„Ilyen helyzetekben tolakodó természetű vagyok” – így került az új pápa asztalához az ünnepi vacsorán Német László belgrádi érsek

Köztudott, hogy teljes titoktartás mellett zajlik a konklávé, de azt azért megosztaná, hogy milyen volt bíborosként belülről átélni ezt az eseményt?

Valóban esküt tettünk, hogy titokban tartjuk a részleteket. Mielőtt bevonultunk volna a Sixtus-kápolnába, beköltöztünk a Szent Márta-házba, amelynek egyetlen bejáratát úgy kell ilyenkor elképzelni, mint a reptéri beléptetést. Le kellett adnunk minden elektronikai eszközt: telefont, laptopot, okosórát. Ezeket mind lepecsételték, és csak a konklávé után kaptuk vissza. Annak, hogy semmilyen kapcsolatunk nem lehet a külvilággal, van egy hatalmas előnye, amit most én is megtapasztaltam: amikor ott ül az ember a lezárt Sixtus-kápolnában, egy teljesen más klíma uralkodik. Egész más a légkör, amikor nem hívhatsz fel senkit, és téged sem tudnak felhívni, közben pedig tudod, hogy kint a téren mindenki drukkol, várják a füstöt, lesik a színét. Az ember eközben nyugodtan várja, ahogy az egymást követő szavazások után felolvassák a neveket.

Azt tudjuk, hogy odabent nincsenek kortesbeszédek, de mekkora a hasonlóság a Konklávé című filmmel: van lobbizás, dráma, pletykák?