáról. Feltételezések szerint a mikroblog mögött az egyik vezető ellenzéki politikus unokatestvére, Federico Medina Ravell áll.

Az egyik helyi lap úgy tudja, a titkosszolgálat több számítógépet és merevlemezt is lefoglalt a razziában. Medina állítólag @LucioQuincioC néven egy olyan bejegyzéseket tett közzé a Twitteren, amely szerint Chávez kómában van, és nem fog hazatérni Kubából. Egy másik felhasználó, @estebangerbasi pedig, akinek közel 80 ezer követője van az oldalon, arra bíztatta olvasóit, hogy kezdjenek országos sztrájkba a beiktatás elmaradása esetén.

Nicolas Maduro alelnök a hét elején mindkét bejegyzés tartalmát visszautasította, majd megjegyezte, „amennyiben az ellenzék országos tiltakozásba kezd január 10-én, arra a nemzet válaszolni fog”. Maduro feltehetően arra utalt, hogy az ellenzéki demonstrációkkal egy időben egy már korábban bejelentett hatalmas szimpátiatüntetést szerveznének Chávez elnök mellett.

Kuba is belebukna?

A legtöbb megfigyelő szerint Hugo Chávez halála komoly következményekkel járna a régióban. Merészebb forgatókönyvek még azt is felvetik, hogy vele együtt megbukna az egész kubai kommunista berendezkedés, hiszen az ország jelentős mértékben függ az olcsó venezuelai kőolajtól.

Diosdado Cabello nemzetgyűlési elnök - az ő kinevezése kompromisszumos megoldás lehetne
©

José Ignacio Hernandez, a venezuelai Központi Egyetem jogprofesszora ellenben úgy látja, hogy ha az államfő hiányzása hosszabbra nyúlik, a legjobb megoldás az lenne, ha a kongresszus vezetője, vagyis Diosdado Cabello venné át ideiglenesen a hatalmat. Erre ugyanis a venezuelai alkotmány is lehetőséget biztosít egy 90 napos időszak erejéig.

Egy másik feltételezés szerint noha a legfőbb katonai vezetők korábban biztosították Chávezt a támogatásukról, azóta mégis megkezdődtek a helyezkedések. Az egyre növekvő feszültségben pedig kérdéses, hogy ki fogja majd vezetni a dél-amerikai országot, amely jelentős kőolajtartalékokkal is bír.

A fent már említett jelenlegi alelnök, Nicolas Maduro mellett a rendkívül gazdag és befolyásos Chavez-klán is bejelentkezett a hatalomért. A család vezetője jelenleg Hugo legidősebb bátyja, Adan. Továbbá azok a politikai kapcsolatokkal bíró iparmágnások, akik Chávez alatt gazdagodtak meg a szocialista gazdaságban.

Michael Shifter, az Inter-American Dialogue néven ismert thinktank vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, szerinte „a chávizmuson belül folyik az igazi hatalmi harc”. Az elemző kifejtette, a politikai játszma egyértelműen Maduro és Cabello között fog eldőlni, noha egyelőre nem világos, hogy a hadseregnek milyen szerepe lesz az egész folyamatban.

Katasztrófa a gazdaságban

A megfigyelők figyelmeztetnek, bárki is lesz az utód, neki kell majd menedzselnie azt a gazdasági katasztrófát, amelyet a baloldali populista Chávez politikája okozott. Főként azt, hogy a költségvetési deficit jelenleg a bruttó hazai termék közel 20 százalékát teszi ki (ez a mutató az Egyesült Államokban jelenleg 7 százalék) – állítják a közgazdászok.

Hozzáteszik, hogy az infláció az egekbe szökik, és a valutatartalékok is szűkösek az olajban gazdag országban. Ráadásul a feketepiacon négyszer annyi bolivart kell fizetni egy dollárért, mint a hivatalos váltóhelyeken. Mesterségesen alacsonyan tartják a munkanélküliséget, miután a közszférában rengeteg álláshelyet teremtenek.

Arról nem is beszélve, hogy a külföldi adósságteher jelenleg tízszer akkora, mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt – mutatnak rá a szakértők, hozzátéve, hogy a bankrendszert szintén összeomlás fenyegeti. A termelési kapacitás pedig, beleértve a nagy bevételeket biztosító olajkitermelést is, drasztikusan csökkent.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Világ

Továbbra is bizonytalan Hugo Chávez állapota

Eszméleténél van Hugo Chávez venezuelai elnök, akit Kubában kezelnek, miután december műtéte után újabb komplikációk léptek fel nála az elmúlt napokban. Nicolas Maduro alelnök továbbra is Havannában van, és az elmúlt két napban kétszer látogatta meg az elnököt a kórházban.