India és Pakisztán végre megbékél?

„Ma már nincs olyan része az országnak, amely érdekelt lenne az Indiával való konfrontálódásban” - jelentette ki Mudzsahid, a Pakisztáni Muszlim Liga (PML) főtitkára és a pakisztáni törvényhozás külügyi bizottságának elnöke egy interjúban, amelyet a szomszéd állam egyik lapjának adott. A Sujat Huszein volt kormányfő vezette küldöttség az első pakisztáni kormánypárti delegáció volt, amely Indiába látogatott.

„Nemcsak az emberek, de mindkét ország vezetőinek gondolkodásában is alapvető változások következtek be. Mindenki érzi, tapasztalja, mennyire kifizetődő a békefolyamat, minden szférában érezni annak előnyeit, legyen szó kultúráról, kereskedelemről vagy akár a krikettről. A folyamat egyszerűen megállíthatatlan” - vélekedett Mudzsahid, aki azonban emlékeztetett, hogy a teljes megbékélésig vezető út még hosszú, és távolba látó, nagy formátumú politikusokra van szükség mindkét oldalon, akik nem félnek akár népszerűtlen döntéseket is meghozni a béke érdekében, „ha azokra van szükség”.

Mudzsahid ugyanígy a béke irányába ható lépésnek nevezte azt az Indiában aggodalommal figyelt amerikai döntést, amelynek keretében Washington leszállítja Pakisztánnak azokat az F-16-os vadászrepülőket, amelyeket a muzulmán ország már a ’80-as években megrendelt. Iszlámábád ezek egy részét ki is fizette, az Egyesült Államok azonban az ország nukleáris programja miatt felfüggesztette a szállításokat. „Amerikának Indiára és Pakisztánra egyaránt szüksége van, Washington is a megbékélésben érdekelt. A jövőben már nem az lesz a fő cél, hogy kijátssza egyik államot a másikkal szemben, ezért is kell innentől fogva közösen küzdenünk az igazi problémák ellen: a szegénység, a munkanélküliség, a mindkét országban meglévő szélsőséges mozgalmak és terroristacsoportok jelentik a tényleges veszélyforrást” - vélekedett. Mudzsahid Huszein szerint nemhogy nem fenyegeti a békét, hogy mind India, mind Pakisztán rendelkezik nukleáris fegyverekkel, hanem éppen azt erősíti. „Az atomfegyverek révén alakulhatott ki a dél-ázsiai hatalmi egyensúly. Meggyőződésem, hogy meglétük csökkenti a két ország közötti katonai konfliktus esélyét” - mondta.

A delegáció egyik fő feladata Pervez Musarraf április 16-ai indiai látogatásának előkészítése volt. Mudzsahid emlékeztetett, hogy a pakisztáni államfő tavaly egyértelműen jelezte: Iszlámábád hajlandó magát alávetni az ENSZ rendelkezéseinek Kasmír kérdését illetően. A tervek szerint Manmohan Szingh indiai kormányfő legalább három-négy órás diskurzust folytatna Musarraffal, és valószínűleg egy krikettmeccset is megtekintenek majd együtt.

Mudzsahid Huszein nem fukarkodott a pakisztáni államfőt dicsérő szavakkal. „Elnökünk egyenruhát visel, de szívében igazi demokrata. Mi vagyunk az iszlám világ legdemokratikusabb és legszabadabb országa, már nincsenek nálunk kritizálhatatlan szent tehenek. Az emberek azt bírálnak, akit csak akarnak, azt gúnyolnak ki akár a hatalomban lévők közül is, akit csak akarnak” - szögezte le. Mint emlékezetes, Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter néhány héttel ezelőtti pakisztáni látogatása során határozottan kijelentette: Washington azt szeretné, ha Musarraf 2007-ben lehetővé tenné a szabad választások megtartását az országban, és teret engedne az igazi demokráciának. A hatalmi jogköreit folyamatosan egyre szélesítő pakisztáni elnök részéről akkor hallgatás volt a válasz.