Megbukhatunk a maastrichti vizsgán

Az unió 3 százaléknál magasabb államháztartási hiánnyal rendelkező országai közül csak Magyarország halasztja a fiskális konszolidáció időpontját 2006 utánra. Ekkorra célozza meg az államháztartás hiányának a GDP 3 százalékára, a maastrichti kritériumnak megfelelő szintre mérséklését – állítják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, saját információikra hivatkozva. Csak a legoptimálisabb körülmények között teljesíthető az idei 4,6 százalékos GDP-arányos deficitcél és nem valószínű, hogy további intézkedések nélkül sikerül erre a szintre leszorítani az államháztartás hiányát - vélekednek az említett szakértők.

„Helytálló a Pénzügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy az adóbevételek, többek között a társasági adó, a második félévben általában nagyobb mértékben gyarapítja az államkasszát mint az elsőben, a gazdasági növekedés gyorsul és az első félévben sok volt az egyszeri hatás. Az idén azonban az egész évre tervezett hiány több mint kilencven százalékát sikerült az első félévben „teljesítenünk”, így aligha hozható fel olyan reális érv, amely alátámasztja, hogy a második félévben szinte nem keletkezik hiány” – kommentálta az eseményeket a hvg.hu kérdésére Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője.

Az MNB-szakértők szerint fellendülés idején kellene gyorsabban csökkenteni a hiányt, a korábbi tapasztalatok szerint - bár hivatalos ajánlás nincs ez ügyben - 4 százalék feletti hiány esetén évi 1 százalékos deficitcsökkentést várt el a tanács.

A 3 százalékos deficitkritériumot túllépő országok esetében indítandó vizsgálatot illetően a szakértők hangsúlyozták: a túlzott hiányra vonatkozó eljárást automatikusan megindítja az ECOFIN, amennyiben a hiány 3 százalék felett van. Magyarország már tavaly, még nem EU-tagként is túllépte a 3 százalékos küszöböt, ezért konvergencia-programot kellett készítenie, amelyben bemutatja, hogyan keveredik ki a túlköltekezésből.

Magyarország ebben a GDP-arányos hiány évi 0,5 százalékos mérséklését vállalta, ám nem biztos, hogy ez elég lesz az európai pénzügyminiszterekből álló tanácsnak. Ám ha még el is fogadnák a nem túl merész felajánlást, kétséges hogy kivitelezhetőnek találják-e a cél eléréséhez vázolt programot.

Az ECOFIN július 5-én hozza nyilvánosságra ajánlásait, és várhatóan Magyarország esetében is megindítja az eljárást – írja az MTI. Ha a bizottság elégedetlen lesz, elképzelhető, hogy maga határozza meg, mit kell tennie az országnak az euró bevezetéshez vezető úton, szigorú szankciókat - pénzbüntetést – azonban aligha szabhat ki, hiszen a nagy országok, Németország és Franciaország évek óta megsértik a költségvetési hiányra vonatkozó előírást, más tagállamok esetében pedig az eladósodottság haladja meg a maastrichti kritériumokban megszabott mértéket.

Jelenleg valóban úgy tűnik, hogy Magyarország egyetlen maastrichti kritériumot sem lesz képes teljesíteni. A költségvetésnek a GDP-hez viszonyított hiánya év végére a Raiffeisen várakozásai szerint elérik az 5,6 százalékot, míg az európai bizottság egyelőre nem hivatalos becslései 5 százalék körülire, az MNB pedig a legkedvezőbb forgatókönyv esetén 4,7 százalékra teszik a hiányt.

Az inflációs várakozás a három legalacsonyabb inflációjú EU országban mért áremelkedés átlagát csupán 1,5 százalékkal haladhatná meg, a magyar elemzők viszont az év végére is 6 százalék körüli inflációt várnak itthon. A forint sem marad a sáv közepéhez képesti legfeljebb plusz/mínusz 2,25 százalékos eltérésen belül, a tízéves futamidejű államkötvények kamata pedig Magyarországon kedden 8,84 százalékon állt, a három legalacsonyabb kamatú országban mért átlaghoz képest. Egyedül az eladósodottság mértékére vonatkozó kritérium teljesítésére van esélye hazánknak.

Az Európai Bizottság szerint az államadósság szintje 0,4 százalékkal meghaladja a maastrichti kritériumokban, a GDP arányában meghatározott 60 százalékot. Az MNB szerint azonban a bizottság valószínűleg elszámolta magát (a MNB megfogalmazásában technikai hibát vétett) és az ország adóssága csupán a GDP 59,8 százalékát éri el.