Élete legintenzívebb szexuális élményét élte át, miközben fizikailag megsemmisítette a családját
12 perc
2025.06.07. 18:00
Vasárnap lesz 36 éve, hogy végrehajtották az utolsó halálos ítéletet az akkor még létező Csehszlovákia szlovákiai oldalán. Egy breznóbányai férfi józan ésszel felfoghatatlan brutalitással végzett terhes feleségével és a két lánnyal. A Svitek-ügy az összes, utólag feltárt előzmény ismeretében is megemészthetetlen.
1987. október 31-én, reggel 8:40-kor Božena Pokošová és férje, Ivan Pokoš erőszakkal nyitották ki a Stromová utca 9. szám alatti családi házhoz tartozó nyári lakrész ajtaját a csehszlovákiai Breznóbányán (ma Szlovákia). Hogy milyen látvány tárult eléjük, azt kegyeleti okok miatt nem ismertetjük részletesen. Annak érdekében azonban, hogy némi fogalmunk legyen arról, amit elképzelni nem lehet, álljon itt egy rövid idézet az aznap este fél hétig tartó helyszíni szemle jegyzőkönyvéből.
„A nyári lakrész 2,5 méterre van a főépülettől, amelynek a telkén áll. A helyiségbe egyszárnyú ajtón lehet bejutni, barna bakelit kilincsekkel. Az ajtó küszöbén egy színes szőnyeg található. Fél méterre a küszöbtől egy felborult kis szék fekszik, mellette egy barna színű Vibram cipő, 34-es méretben, amelyet barnás-vöröses folyadék borít. A komódon egy gyermekruha és egy láb nélküli baba található. A tálalószekrény mellett zöldes katonai színű férfinadrág hever, barnás-vöröses folyadékkal beszennyezve. A helyiség padlóját linóleum borítja, amelyen színes szőnyeg fekszik. A tálalószekrény és egy szétzúzott pad között, a padlón, a dohányzóasztalnál egy gyermek holtteste fekszik a hátán. A lábak az ajtó felé mutatnak. A jobb kar a könyöknél behajlítva a bal váll felé keresztben fekszik, a bal kar kinyújtva, kissé eltávolodva a testtől. A jobb láb mellett a kislány belső szervei hevernek.”
Az elkövetéskor 27 éves csehszlovák állampolgárságú Štefan Svitek előző nap reggel fát gyűjtött a közeli erdőben egy ismerősével, amit aztán felaprítottak. A munkáért két üveg ribizlibor volt a fizetségük. Este elmentek a Zöld fa nevű vendéglőbe, ahol megitták a két üveg bort, de sört és borovičkát is fogyasztottak. Ezután egy másik helyen még tovább ittak, majd elköszöntek egymástól. Svitek azonban néhány lépés után rájött, hogy nem képes járni, ezért leült egy padra a parkban, ahol körülbelül egy órát töltött, majd felállt és elindult hazafelé. Este 11 körül ért haza, ahol azt tapasztalta, hogy várandós felesége, Mária Sviteková – aki akkor a negyedik hónapban volt –, valamint két lányuk, a hatéves Anna és a négyéves Elena nincsenek a házban.
Azt gondolta, hogy a családtagjai a nyári lakrészben vannak, ezért odament. A következő eseményeket Štefan Svitek így írta le: „A dörömbölésemre kijött a feleségem. Amikor megkértem, hogy nyissa ki az ajtót, azt mondta, menjek vissza oda, ahol eddig voltam. Elmentem a szerszámos kamrába, hogy kinyissam magamnak az ajtót. A fejszével befeszítettem az ajtót a tok és a szárny között, és az ajtó kinyílt.”
Felesége ekkor a két alvó gyerekkel az ágyban feküdt. Svitek belépett a helyiségbe, és számonkérte az asszonyt, amiért nem nyitott neki ajtót. A nő figyelmen kívül hagyta, hátat fordított neki. Sviteket elöntötte a düh, és fejszével fejbe ütötte a feleségét. „Amikor a gyerekek megmozdultak, megijedtem. A fejszével fejen ütöttem őket is. (…) Hogy hányszor, arra nem emlékszem.”