Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
Nem éppen szerény célkitűzések olvashatók abban a parlamenti szavazásra váró törvénytervezetben, amelynek elfogadása után Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével tervezi létrehozni a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt.
Ilyen például a „feltörekvő és már ma is világhírű hazai és külföldi kutatók Magyarországra vonzása”, továbbá a világhírű tudósok körül felépülő „tudásközpontokban születő tudományos eredmények magyar kisvállalatok keretében történő piacra vitelének elősegítése”. A leendő szervezet harmadik célja a matematika, a fizika és az informatika területén a tehetségek felkutatása és támogatása már az általános iskola végétől.
A törvénytervezet benyújtása után tartott sajtótájékoztatón – amelyre lapunkhoz hasonlóan valószínűleg a többi független szerkesztőséget sem hívták meg – kiderült, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint már idén ősszel elkezdődhet Budapesten, a szintén Krausz Ferenc érdekeltségébe tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) mellett.
Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
