Az orosz elnök szerint Moszkva és Phenjan között a harctéren megedzett barátság, jószomszédi viszony és együttműködés továbbra is minden területen sikeresen és dinamikusan fog fejlődni.
„Koreai barátaink szolidaritástól, igazságérzettől és őszinte bajtársiasságtól indíttatva cselekedtek. Ezt nagyra értékeljük, és őszintén hálásak vagyunk” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az MTI híradása szerint.
Tavaly ősszel járta körbe a nemzetközi sajtót a hír, hogy a kurszki régióban észak-koreai katonák is harcolnak az oroszok oldalán az ukránok ellen. Ezt eleinte egyik fél sem erősítette meg, ugyanakkor gyakran lehet olvasni az észak-koreai katonákról. Mi is beszámoltunk róla, hogy inkább felrobbantják magukat, mint hogy hadifogságba essenek, hogy dróncsalinak használják egymást, illetve azt is, hogy ráfüggtek a pornóra.
Miután a hétvégén Putyin bejelentette, hogy sikeresen visszafoglalták a kurszki régiót (ezt az ukrán vezetés tagadta), Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök azt is megerősítette, hogy több mint 12 ezer észak-koreai katona vett részt a harcokban. Az oroszok után pedig nem sokkal Észak-Korea is elismerte a katonák jelenlétét, „akik az igazságért harcoltak, mind hősök és a haza becsületének képviselői”. Ezt Kim Dzsongun mondta a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szerint.
Putyin nyilatkozata szerint az észak-koreai katonák a nemzetközi joggal összhangban vettek részt a háborúban, mivel a tavaly nyáron, Oroszország és Észak-Korea által megkötött kölcsönös védelmi egyezmény erre lehetőséget ad.
Hozzátette azt is, hogy Moszkva és Phenjan között a harctéren megedzett barátság, jószomszédi viszony és együttműködés továbbra is minden területen sikeresen és dinamikusan fog fejlődni. „Az orosz nép soha nem fogja elfelejteni a koreai különleges erők katonáinak hőstettét. Mindig tisztelni fogjuk azokat a koreai hősöket, akik életüket adták Oroszországért, közös szabadságunkért, ugyanúgy, mint orosz fegyvertársaik” – tette hozzá.
A Kreml által korábban kiadott közleményben 12 ezer észak-koreai katona szerepelt, az ukránok becslései szerint nagyjából 14 ezren vehettek részt a harcokban.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: POOL / AFP / Aleksey Babushkin
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
