Szemüveget a bírónak!

Öt miniszter váltotta egymást az egészségügyi tárca élén, amióta 1999-ben megjelent a gyógyászati segédeszközök forgalmazásához szükséges szakképesítésről szóló rendelet. Ebben kimondatott, hogy mindazoknak, akik például művégtagot, ortopéd cipőt, hallókészüléket, szemüveget forgalmaznak, 150 óra elméleti és ugyanannyi gyakorlati képzésen kell részt venniük, majd a tanultakból vizsgát kell tenniük. Erre a jogszabályalkotó ötéves türelmi időt adott, amely 2005. január 1-jén jár le. Jövőre tehát csak azok szolgálhatnak ki társadalombiztosítási (tb) támogatással felírt gyógyászati segédeszközt, akik elvégezték a tanfolyamot. A látszerészek többsége azonban ezt eddig elmulasztotta.

"Szó sincs arról, hogy az utolsó pillanatban ébredtünk volna fel - mondta a HVG-nek Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerészszövetség (MLSZSZ) ügyvezető alelnöke. - Évek óta kisebb-nagyobb intenzitással próbáljuk meggyőzni a minisztériumot, hogy az optikusokat nem lehet egy kalap alá venni azokkal a kereskedőkkel, akik többféle gyógyászati segédeszközt is forgalmaznak. Hiszen mi csak szemüveget készítünk, amihez megvan a szaktudásunk. Annak pedig nem látjuk értelmét, hogy jártasságot szerezzünk más termékek kiszolgálásában is" - tette hozzá. Az MLSZSZ és a Magyar Optikusok Ipartestülete az elmúlt években immár dossziényira hizlalt levelezésben próbálta felhívni a döntéshozók - az egészségügyi, a gazdasági és az oktatási tárca vezető munkatársai - figyelmét rövidlátásukra. Többször is úgy tűnt, nem eredménytelenül. Ez év tavaszán például az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) felsőoktatási, valamint orvostechnikai főosztálya is támogatta a rendelet módosítását. "Célszerű lenne a szakképesítés megszerzése alól mentességet megfogalmazni, amennyiben és kizárólag csak optikai és fotócikkeket forgalmaznak. (...) A hivatkozott jogszabály módosítása folyamatban van" - állt az ESZCSM egyik válaszlevelében.

Mégsem született meg eddig az optikusok által várt módosítás, és ha a következő négy hétben sem történik semmi, január 1-jétől alig lesz olyan üzlet, amely szemüveget készíthetne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatására jogosító vényre. A szövetség adatai szerint ugyanis eddig mindössze 34-en tették le az ehhez szükséges vizsgát, így az országosan hétszáz körüli optikai üzletbe semmiképp sem jutna műszakonként egy, a vényelfogadásra jogosult szakember.

A tisztánlátáshoz tudni kell, hogy annak idején a szakképesítés kötelezővé tételét a gyógyászati segédeszközök forgalmazóinak szövetsége szorgalmazta - s épp a szakma rangjának megteremtése, valamint a betegek hozzáértő kiszolgálása érdekében. Ők éltek is ezzel a lehetőséggel, és mintegy 1500-an szereztek képesítést a segédeszközök szakszerű átadására, a betegek tájékoztatására. A látszerészeknek azonban amúgy is van megfelelő képesítésük. "Az optikusok érettségi után két évig tanulják a szakmát, amiből vizsgát is tesznek" - magyarázta Keresztúri Gábor, a Fotex-Ofotért Optikai és Fotocikk-kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, egyúttal az MLSZSZ elnöke, szerinte miért igazságtalan céhükkel szemben az általuk évek óta vitatott rendelet.

Persze nem pusztán elvi kérdésekről van szó: a tanfolyam időt és pénzt követel. Kiss Mária, az egészségügyi tárca osztályvezetője szerint a látszerészek gyakorlatát is beszámítva egy 12 napos képzésen 70-80 ezer forint ellenében szerezhető meg a szükséges papír. "A tb-támogatásos gyógyászati segédeszközök kiszolgálása végső soron egészségügyi feladat" - ragaszkodik a törvény betűjéhez az osztályvezető. Csakhogy az OEP-támogatás esetleges elvesztése sem a betegeknek, sem a szakmának nem közömbös: tavaly mintegy 600-700 ezer biztosított 1,4 milliárd forint támogatást vett igénybe szemüveg készíttetésére. Ugyanakkor Tóbiás Richárd a hazai optikai piac éves árbevételét 32 milliárd forintra teszi. "Az OEP-nek 447 szerződése van, amely csak optikai eszközök forgalmazására szól. Itt én sem látom értelmét plusz szaktudás megkövetelésének. És ugyanez vonatkozik azokra a cipészekre is, akik csak a maguk készítette gyógylábbelit adják el a betegeknek" - mutat megértést Daubner Mónika, az OEP főosztályvezetője, aki épp ilyen értelmű rendeletmódosítást támogató szakvéleményt küldött el a múlt héten a minisztériumnak.

Minden ötödik ember rövid- vagy távollátó Magyarországon, és egy vagy több okulárét is használ, így összességében több százezerre tehető azok száma, akik az optikai szalonokban vásárolnak maguknak - persze OEP-támogatás nélküli - szemüveget. A receptet egyébként sem fogadják el minden ilyen üzletben, ahol pedig volna rá lehetőség. Sokszor maga a vevő áll el a támogatás igénybevételétől, mivel az csupán meghatározott lencsékre és keretekre szól (az igényesebb keretek és a speciális, vékony, könnyített lencsék nem tartoznak bele az OEP "kínálatába"). Az idei év első felében például 87 ezren döntöttek tb-finanszírozott keret mellett, ami - darabonként 430-445 forintos, egyebek mellett dioptriaszám-függő támogatás mellett - fejenként 450-1100 forintjába kerül a biztosítottaknak.

"Egyelőre semmi hír arról, hogy órákon belül megszületne a módosított rendelet. Pedig ahhoz, hogy január 1-jén életbe lépjen, legkésőbb december 1-jén meg kellene jelentetni a Magyar Közlönyben. Az azért még lehetséges, hogy a minisztériumban megfogadják a tanácsunkat, és a mostani rendelet türelmi idejét fél évvel meghosszabbítják, további időt adva a módosítások kodifikálására" - bizakodik Keresztúri. E reményüket a látszerészek kedden egynapos demonstrációjukkal is nyomatékosították, s november 30-án épp azzal operáltak, ami jövőre esetleg a kötelességük lesz: szüneteltették a vénybeváltást.

GÁTI JÚLIA