Zentai tagadja háborús bűneit és kész hazatérni

A férfit azzal gyanúsítják, hogy a magyar hadsereg tisztjeként 1944. november 8-án egy budapesti katonai lágerben részt vett egy 18 éves zsidó fiatalember meggyilkolásában, akinek holttestét kövekkel terhelve dobták a Dunába. Két bűntársát, ugyancsak magyar katonatiszteket, a II. világháború után gyilkosság miatt elítélték, neki azonban sikerült kijutnia Németországba, ahonnét az 1950-es években kivándorolt Ausztráliába.

Egyike a legmegalapozottabb eseteknek

Felfüggesztett nácivadászat

A Wiesenthal-központ igazgatója július közepén jelentette be Budapesten, hogy Magyarországon is elindítják az Utolsó esély elnevezésű akciót a még élő náci háborús bűnösök felkutatására. Ennek keretében tízezer euró "kompenzáció" fejében adatokat várnak a még élő náci háborús bűnösökről. Ezt követően az adatvédelmi biztos közölte, idegen országba nem lehet magyar állampolgárok adatait továbbítani. Ennek hatására július 26-án Beer Iván, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány elnöke Magyarországon felfüggesztette a még élő náci háborús bűnösök felkutatására indított Utolsó esély akciót, s erről tájékoztatta Izraelt. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ viszont akkor azt közölte: ennek ellenére eltökélt szándéka, hogy folytassa az akciót.

A Wiesenthal-központ fő nácivadásza, Efraim Zuroff a háborús bűnös ügyének gyors kivizsgálására szólította fel a magyar és az ausztrál hatóságokat. Zuroff szerint a Wiesenthal központ bőséges dokumentációhoz jutott Zentai bűncselekményeiről, és ezt már tavaly november 17-én eljuttatta a két érintett ország hatóságaihoz. "A gyilkosság óta eltelt hosszú idő nem menti fel a gyilkost, és erősen hisszük, hogy igazságot lehet szolgáltatni ebben az ügyben. Ezért rendkívül fontos, hogy a két kormány együttműködjön a vizsgálat felgyorsítása és a bűnösök mielőbbi felelősségre vonása érdekében" - hangsúlyozta a jeruzsálemi közlemény. A nácivadász az ausztrál Nine Network televíziós állomásnak hangsúlyozta, hogy bizonyítékok tekintetében ez egyike a legmegalapozottabb eseteknek, amelyet az ausztrál szerveknek átadtak.

Zentai: nem igazak a vádak

Zentai szintén a Nine Network szerint helyi idő szerint vasárnap este azt állította, hogy nem ismerte a meggyilkolt fiatalembert, hozzátéve: a vádak nem igazak, és kész hazatérni Magyarországra, hogy tisztázza magát. Fia úgy nyilatkozott: bizonyítani tudja, hogy apja a vádban szereplő dátum előtt egy nappal már elhagyta több száz emberrel együtt Magyarországot. Chris Ellison ausztrál igazságügy-miniszter hivatala közölte: folyik a szövetségi rendőrség vizsgálata a Zentai elleni vádakról.

A Mazsihisz örül

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) örvendetesnek tartja, ha valakire rá tudják bizonyítani háborús bűneit - hangsúlyozta Egri Oszkár, a szervezet jogi képviselője hétfőn a hírre reagálva. "Örvendetesnek tartjuk, hogyha bármilyen későn is, és bármilyen körülmények között is, de a háborús bűnösre rá tudják bizonyítani bűnösségét. Ezek el nem évülő bűnök, ez alól nincs mentség, és nem lehet menekülni az idővel" - hangsúlyozta a jogi képviselő. Egri Oszkár hozzátette: a Mazsihisz nem vett részt az Utolsó esély akcióban, ennek a konkrét felderítésnek a részleteit sem ismeri.

A külügyi tárca tudott róla

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője közölte, a minisztérium 2004 decembere óta folytat előzetes vizsgálatot a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ által jelzett feltételezett magyar náci bűnös ügyében. "A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó szervezet által megküldött adatok alapján a Külügyminisztérium olyan történészi szakvéleményeket kapott, amelyek indokolttá tehetik az igazságügyi eljárás megindítását. Ezért a Külügyminisztérium az ügyet illetékességből az ügyészi szervekhez, illetve az Igazságügyi Minisztériumhoz irányítja" - áll a közleményben. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff február elején Budapestre látogat, hogy megbeszéléseket folytasson a feltételezett magyar náci ügyében – közölte a szóvivő.

Az "Utolsó esély" elnevezésű, a még élő náci háborús bűnösök felkutatására indult akció, 2002-ben kezdődött a balti országokban, s jelenleg még Ausztriában, Németországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Ukrajnában folyik.