Budapesti loftok: hagyományosan és magyarosan

Magyarországon elsőként az IVG Holding német cég próbálkozott loftokkal néhány éve, a Soroksári úton álló 16 ezer hektáros Gizella malomba alakított volna ki művészlakásokat. A tervből természetesen nem lett semmi, egy másik beruházó pedig 40-80 négyzetméteres átlaglakásokat húzott fel a területen.

A közelmúltban újabb két külföldi cég döntött úgy, hogy a budapesti piacon próbálkozik loftok kialakításával és értékesítésével.  Az izraeli Engel Group, az óbudai Nagyszombat utcánál található Goldberger-gyár ipari műemlékké nyilvánított épületében alakít ki egyterű lakásokat. A tízmilliárd forintos beruházás sikerét árgus szemekkel figyeli a szakma. Az ugyancsak nemzetközi tapasztalatokat felmutató GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Rt. pedig a XIII. kerületi Népfürdő utcában a volt gázgyár területén építkezik. A gyárépület átalakításával az átlaglakások mellett körülbelül 27 darab loft kerül majd piacra. A négyzetmétereket átlagosan 420-430 ezer forintos áron kínálják majd, igaz ez már szerkezetkész álapotra vonatkozik.

A loftok divatja az Egyesült Államokból és egyes nyugat-európai nagyvárosokból terjedt el. Olyasfajta művészlakásokról van itt szó, amelyek régi gyárépületekben vannak. Az angol loft szó eredeti jelentése padlástér vagy emeleti helyiség, amelynek magyar megfelelője az egyterű lakás. A loft kialakulása az ötvenes években kezdődött New York Soho nevű városrészében, ahol egykori gyárépületeket alakítottak át nagy alapterületű és belmagasságú, általában galériás lakóterületekké, új életformát teremtve ezzel.

Szabadságérzetet sugall © www.katieworld.com

Új termékként jó befektetés lehet a loftlakás a budapesti piacon is. Az Engel Group ingatlanszakértői szerint új termékek bevezetése nélkül ma már nem tartható az ingatlanpiac fejlődése. Továbbá azzal is szembesülni kell, hogy Budapesten egyre kevesebb az igazán jó adottságú beépíthető terület. Ingatlanpiaci szakértők szerint a sűrűn beépített városok fejlődésének egyik lehetősége a már meglévő értékek újrahasznosítása, s ilyenek lehetnek az elhagyott gyárépületek. A IX. kerületben, Csepelen, Óbudán, Újpesten és Angyalföldön ma is bőven akad újrahasznosítható régi ipari épület. Ám ahhoz, hogy Budapesten valóban beinduljon a loftlakások piaca, elengedhetetlen, hogy a fővárosi önkormányzat kész legyen együttműködni a beruházó cégekkel, s hangsúlyos elemként kellene szerepelnie a város rehabilitációs tervében az ipari épületek ily módon történő rekonstruálása is.

Annak ellenére, hogy a loftlakások a luxuskategóriába tartoznak igény lenne rá nálunk is. Az Engel Group piackutatása szerint az érdeklődők 8-9 százaléka szeretne kifejezetten loftlakást vásárolni Budapesten.

Az elmúlt egy-két évben a a magyar piacon megjelentek olyan loft jellegű lakások is, ahol a beruházó teljes mértékben nélkülözi az ipari jelleget, tehát mégsem igazi loftok. Olyan belvárosi tetőtéri lakásokról van itt szó, ahol 60-120 négyzetméteres alapterületen a megrendelő kívánsága szerint egyedi tervezésű, többnyire luxuskivitelű lakásokat alakítanak ki.

Az ilyen típusú ingatlanok kialakítására szakosodott LOFTHome Kft. az elmúlt év végén adta át első loftjellegű lakásait, az V. kerületi Falk Miksa utcában az egyik régi ház tetőterében találhatók. "Mivel a tetőtéri lakások kialakítása során a házat teljes mértékben felújítjuk, így többnyire a lakókkal is könnyű egyezségre jutni" - mondta a hvg.hu-nak Szanyi Laura, a LOFTHome Kft. ügyvezetője.

Mivel eddig kevés ilyen lakás került piacra, van rá kereslet. Év elején újabb öt ilyen jellegű lakás kiépítésébe kezdtek, ahol két lakás máris gazdára talált, noha az átadás határideje ez év vége. A ház szintén az ötödik kerületben található, egy 1880-ban épült régi ház tetőterét sikerült megszerezni erre a célra - magyarázta Szanyi Laura.

"Felismertük azt, akik a belvárosban szeretnének élni, és ráadásul tetőtérben, azok igényei kicsit más, mint az átlagnak, így többnyire luxuskivitelezésű lakások ezek." Így az igényeknek megfelelő kialakítás után a végső négyzetméterár elérheti akár a 400-600 ezer forintos árat is - mondta Szanyi.

Rossz hír viszont azoknak, akik ilyen lakást szeretnének vásárolni, ám nincs elegendő készpénzük, jelenleg ugyanis nincs megoldva ezek finanszírozása. "Tapasztalataink szerint sem a bankok, sem a földhivatal nem tud mit kezdeni egy 100 négyzetméteres lakással, ahol nincsenek helyiségek. Ezen kellene változtani a közeljövőben" - fűzte hozzá. 
 
A loftok árát elsősorban a méret határozza meg, hiszen a lakók az ilyen lakásokat többnyire szerkezetkészen vásárolják meg, és később belsőépítészek segítségével alakítható igazán egyedivé és különlegessé. Egy ilyen otthon akár 200-250 négyzetméteres is lehet, a kivitelező cég az egyedi kialakítást és anyagfelhasználást fizetteti meg a vevővel.