Kik akarták megölni a pápát?

A milánói lap azt állítja a csak közvetve, bolgár sajtónyilatkozatok alapján idézett Stasi-aktákra hivatkozva, hogy a KGB, az egykori szovjet állambiztonsági szolgálat adott parancsot a pápa elleni merényletre, s bolgár ügynökök voltak a végrehajtók.

© AP

A Corriere della Sera szerint e dokumentumok tucatnyi lapon keresztül bizonyítják azt a forgatókönyvet, hogy a bolgár végrehajtók Agcát és más török terroristákat bérgyilkosokként használták fel. Az egykori NDK titkos ügynökeinek jutott feladatul az egész akció irányítása, illetve a nyomok eltüntetése és a nyomozás tévútra terelése az 1981-es merénylet után.

E leveleket az olasz lap állítása szerint a német kormány ásta elő a Stasi-archívumokban, s adta át Bulgáriának. Szófia ugyanakkor - mint a bolgár kormányszóvivő a napokban ígéretet tett erre - e dossziét átadja az olasz parlament úgynevezett Mitrohin-bizottságának, amely az egykori kelet-európai szocialista országok titkosszolgálatainak olaszországi tevékenységét vizsgálja.

A dokumentumok az olasz lap szerint bizonyítják a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálat érintettségét és egyben - igaz, eltérő mértékű - felelősségét is.

A Corriere della Sera állításait bolgár sajtónyilatkozatokra alapozza, amelyek szerint a német fél által átadott "ezer dokumentum közül 10, esetleg 60 oldal - főként levelezések - foglalkozik a pápa elleni merénylettel, s amelyekben az NDK titkosszolgálatának ügynökei segítséget és együttműködést kérnek bolgár kollégáiktól, hogy ki lehessen védeni a balkáni köztársaságnak a pápa elleni merényletben való érintettségére vonatkozó verziókat".

Az olasz lap szerint ezzel egybehangzóan nyilatkozott a merénylet ügyét vizsgáló Ferdinando Imposimato olasz bíró is az Oggi című olasz hetilapnak is, aki Markus Wolf egykori Stasi-főnökkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva utalt a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálatok érintettségére.

Imposimato szerint a kudarccal végződött merénylet után e titkosszolgálatok mindent megpróbáltak, egészen a pápa és az akkori olasz köztársasági elnök, Pertini zsarolásáig, hogy rábírják őket a börtönben vallani kezdett Ali Agca szabadon bocsátására.

Az olasz bíró azt állítja, hogy a pápa elleni merénylet terve még 1979-ben született a Krímben, Andrej Gromiko és Leonyid Brezsnyev lengyel vezetőkkel folytatott megbeszélésén.