„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.
Nem ez lenne ugyanis az első alkalom, amikor kiderül, hogy a hatalom állítása szerint csak egy szűk, tisztességtelen réteget célzó fenyegetés bárkit elsöpörhet, aki éppen útban van. Hoztunk is rá 4+1 példát az elmúlt 120 évből.
Az 1918-as nagy összeomlást kaotikus viszonyok követték, előbb Károlyi Mihály gróf próbált megbirkózni a képességeit alaposan meghaladó feladattal, majd miután ez nem sikerült, és a legközelebbi munkatársai elárulták, kényszerűen átadta a terepet a lenini forradalmi terror hevületében égő kommunistáknak. Az új rendszer programját Egerben a kommunistákkal szövetkező szociáldemokrata Hegedűs Márton ismertette:
A proletárdiktatúra csak a nagyok és hatalmasok, a főurak, főpapok és zsidó bankárok ellen irányul, s addig megy előre, míg célját eléri. A kisembereknek nem kell félni a proletárdiktatúrától, csak dolgozni kell mindenkinek.
Ez aztán a vörösterror keretében némileg másként alakult, különösen a Duna–Tisza közén, ahol a különböző ellenforradalminak nevezett, de valójában a tanácskormány agrárpolitikája ellen tiltakozó megmozdulások felszámolása folyamán igen sok kisember esett áldozatául a forradalmi terrornak. Sőt, még maga Hegedűs Márton is jobban tette volna, ha fél a proletárdiktatúrától, mivel a Rákosi-korszakban már a szociáldemokraták jobboldalához sorolták, 1950-ben letartóztatták, és a kistarcsai táborba internálták. Ott is halt meg két év múlva, máig tisztázatlan körülmények között.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
A panel egy zebrára esett. Sérülés nem történt.
