Káosz és tilalom: veszélyes fegyvert ad az önkormányzatok kezébe a kormány a településvédelmi törvénnyel

Kell kocsma, bankautomata, kivakolt templom, a gyüttmentek pedig ne gyüjjenek – nagyjából ennyire taksálja a magyar falut a kormány a vidékpolitikája alapján. Ami a gyüttmenteket – ahogy sokfelé hívják a betelepülőket – illeti, a szokásos nyolcnapos társadalmi vitán átesett, településvédelminek nevezett törvénytervezet a hagyományok és az identitás őrzésére hivatkozva tenné lehetővé, hogy az önkormányzatok korlátozzák: kik költözhetnek be, azaz szerezhetnek ingatlant vagy létesíthetnek lakcímet a városukban-falujukban. Akár teljesen megtilthatnák a betelepülést, vagy pedig lényegében bármiféle feltétel teljesítéséhez köthetnék, a helyben hagyományos vajköpülési technika elsajátításától a betelepülési adó leszurkolásáig. Minderről az önkormányzati képviselő-testületek rendelkezhetnének – semmi sem kötelező, de szinte bármit lehet.

A törvényjavaslat benyújtása óta némileg változni látszik a kormány álláspontja, legalábbis Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter közölte, az ingatlanszerzés korlátozhatósága kikerülhet a tervezetből.

A Navracsics által jegyzett koncepció alapvetően álságos, hiszen azokat a kistelepüléseket, ahol még értelmezhető szinten él bármiféle hagyomány, jellemzően nem a betelepülés fenyegeti, hanem az elnéptelenedés. A népességrobbanást elszenvedő agglomerációs, Balaton-környéki, határ menti települések köre nagyrészt már rég túl van azon, hogy óvni tudná a hagyományait a gyüttmentektől.

Cinikus, hogy miután az elmúlt 15 évben a Fidesz számos jogkört és anyagi forrást vont el az önkormányzatoktól, a kormány az önrendelkezési joguk biztosításáról beszél a jogszabály kapcsán – véli Czirfusz Márton, a Periféria Központ munkatársa. Az önkormányzatok ugyanis ezzel a szabályozással nem jutnak önrendelkezési joghoz, ez csak egy pici eszköz ahhoz képest, amit az elmúlt másfél évtizedben elvesztettek.