Magyar-német közös vizsgálat a Stasi-vagyon útjáról
2 perc
2004.02.24. 17:17
Ma kezdte meg munkáját a volt NDK-ból származó pártvagyon útját vizsgáló magyar-német vegyesbizottság – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal kedd esti közleménye. A német parlament szerint néhány magyar bank akadályozza a vizsgálatot.
A bizottság célja a volt NDK-ból Magyarországra utalt, vagy Magyarországon keresztül kimenekített állami- és pártvagyon sorsának célzott és szisztematikus felkutatása. A munkát, amelynek kezdetei 1993-ra nyúlnak vissza, a két fél valamennyi érintett hatóságának bevonásával és ismereteinek felhasználásával, a lehető legszakszerűbb szakmai ismérvek alapján folytatják - írja a közlemény.
A bizottság magyar társelnöke dr. Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium államtitkára, német társelnöke Caio Koch-Weser, a Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára. Minkét fél szilárd elhatározása, hogy együttműködésük sikeres legyen és a vizsgálatok megnyugtató eredménnyel záruljanak.
Gátolták és hátráltatták az elsíbolt keletnémet pártvagyon feltárására irányuló munkát az érintett magyar bankok, sőt a pénzügyi kormányzat is. Ezt állítja a német parlament, a Bundestag illetékes bizottsága – írta keddi számában a Magyar Hírlap.
A bizottság múlt év végén készített jelentésében a szaktárca mellett főként a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az állami tulajdonban lévő Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK) és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) hozzáállását nehezményezte.
Missura Gábor, az MNB szóvivője szeptemberben a Népszavának azt mondta, hogy a magyar jegybanknál nincs az egykori keletnémet államtól, vagy állampárttól származó pénz. Vannak azonban olyan jelek, hogy ilyen eredetű pénzek áramlottak keresztül az MNB-n a nyolcvanas évek végén.
A német parlamenti bizottság legfrissebb jelentése szerint összesen mintegy hatmilliárd márkát – vagyis hozzávetőlegesen 700-750 milliárd forintot – szivattyúztak ki az egykori NDK-s pártvagyonból. Ebből 2002 december végéig mintegy hárommilliárd márkának jutottak nyomára. (A feltárt összeg nagysága 1998 augusztusa és 2002 decembere között 362 millió márkával, azaz 185 millió euróval nőtt. A felderítés tempója azonban az idő előrehaladtával egyre lassul.)
A jelenleg per alatt álló vagyontárgyak és üzletrészek értékét a jelentés csaknem kilencvenmillió euróban határozza meg - írja a Magyar Hírlap alapján a FigyelőNet. Ennek egy jelentős részét, körülbelül 23 millió eurót tesz ki a most is folyó Novum-ügy, amelyben az MNB egykori leánybankja a CW is érintett volt.
Az MNB 2000 áprilisában vállalta ugyan, hogy segítséget nyújt az "átmentett" NDK-s pártvagyon felderítésében, de ezen kötelezettségének – a jelentés szerint – csak szóban tett eleget. A Pénzügyminisztériummal jó fél évvel korábban, 1999 októberében állapodtak meg a németek, de Berlinben hiába vártak a magyar tárcánál levő dokumentumokra. Ennek egyik oka állítólag az volt, hogy a keletnémet pénzek "útvonaláról" tanúskodó bizonylatok egy része megsemmisült.
A bizottság magyar társelnöke dr. Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium államtitkára, német társelnöke Caio Koch-Weser, a Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára. Minkét fél szilárd elhatározása, hogy együttműködésük sikeres legyen és a vizsgálatok megnyugtató eredménnyel záruljanak.
Gátolták és hátráltatták az elsíbolt keletnémet pártvagyon feltárására irányuló munkát az érintett magyar bankok, sőt a pénzügyi kormányzat is. Ezt állítja a német parlament, a Bundestag illetékes bizottsága – írta keddi számában a Magyar Hírlap.
A bizottság múlt év végén készített jelentésében a szaktárca mellett főként a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az állami tulajdonban lévő Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK) és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) hozzáállását nehezményezte.
Missura Gábor, az MNB szóvivője szeptemberben a Népszavának azt mondta, hogy a magyar jegybanknál nincs az egykori keletnémet államtól, vagy állampárttól származó pénz. Vannak azonban olyan jelek, hogy ilyen eredetű pénzek áramlottak keresztül az MNB-n a nyolcvanas évek végén.
A német parlamenti bizottság legfrissebb jelentése szerint összesen mintegy hatmilliárd márkát – vagyis hozzávetőlegesen 700-750 milliárd forintot – szivattyúztak ki az egykori NDK-s pártvagyonból. Ebből 2002 december végéig mintegy hárommilliárd márkának jutottak nyomára. (A feltárt összeg nagysága 1998 augusztusa és 2002 decembere között 362 millió márkával, azaz 185 millió euróval nőtt. A felderítés tempója azonban az idő előrehaladtával egyre lassul.)
A jelenleg per alatt álló vagyontárgyak és üzletrészek értékét a jelentés csaknem kilencvenmillió euróban határozza meg - írja a Magyar Hírlap alapján a FigyelőNet. Ennek egy jelentős részét, körülbelül 23 millió eurót tesz ki a most is folyó Novum-ügy, amelyben az MNB egykori leánybankja a CW is érintett volt.
Az MNB 2000 áprilisában vállalta ugyan, hogy segítséget nyújt az "átmentett" NDK-s pártvagyon felderítésében, de ezen kötelezettségének – a jelentés szerint – csak szóban tett eleget. A Pénzügyminisztériummal jó fél évvel korábban, 1999 októberében állapodtak meg a németek, de Berlinben hiába vártak a magyar tárcánál levő dokumentumokra. Ennek egyik oka állítólag az volt, hogy a keletnémet pénzek "útvonaláról" tanúskodó bizonylatok egy része megsemmisült.