„Pontos hírszerzési információink vannak arról, hogy észak-koreaiak is vannak a halálos áldozatok között” – írta a Reuters hírügynökség nevük mellőzését kérő amerikai forrásokra hivatkozva. Bár az amerikaiak nem közölték, hány távol-keleti fegyveres vesztette életét a Marino településen lévő állásokra kilőtt, több mint tíz Storm Shadow robotrepülővel végrehajtott csapásban, orosz katonai bloggerek és ukrán források úgy tudják, akár ötszázan is meghalhattak a parancsnoki állásban.

Szimbolikus szerep

Kurszk környékén – ahová az ukrán erők még augusztus elején törtek be – állítólag több mint tízezer észak-koreai segíti az orosz hadsereget, ám a HVG diplomáciai forrásai szerint a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködési megállapodás alapján az ukrán hadsereg ellen küldött katonák egyelőre nem játszanak igazán komoly szerepet. „A cél inkább az, hogy Putyin megmutathassa, képes folytatni a háborút, s ha szükség lenne rá, akkor Kim Dzsong Un akár további százezer katonát is küldene. Nehéz meghatározni, hogy milyen harcértéket képviselnek a koreaiak: bár úgy tudni, hogy az elitalakulatokhoz tartoznak, ám az ütőképességből sokat levon az, hogy nincsenek harci tapasztalataik, nem ismerik a viszonyokat és az oroszokkal való kommunikáció sem egyszerű” – mondta a neve mellőzését kérő diplomata. Dél-koreai értesülések szerint az észak-koreaiakat az orosz légierő, illetve a tengerészgyalogos egységekhez osztották be.

Észak-koreai katonák vesznek részt a Koreai Néphadsereg megalapításának 75. évfordulóját ünneplő katonai parádén a phenjani Kim Il Szung téren.

AFP / STR / KCNA VIA KNS

Az észak-koreaiak változatlanul nem külföldi katonaként, hanem távol-keleti orosz állampolgárokként vesznek részt a harcokban. A meglehetősen átlátszó megoldás emlékeztet az 1950-es évekre, amikor mindez fordítva történt: a koreai háborúban részt vevő szovjet katonák – akkor valóban jórészt a távol-keleti kisebbségekhez tartozó fegyveresek – koreai egyenruhában, koreai dokumentumokkal harcoltak a kommunista rezsim hadseregében. Az északiak oldalán harcoló vadászpilóták között is szép számmal akadtak szovjet állampolgárok. Nekik azt adták ki parancsban, hogy a sebtében megtanult koreai alapszavakat használva forgalmazzanak rádióikon, ám ha veszélybe kerültek, a káromkodások már oroszul hangoztak el.    

Hazatérő felforgatók

A sokezer katona Oroszországba küldésével Kim Dzsong Un veszélyes kísérletbe kezdett. Országa polgárai ugyanis jellemzően nem utazhatnak, így nem is tudhatják, hogyan élnek az emberek a kommunista diktatúra határain túl. Azok a katonák viszont, akik most eljutottak vagy eljutnak Oroszországba, mindenképpen látni fogják, hogy Észak-Korea sok minden, csak nem földi mennyország, még az orosz vidéken is sokkal jobbak az életkörülmények, mint a világtól elzárt, válsággal küszködő Észak-Koreában. Ha ezek a „világot látott” katonák hazatérnek, beszámolóikkal elégedetlenséget kelthetnek hazájukban.

Már csak azért is, mert dél-koreai és amerikai hírszerzési források szerint az Oroszországba küldött katonák nem kapják meg azt a havonta kétezer dollárt, amit Moszkva fejenként fizet a zsoldoskért. A pénz döntő többsége az észak-koreai államot illeti, azaz Kim Dzsong Unt és környezetét. A távol-keleti ország negyvenéves mindenható ura viszont szereti a luxust, s miközben a polgárok jó része éhezik, Észak-Korea nagy mennyiségű luxuscikket – órákat, italokat, élelmiszert és ruhákat – importál és részben ezzel növeli az egyébként is életükért rettegő „alattvalók” lojalitását.

Míg az észak-koreai katonák Oroszországba küldése egyelőre inkább szimbolikus szempontból tekinthető jelentősnek, az sokkal fontosabb Moszkva számára, hogy Kim Dzsong Un folytatja a katonai felszerelések exportját: millió számra érkeznek a tüzérségi lövedékek – nyugati források szerint minden harmadik kilőtt orosz lőszert Észak-Koreából szerezték be – és fontos az ágyúk, illetve rakéták szállítása is.

Gyakori látogatások

Az együttműködés fontosságát az is bizonyítja, hogy Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter jelenleg is Phenjanban tárgyal, s dél-koreai források szerint miközben a Kreml küldöttje arról beszélt, hogy Phenjan és Moszkva közös fellépése a nemzetközi stabilitás helyreállítását célozza, a miniszter arra próbálja rávenni a házigazdákat, hogy újabb rakétákat is adjon át az Ukrajna ellen harcoló orosz katonaságnak.

Belouszov egyébként egy nappal az után látogatott Phenjanba, hogy Rusztem Umarov ukrán védelmi miniszter Szöulban tárgyalt. A két ország közötti együttműködés azt követően lépett új szakaszba, hogy Kim Dzsong Un katonákat küldött Oroszországba és cserébe a pénzen kívül minden bizonnyal katonai segítséget – rakéta- illetve tengeralattjáró technológiai titkokat – is kapott. A legújabb hírek szerint Moszkva már légvédelmi fegyvereket is szállított Észak-Koreának. Belouszov előtt pár nappal Alekszandr Kozlov a természeti kincsek kiaknázásáért felelős orosz miniszter járt Észak-Koreában, s a politikus állítólag vendéglátóival megegyezett a gazdasági kooperáció elmélyítéséről.  

Az észak-koreai katonáknak az ukrajnai háborúban való bevetése ellen tüntetnek Szöulban 2024. november 15-én.

MTI / EPA / Dzson Hon Kjun

Dél-Korea korábban csupán humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek, ám a szöuli vezetők bejelentették az új helyzetben fontolóra veszik fegyverek átadását is. Vlagyimir Putyin orosz elnök – valószínűleg megfeledkezve arról, mi készteti Dél-Koreát a segítségnyújtás kibővítésére – azt mondta, ha dél-koreai fegyverek érkeznek Ukrajnába, akkor le fog nullázódni a Moszkva és Szöul közötti kapcsolat.       

Nyitóképünk az AFP fotója, azon a Koreai Néphadsereg egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen zajlott hadgyakorlata látható.