Tarolnak az agresszíven sokkoló reklámok
2 perc
2004.07.26. 14:30
„A világ, amilyennek szeretném” - szólt évekkel ezelőtt az Excite.it internetes szolgáltató reklámszlogenje, amelyhez egy kerékbilinccsel lebénított rendőrautó képét csatolták. A sokkoló, vagy szexuálisan szabados és tabudöntögető reklámok lassan elárasztják a magazinokat és képernyőket.
A képernyőn snájdig fiatalember tűnik fel, kortyol egyet a kezében tartott frissítő italból, amely olyannyira hűsítő, hogy a kortyolgató nyelve jéggé dermed, sőt, letörik; egy másik reklámban egy gyümölcsös jégkrémet majszoló, de gépkocsijával tilosban parkoló fiatalembert von kérdőre a rendőr, akinek szolgálati autóját azonban levegőből alázuhanó óriás eperszem zúzza porrá; a Diadora sportszergyártó Angliában csak a népharag hatására vette le műsorról azt a reklámszpotot, amely szerint "jobb 90 perc játék, mint egy perces néma gyász". Ez még elment volna, de a háttérben a háborús jelenetek mellett az 1985-ös, 56 ember halálát okozó bradfordi stadiontűz szolgált illusztrációként.
A tévésorozatok és az irodalomi művek után a fekete humor már a reklámokban is elfogadottá vált. Tanathosz legyűrte Erószt – írja a Repubblica.it. A reklámkészítőknek elegük lett a nyájasságból és az idilli, paradicsomi hangulatból, ehelyett szélsőséges, sokkoló jelenetekkel célozzák meg a fogyasztókat. Az olasz lap Edgardo Biancot, a Globaleyes nemzetközi médiafigyelő cég vezetőjét idézi, aki állítja: a reklámozók korábbiaknál sokkal közelebb merészkednek a jó ízlés határához. Egyesek szerint innen már nincs is visszaút; ha valaki ismét a hagyományos családi harmóniával vagy finom iróniával próbálna vevőket hódítani, már idejétmúltnak tűnne.
Kérdés, hogy a provokációnak szánt reklámok vonzzák, vagy taszítják a fogyasztókat? A több emlékezetes reklámfilmet is készítő olasz rendező, Gabriele Muccino úgy véli: a reklámüzenetben rejlő intelligencia különbözteti meg egymástól a filmeket, s nem az, hogy a klip mennyire merész, mennyire nyers. A szókimondó üzeneteket, magyarázza Muccino, érdemesebb nemesebb céloknak szentelni. A nyers realizmussal készített sokkoló képek alkalmazása társadalmi célú hirdetések esetében felvilágosító, ráébresztő hatással járhat.
A Leo Burnett pr- és reklámügynökség olaszországi irodájának vezetője, Alessio Fronzoni úgy látja, a sokkolás általános tendencia, innen nincs hátraarc. „Ez egy új nyelv, egy olyan médiafolyamat csúcspontja, amely egyre inkább a figyelemfelkeltésre törekszik. A középszerű tapintatosság már a múlté; egy erőteljes, jól irányzott, agresszív üzenetre van szükség.” Elképzelhető, hogy az ütős, találó üzenet csak a fogyasztók töredékének tetszik igazán, de – Fronzoni szerint – ha azok éppen az aktuális trendeket leginkább érző rétegek, akkor a reklám már megtette hatását. Sokat próbálkozni nem lehet, a megrendelők nem viselik a tévedéseket - írja a Repubblica.it.
Hogy mi lesz a következő tabu, amit a reklámiparosok ledöntenek? A szexuális szabadosság és a vállalt politikai inkorrektség sorában a következő célpont a vallás, s a vallásos szimbólumok lehetnek – állítja az olasz média szakember, bár azt is világossá teszi: elsősorban az etnikailag kevert, erőteljes vallási központ nélküli európai országok reklámpiacára gondol. Itáliában a vallási tabukat feltehetően visszafogottabban döntögetik majd.
A tévésorozatok és az irodalomi művek után a fekete humor már a reklámokban is elfogadottá vált. Tanathosz legyűrte Erószt – írja a Repubblica.it. A reklámkészítőknek elegük lett a nyájasságból és az idilli, paradicsomi hangulatból, ehelyett szélsőséges, sokkoló jelenetekkel célozzák meg a fogyasztókat. Az olasz lap Edgardo Biancot, a Globaleyes nemzetközi médiafigyelő cég vezetőjét idézi, aki állítja: a reklámozók korábbiaknál sokkal közelebb merészkednek a jó ízlés határához. Egyesek szerint innen már nincs is visszaút; ha valaki ismét a hagyományos családi harmóniával vagy finom iróniával próbálna vevőket hódítani, már idejétmúltnak tűnne.
Kérdés, hogy a provokációnak szánt reklámok vonzzák, vagy taszítják a fogyasztókat? A több emlékezetes reklámfilmet is készítő olasz rendező, Gabriele Muccino úgy véli: a reklámüzenetben rejlő intelligencia különbözteti meg egymástól a filmeket, s nem az, hogy a klip mennyire merész, mennyire nyers. A szókimondó üzeneteket, magyarázza Muccino, érdemesebb nemesebb céloknak szentelni. A nyers realizmussal készített sokkoló képek alkalmazása társadalmi célú hirdetések esetében felvilágosító, ráébresztő hatással járhat.
A Leo Burnett pr- és reklámügynökség olaszországi irodájának vezetője, Alessio Fronzoni úgy látja, a sokkolás általános tendencia, innen nincs hátraarc. „Ez egy új nyelv, egy olyan médiafolyamat csúcspontja, amely egyre inkább a figyelemfelkeltésre törekszik. A középszerű tapintatosság már a múlté; egy erőteljes, jól irányzott, agresszív üzenetre van szükség.” Elképzelhető, hogy az ütős, találó üzenet csak a fogyasztók töredékének tetszik igazán, de – Fronzoni szerint – ha azok éppen az aktuális trendeket leginkább érző rétegek, akkor a reklám már megtette hatását. Sokat próbálkozni nem lehet, a megrendelők nem viselik a tévedéseket - írja a Repubblica.it.
Hogy mi lesz a következő tabu, amit a reklámiparosok ledöntenek? A szexuális szabadosság és a vállalt politikai inkorrektség sorában a következő célpont a vallás, s a vallásos szimbólumok lehetnek – állítja az olasz média szakember, bár azt is világossá teszi: elsősorban az etnikailag kevert, erőteljes vallási központ nélküli európai országok reklámpiacára gondol. Itáliában a vallási tabukat feltehetően visszafogottabban döntögetik majd.