A külföldiek eladtak, a lakosság megtakarított
2 perc
2004.02.23. 14:09
A tavalyi negyedik negyedévben a külföldi nyugdíj és befektetési alapok vsizonylag tömegesen vették ki pénzüket a magyar államkötvény és részvénypiacról.
A lakosság viszont az év első felében tapasztalható tendenciával szemben - a megtakarítások helyett - inkább a költekezést választotta. Ha pedig mégis részvénybe invesztált, inkább a külföldi papírt vásárolta, a magyar részvénypiac áremelkedéséből így alig részesült.
Különösen az állampaír piacon volt érzékelhető a külföldiek kivonulása, illetve részesedés-csökkenése. A német- és osztrák konvergencia alapok nem meglepő módon csalódottak voltak, részben az ő állampapír eladásaik váltották ki a tavaly december eleji forint-pánikot. A lakossági befektetők ezzel szemben jelentősen növelték állampapírbefektetéseiket. A tőzsdei részvények piacán ugyancsak nettó vásárlók voltak a háztartások, s mellettük a pénzügyi vállalatok is összességében vevőként szerepeltek.
A külföldiek ugyanakkor ebben a negyedévben a részvénypiacon is nettó eladóként léptek fel, ezt azonban nem a bizalmatlanság jelének, hanem normális profitkivonásnak tekinthetjük, ezt bizonyítja a BUX folytatódó emelkedése is - állítják elemzők. A befektetési jegyek forgalomban lévő állománya piaci értéken számítva 2003. negyedik negyedévében számottevően csökkent, különösen a háztartások szektorában figyelhető meg jelentős visszaesés.
Az állampapírok állománya 2003 negyedik negyedévében piaci értéken 7.925,7 milliárd forintról 7.821,9 milliárd forintra csökkent. Egy évvel korábban az állomány értéke 6.928,3 milliárd forint volt. Az MNB közlése szerint az államkötvény állomány csökkenésére 1997 decembere óta csak egyszer volt példa. A tavaly negyedik negyedévi mérséklődést kizárólag a kincstárjegyek piaci értéken számított állományának 3,9 százalékos mérséklődése okozta.
A külföldiek birtokában lévő állampapír-állomány - az előző negyedéves emelkedést követően - jelentősen, 147,9 milliárd forinttal csökkent. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke m 100 milliárd forinttal emelkedett, ami nagymértékben a kincstárjegy-állomány növekedésének tulajdonítható. A pénzügyi vállalatok tavaly az utolsó negyedévben 75,6 milliárd forinttal csökkentették állampapír állományukat
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken - a harmadik negyedévi 348 milliárd forintos emelkedés után - tavaly az utolsó negyedévben 135,7 milliárd forinttal tovább nőtt, december végén elérte a 3470,1 milliárd forintot, ami tetemes felértékelődés a 2002. év végi 2947,2 milliárd forinthoz képest. Az emelkedés döntően a papírok árfolyamának növekedéséből származott. A külföldi befektetők az év utolsó negyedében nettó részvényeladók voltak, 22,6 milliárd forint értékben. Részvényállományuk - árfolyam emelkedés következtében - mégis 52,9 milliárd forinttal emelkedett.
A háztartások részvényvásárlása ismét meghaladta az eladások mértékét 11,6 milliárd forinttal. A háztartásoknak ezzel egyidejűleg 2,6 milliárd forint árfolyamnyeresége keletkezett. Az állományuk értéke 166,2 milliárd forint volt az utolsó negyedév végére. A tavalyi év nagy vesztesei a befektetési alapok, különösen a kötvényalapok és a nagy államkötvény hányaddal rendelkező vegyes, kötvényt és részvényeket is tartalmazó alapok voltak. A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a negyedik negyedévben 1068,8 milliárd forintról 894,1 milliárd forintra csökkent. Egy évvel korábban az állomány értéke még mintegy 947,9 milliárd forint volt.
Különösen az állampaír piacon volt érzékelhető a külföldiek kivonulása, illetve részesedés-csökkenése. A német- és osztrák konvergencia alapok nem meglepő módon csalódottak voltak, részben az ő állampapír eladásaik váltották ki a tavaly december eleji forint-pánikot. A lakossági befektetők ezzel szemben jelentősen növelték állampapírbefektetéseiket. A tőzsdei részvények piacán ugyancsak nettó vásárlók voltak a háztartások, s mellettük a pénzügyi vállalatok is összességében vevőként szerepeltek.
A külföldiek ugyanakkor ebben a negyedévben a részvénypiacon is nettó eladóként léptek fel, ezt azonban nem a bizalmatlanság jelének, hanem normális profitkivonásnak tekinthetjük, ezt bizonyítja a BUX folytatódó emelkedése is - állítják elemzők. A befektetési jegyek forgalomban lévő állománya piaci értéken számítva 2003. negyedik negyedévében számottevően csökkent, különösen a háztartások szektorában figyelhető meg jelentős visszaesés.
Az állampapírok állománya 2003 negyedik negyedévében piaci értéken 7.925,7 milliárd forintról 7.821,9 milliárd forintra csökkent. Egy évvel korábban az állomány értéke 6.928,3 milliárd forint volt. Az MNB közlése szerint az államkötvény állomány csökkenésére 1997 decembere óta csak egyszer volt példa. A tavaly negyedik negyedévi mérséklődést kizárólag a kincstárjegyek piaci értéken számított állományának 3,9 százalékos mérséklődése okozta.
A külföldiek birtokában lévő állampapír-állomány - az előző negyedéves emelkedést követően - jelentősen, 147,9 milliárd forinttal csökkent. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke m 100 milliárd forinttal emelkedett, ami nagymértékben a kincstárjegy-állomány növekedésének tulajdonítható. A pénzügyi vállalatok tavaly az utolsó negyedévben 75,6 milliárd forinttal csökkentették állampapír állományukat
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken - a harmadik negyedévi 348 milliárd forintos emelkedés után - tavaly az utolsó negyedévben 135,7 milliárd forinttal tovább nőtt, december végén elérte a 3470,1 milliárd forintot, ami tetemes felértékelődés a 2002. év végi 2947,2 milliárd forinthoz képest. Az emelkedés döntően a papírok árfolyamának növekedéséből származott. A külföldi befektetők az év utolsó negyedében nettó részvényeladók voltak, 22,6 milliárd forint értékben. Részvényállományuk - árfolyam emelkedés következtében - mégis 52,9 milliárd forinttal emelkedett.
A háztartások részvényvásárlása ismét meghaladta az eladások mértékét 11,6 milliárd forinttal. A háztartásoknak ezzel egyidejűleg 2,6 milliárd forint árfolyamnyeresége keletkezett. Az állományuk értéke 166,2 milliárd forint volt az utolsó negyedév végére. A tavalyi év nagy vesztesei a befektetési alapok, különösen a kötvényalapok és a nagy államkötvény hányaddal rendelkező vegyes, kötvényt és részvényeket is tartalmazó alapok voltak. A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a negyedik negyedévben 1068,8 milliárd forintról 894,1 milliárd forintra csökkent. Egy évvel korábban az állomány értéke még mintegy 947,9 milliárd forint volt.