Jogosan követelik-e vissza befizetett pénzüket az utasok?

Az utasoknak a tárgyalások során nyilvánvalóan azt kell hangsúlyozniuk, hogy befizették az út ellenértékét, teljesítésre az utazási iroda részéről nem került sor, ezért nekik visszajár a teljes befizetett összeg. Az utazási iroda erre nyilván azt fogja mondani, hogy nem saját elhatározásukból tagadják meg az utazási szerződés teljesítését, hanem az lehetetlenül, mert vis maior következett be. De ha lehetetlenülés következik be, akkor a szerződés megszűnik, és a feleknek el kell számolniuk egymással - magyarázta Kovács Kázmér, biztosítási szakjogász.

Hozzátette: hivatkozási alapja lehet az utazási irodának, hogy a lehetetlenülés azt követően következik be, hogy már a szerződés bizonyos részét teljesítette, például kifizette a repülőjegyet, vagy a szállodaköltséget és azt az ő részére nem fizetik vissza. Az utas azt mondhatja, hogy ez az utazási iroda üzleti kockázata, erre az utasnak nem kell tekintettel lennie. Ő befizette a pénzt, ő jogviszonyban kizárólag az utazási irodával van és az
utazási iroda adja vissza a pénzét, ha nem tudja teljesíteni a szerződést - magyarázta.

Mint mondta, bírósági jogvita esetén azt is mérlegelni kell, hogy vajon az utazási szerződést egységes egésznek kell-e tekinteni, vagy több kisebb részből áll. "Én azt hiszem, hogy az utazási szerződés egységes egész" - tette hozzá. Szerinte  ezt alá lehet támasztani azzal, hogy ha egy utazási szerződést hibásan teljesít az utazási iroda, például nem azt a szállást biztosítja, amit ajánlott, a hibás teljesítés esetén kérhető értékcsökkentést nem a szállodaköltségre vetítik, hanem a teljes út árára.

Ha ebből a szempontból teljes egész az utazási szerződés, akkor a délkelet-ázsiai szökőár miatt ellehetetlenült utazások esetében is annak kell tekinteni. A szolgáltatás az ügyfél szempontjából akkor teljesül, ha kifizeti az árát, és azt kapja, amit ígértek, és ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a szállásköltsége egy részét az iroda már kifizette - tette hozzá.

Az utasnak nem kell feltétlenül megértéssel fogadnia, hogy az utazási iroda milyen helyzetbe került. Nem ritka a jogban az az eset, amikor két vétlen szembenálló félről van szó, és a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy a két vétlen fél közül "ki fizeti a révészt". "Itt is arról van szó, hogy vétlen az utazási iroda is, és vétlen az az utas is, aki befizette az útját és nem tud elutazni" - mondta. "Én azon az állásponton vagyok, hogy miután az üzleti vállalkozást az utazási iroda folytatja, ennek a következményét, kockázatát ne az utas viselje, hanem elsősorban az utazási iroda, vállalkozása terhére" - jelentette ki.

Megjegyezte: az utazási szerződésekre nem csak a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezései érvényesek, azokra egy külön jogszabály - az utazási szerződésekről szóló kormányrendelet - is vonatkozik, amely visszautal a Polgári Törvénykönyvre, ezáltal a vállalkozási szerződés szabályaira is.

Eszerint a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része megilleti, de vajon ebből mi lesz az az arányos rész, amit a jelenlegihez hasonló esetben a bíróság az ő részére meg fog ítélni? Erre nézve nincs kialakult bírói gyakorlat - tette hozzá, de biztos mérlegelné a bíróság azt is, hogy az utazási iroda mit tett annak érdekében, hogy az általa kifizetett előlegeket visszaszerezze. 

Az ügyvéd szerint az is érdekes kérdés, hogy ha felajánlanak egy másik utat - ez egyébként hibás teljesítés az eredetihez képest -, akkor kárenyhítési kötelezettség keretében az utas mennyiben köteles vagy nem köteles azt elfogadni? Elvárható az utasoktól, hogy az utazási iroda által felajánlott, hasonló paraméterű utat elfogadják, de nem várható el, ha a felajánlott útban jelentős különbség van, például két nappal később indul és fejeződik be, és emiatt az utazó nem tudja a dolgát intézni. Ez minden esetben egyedi mérlegelést kívánó olyan jogi kérdés, amit megegyezés hiányában végül a bíróság dönt el.

A jogban két olyan közismert szerződéstípus található, ahol kiszolgáltatott helyzetben vannak a megrendelők, ez a biztosítás és az utazási szerződés. Mindkettőnél abban a reményben fizet az ügyfél, hogy majd később fog szolgáltatást kapni. Ez rontja az utasok tárgyalási pozícióját. Ezért ha nem akar valaki hosszan pereskedni, érdekében áll, hogy az utazási irodával megegyezzen - mondta.

Kovács Kázmér a károsult utasoknak azt javasolja, előbb próbáljanak megegyezni az utazási irodával, és csak ha nem sikerül a megegyezés, akkor vigyék perre az ügyet. Olyan szintű mérlegelésre kerül sor a bíróság részéről, amire tekintettel mindenképpen a megegyezés a jobb megoldás - tette hozzá.