Galamblelkű emberből véresszájú képviselő – kicsoda Halász János, az „átláthatósági” törvény állítólagos szellemi atyja?
Halász János fideszes képviselő vette a nevére a Fidesz átláthatóságinak hazudott törvényjavaslatát, amelynek egyetlen célja az ellenfelek kiiktatása, a közéleti viták vérbe fojtása. De hogyan lett a civil – sőt, alternatív – szférából indult kultúrpolitikusból a pártja kíméletet nem ismerő komisszárja?
Csillagász szeretett volna lenni, aztán mégis a Debreceni Egyetem matematika–kibernetika szakára jelentkezett Halász János. Nem leltünk annak nyomára, hogy jogi végzettsége is lenne – igaz, egy olyan, politikai célzatú törvényjavaslat elkészítéséhez, ami az átláthatósági törvénynek nevezett politikai pamfletet jellemzi, nem is szükséges. Ráadásul könnyen lehet, hogy a tervezetet – a szokásos módon – csak befújta az ablakán a szél, és véletlenül aláírta. Hacsak nem egyenesen őt dobta a gép, vagyis rá szignálta ki a pártvezetés, és nem volt mersze nemet mondani.
Merthogy az előélete alapján sem a jogszabálytervezet stílusa, sem annak tartalma nem Halász Jánosra vall.
A debreceni illetőségű fideszes politikus is volt egyszer fiatal, akinek nem lehetett csak úgy fentről megmondani, miről mit kell gondolnia. Akkoriban még alternatív kulturális műhelyt is szervezett. Ez volt a Szép klub. Ami nemcsak ingyenes, de – a józan mértéktartás jegyében – alkoholmentes is volt, vallotta meg anno (2003-ban), amikor a fideszesek még szóba álltak a HVG-vel, és őszinte gyerekként nem csak a pártközleményeket mondták fel, amikor kérdezték őket.
A rendszerváltásig a Mezon ifjúsági információs irodában is dolgozott, amely olyasfajta értelmiségi találkozóhely volt, amire a későbbi Orbán valószínűleg olyanokat mondana, hogy „romkocsmák félhomályában merengő diplomások” gyűjtőhelye, a mai Halász János pedig – mint külföldi befolyás alatt álló szerveződést – egyszerűen betiltatná.

Nem mondható, hogy Halász tanulatlan ember volna, aki nem tudja, mit miért mond vagy tesz. Ellenkezőleg! Matematikusdiplomája révén, azt gondolnánk, a tiszta logika – vagy költőien szólva: az igazság szépségének – talaján áll.