Orbán Viktornak igaza lett, mégsem halt bele az európai demokrácia

2015-ben 1 321  600 menedékjogi kérelmet adtak be az Európai Unió területén, több mint kétszer annyit, mint az azt megelőző évben. 

A kérelmek közül messze a legtöbbet, közel félmilliót Németországban nyújtották be. A második helyen a Németországinál nyolcszor kisebb népességű Magyarország állt, ahol több mint 177 ezer kérelmet regisztráltak. 

Ebben az évben került fel Orbán Viktor a nemzetközi politika térképére. A menekültválságra adott politikai reakciók alapján két szekértábor állt szembe egymással. A befogadó demokrata és a nem befogadó illiberális. Az előbbi felfogás arca Angela Merkel német kancellár, utóbbié a magyar miniszterelnök lett, aki így először kapott a valódi súlyán felüli figyelmet. 

Ezt a figyelmet azóta is igyekszik megtartani, amihez újabb és újabb merész, különutas politikai fogások kellenek. A Fidesz szerint ez a figyelem azért jó, mert így Orbán eredményesebben tudja képviselni a magyar érdekeket a nemzetközi politikában. Ha ez igaz is, arról, hogy mi a magyar érdek, biztosan mást gondolnak a Fideszben, mint a párton kívül. Azt viszont nem lehet eltagadni, hogy a figyelem a jelenkor politikusának egyik legfontosabb eszköze arra, hogy elérje a céljait. Talán már a pénznél is fontosabb. 

Orbán Viktor azt tanulhatta a 2015-ös menekültválságból, hogy szembehelyezkedni a politikai fősodorral kifizetődő. Azóta is így csinál.

De volt egy nagyon fontos belpolitikai tanulsága is annak, ami 2015-ben Magyarországon történt. 

A menekültválságot megelőző bő fél évben folyamatosan zuhant a kormánypártok támogatottsága. A kitiltási botrány, a netadó elleni tüntetések, Simicska Lajos geciorbánozása határozták meg a magyarországi közéletet. Áprilisban a Fidesz elvesztette a tapolcai időközi választást, és így a kétharmados parlamenti többségét. 

Ebben az időben a teljes népességben 17 százalékos támogatottságot élvező Jobbik a Századvégnél 10 százalékpontra megközelítette a 27 százalékon álló kormánypártokat. A 444 arról írt, Orbán szűk döntéshozói körben egyre gyakrabban beszél arról, hogy középtávon egyedül a Jobbik lehet veszélyes a Fidesz hatalmára. A fordulópontot a menekültválság és a Habony Árpád–Arthur Finkelstein-páros plakátkampánya hozta el. 

Stop Soros plakát 2018-ban.

Reviczky Zsolt

A kampány arra az egyszerű feltevésre épült, hogy a magyar választók többsége nem akar több százezer idegen embert befogadni az országba. Egy 2015 tavaszán, tehát a menekültellenes kampány előtt készült Eurobarometer felmérés szerint a magyar emberek 70 százalék elutasító, vagy erősen elutasító volt az EU-n kívülről érkező migránsokkal szemben. 

A kampány hatására a Jobbik erősödése megállt, a nyár elején fél év óta először nőtt a kormánypártok támogatottsága. A téma kitartott a 2018-as országgyűlési választásokig, amit a Fidesz kétharmaddal nyert.

*

A 2015-ös menekültválság óta 10 év telt el, és mostanra a legtöbb európai országban ugyanazt gondolják a migrációról, mint amit a magyar miniszterelnök, nevezetesen azt, hogy vissza kell utasítani a határon a menedékkérőket, akkor is, ha ez szembemegy az EU-s törvényekkel. Az indoklás is ugyanaz: a menekülteknek az első biztonságos országban van joguk menedéket kérni, nem ott, ahol a leginkább szeretnének élni. 

Orbán Viktornak tehát igaza lett.