Pár nappal ezelőtt négyre emelkedett azon beregszászi lakosok száma, akik meghaltak a kelet-ukrajnai harcokban, mondta el lapunknak Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Az ENSZ szerint eddig 6000 halottat követelő ukrajnai polgárháború áldozatait összesítve, a média négy kárpátaljai halottról beszél, ők mind beregszásziak, pontosított a városvezető. Beregszászon több mint 100 férfit hívtak be az általános mozgósítás keretében, amit a 18-60 év közti férfi lakosságra hirdettek meg Ukrajna-szerte. A hadköteleseket az egészségügyi vizsgálatot követően a határőrséghez, a harctérre vagy hátországi szolgálatra vezénylik, ahová egy többhetes „gyorstalpaló" után kerülnek.

Így megy a mozgósítás

A beregszászi hadkiegészítő parancsnokságnak - akárcsak más városi parancsnokságnak - meghatározott számú sorköteles katonát kell prezentálnia: mivel alacsony a bevonulási hajlandóság, a keretszám többszörösének küldenek ki behívót. A törvények értelmében a behívók kézbesítése most már nemcsak személyes átadással történhet, hanem a munkaadónak is át lehet adni a hivatalos iratot, ami azzal a következménnyel járt, hogy sokan a behívó érkezése tudatában felmondanak – ez pedig a jelen gazdasági helyzetben az érintett családok számára azonnali súlyos következményekkel jár.

Segélyosztás Kárpátalján 2015 februárjában

Stiller Ákos

Nem csoda, hogy sokan a felmondás után az azonnali lelépést választják: főleg a fiatalok döntenek úgy, hogy magyar állampolgársággal, honosítási okirattal a kezükben Magyarországra vagy még nyugatabbra távoznak. Volt olyan, aki kétszeri behívás után, a harmadikat kézhez kapva döntött az elvándorlás mellett. Ugyanakkor Viktor Baloga parlamenti képviselő, Kárpátalja egyik legbefolyásosabb képviselője nemrég úgy nyilatkozott: nincs magyar probléma a térségben, „a magyar útlevél nem akadály számukra (a kárpátaljai magyarok számára - a szerk.), hogy Ukrajnáért harcoljanak és áldozzák az életüket. Nem akadály számukra, hogy a 128-as dandár szükségleteinek kielégítésére áldozzanak.” (Ebben a cikkünkben egyszer már írtunk az ukrán hadkötelezettségről, a mozgósítás szintjeiről, és hogy a magyarok nagy számban hogyan próbálják kicselezni a behívó parancsot.)

Beregszász földdel kompenzál

Beregszász nemrég döntött arról, hogy minden katonai szolgálatot teljesítőnek földterületet biztosít, így kompenzálván a háború pszichés, anyagi s egyéb megpróbáltatásait. Ezzel a földdel mindenki a maga akarata szerint bánik: ki műveli, ki bérbe adja, ki eladja. Ezt tudja az önkormányzat nyújtani.

A hadi helyzet Kelet-Ukrajnában egy fokkal nyugodtabb – forrásaink szerint Donyeck városában például már nem lőnek, de a környékbeli fegyverdörgés jól hallható. Teljes tűzszünet nincs, de a nehézfegyverek kivonása folyamatban van. Babják szerint a kívánt haderőt az önkéntesekből kéne verbuválni, ami a hadkiegészítő parancsnokság széles körű propaganda- és agitációs tevékenységével kéne együtt járnia, hogy bárki, aki úgy dönt, fegyverrel védené meg Ukrajna függetlenségét, tisztában legyen azzal, mivel jár ez a szolgálat.

Vagy rezsit fizet – vagy eszik

Az ukrán-orosz konfliktus az általános gazdasági helyzeten keresztül a mozgósításon túlmenően is rátelepszik a mindennapokra. A falvakban élőknek annyival könnyebb, hogy nekik van kertjük, tartanak pár csirkét, jut valamennyi élelem. A városi lakosság, főleg a közalkalmazottak sokkal rosszabb helyzetben vannak. A hrivnya árfolyama összeomlott – február 25-i hír, hogy két nap alatt (!) 13 százalékot zuhant az értéke. Az önkormányzat anyagi támogatásai ugyanúgy elértéktelenednek, mint a fizetések – fél év alatt harmadára esett a pénz értéke. Egy tanár havi 30-40 eurónyi hrivnyából kéne fenntartsa magát és családját.

Az árak mindeközben nőnek – az IMF nyomására az energiaárakat a világpiaciakhoz kellene igazítani, ez az egyik feltétele ugyanis a 17,5 milliárdos segélykeret folyósításának. Babják szerint ez azt jelenti, hogy az emberek kifizetik a rezsit, és ingyenkonyhára járnak. (Beregszász napi 300 adagos ingyenkonyhát és melegedőt állított fel, de ennek fenntartása meghaladja a lehetőségeiket.) Vagy a pénzüket élelemre költik, de akkor nincs fűtés, áram, gáz.

"Ez már humanitárius katasztrófa", mondja Babják. A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el a várost, a térséget, Kárpátalját. De az ukránoknak, ruszinoknak, akik szintén éheznek nincs hova menniük – az önkormányzatoknak rajtuk is segíteniük kell. Ez nem magyarkérdés, hisz az éhező „nem nézi, kihez tör be”, magyarhoz, ukránhoz, ő csak enni szeretne, magyarázza Babják.

Aktívak a reformátusok

A magyar állam segítsége ebben a helyzetben kulcsfontosságú. A Magyar Református Szeretetszolgálat missziója speciális, élelmiszerből és háztartási cikkekből álló segélycsomagokkal segítik a térséget, öt hónapon keresztül havonta szállítanak érkeznek az adományaik. (Mi is elkísértük őket, és szívszorító dolgokat láttunk).

A 2013. november-decemberi kijevi Felszabadulás téri tüntetések forradalmárként tisztelt áldozatai

Stiller Ákos

A beregszászi magyar főkonzulátussal napi kapcsolatban áll a polgármester, folyamatos a tájékoztatás, egy sebesült kárpátaljai magyar katona például ennek köszönhetően esett át sikeres műtéten Debrecenben, ott is a református egyház segített. (A cikk írásakor próbáltuk elérni a főkonzulátust, de nem jártunk sikerrel, és a nemzetpolitikáért felelős Miniszterelnökségnek is elküldtük kérdéseinket – ha válaszolnak, közzétesszük véleményüket.)

Nemcsak a közeljövő, hanem a jelen kilátásai is elég borúsak tehát. Éhinség fenyeget, a gazdasági helyzet napról napra romlik, és a fegyveres helyzet sem biztató – az oroszoknak láthatóan az a legmegfelelőbb, ha a keleti helyzet kaotikus marad, ha a bizonytalanság továbbra is fennáll.

"Beregszász ki fog ürülni", vázolja fel a kilátásokat Babják, és bár a kivándorlók ígérik, visszajönnek, ha jobb lesz a helyzet, ki tudja, ez mikorra várható. Egyelőre arra lenne szükség, hogy a közbiztonság javuljon, a hrivnya erősödjön, a szétfoszlott szociális háló összeálljon újra.

Valakik azonban jól járnak a brutális gazdasági krízissel – Babják arról beszél, hogy a magyar bevásárló turizmus sosem látott méreteket öltött, hisz ma a forint háromszor annyit ér, mint fél éve.