A színlelt szerződések munkaügyi ellenőrzése
1 perc
2005.04.07. 13:27
A színlelt szerződéssel foglalkoztató ellenőrzött munkaadók háromnegyede inkább kifizette a munkaügyi bírságot, ahelyett, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződést munkaszerződéssé alakította volna - nyilatkozta Szárazné Zara Andrea, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyeleti főosztályának vezetője.
A főosztályvezető elmondta: a színlelt szerződések esetén az adó- és járulékbehajtás felfüggesztésére vonatkozó először 2004. június 30-ig, majd 2005. június 30-ig érvényes moratórium a munkaügyi ellenőrzésekre nem vonatkozott. A munkaügyi felügyelők a munkaidő, a túlmunka és más munkaügyi előírások betartásának számonkérése során folyamatosan megkövetelték és megkövetelik a tényleges foglalkoztatás szerinti jogviszonyt is.
Először 2003. július 1. és december 31. között a munkaügyi miniszter rendelete alapján alkalmaztak méltányosságot a színlelt szerződésekre csak az ismételt jogsértéseknél vetettek ki bírságot. Egy másik időszakban, 2004. január 1. és április 30. között az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisra (EMMA) felkészülés miatt kaptak lehetőséget a munkaadók a méltányos megítélésre. Amennyiben az ezen időszak alatt a munkaviszonyra létesített vállalkozói vagy megbízási szerződéseket munkaszerződéssé változtatták, akkor az ellenőrzések során kiszabott bírságot nem kellett megfizetniük. A lehetőséget viszont a bírságoltak 75 százaléka nem használta ki, inkább kifizette a büntetést. Csak a munkaadók 25 százaléka alakította át a szerződést jogszerűvé - mutatott rá Szárazné Zara Andrea.
A múlt évben a munkaügyi ellenőrzésekbe vont munkaadók közül 250-nél 1185 vállalkozási vagy megbízási szerződést kifogásoltak és bírságoltak a munkaügyi felügyelők. Az idén az első negyedévben 50 munkaadónál 200 ilyen szerződés miatt vetettek ki bírságot, amely összege elérte a 9 millió forintot. Egy-egy ellenőrzés során nem csak a színlelt szerződések, hanem több más jogsértés miatt is bírságolnak általában, egy-egy munkaadónál legfeljebb hatmillió forintos munkaügyi bírság vethető ki.
Szárazné Zala Andrea elmondta: a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadókról valóban informálják az adóhatóságot a két intézmény közötti megállapodás alapján. A színlelt szerződések ellenőrzése 2003. július 1-től került a figyelem középpontjába, amikor a Munka törvénykönyve módosítása során a munkaügyi ellenőrök eljárási rendjét pontosították ez ügyben - jegyezte meg a főosztályvezető. "A színlelt szerződéseket korábban is ellenőrizték és büntették, de nem állapították meg hatósági határozatban annak munkajogviszonykénti fennállását. A változás szerint 2003. július 1-től erre is lehetőséget kaptak a munkaügyi felügyelők" - mondta a főosztályvezető.
Először 2003. július 1. és december 31. között a munkaügyi miniszter rendelete alapján alkalmaztak méltányosságot a színlelt szerződésekre csak az ismételt jogsértéseknél vetettek ki bírságot. Egy másik időszakban, 2004. január 1. és április 30. között az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisra (EMMA) felkészülés miatt kaptak lehetőséget a munkaadók a méltányos megítélésre. Amennyiben az ezen időszak alatt a munkaviszonyra létesített vállalkozói vagy megbízási szerződéseket munkaszerződéssé változtatták, akkor az ellenőrzések során kiszabott bírságot nem kellett megfizetniük. A lehetőséget viszont a bírságoltak 75 százaléka nem használta ki, inkább kifizette a büntetést. Csak a munkaadók 25 százaléka alakította át a szerződést jogszerűvé - mutatott rá Szárazné Zara Andrea.
A múlt évben a munkaügyi ellenőrzésekbe vont munkaadók közül 250-nél 1185 vállalkozási vagy megbízási szerződést kifogásoltak és bírságoltak a munkaügyi felügyelők. Az idén az első negyedévben 50 munkaadónál 200 ilyen szerződés miatt vetettek ki bírságot, amely összege elérte a 9 millió forintot. Egy-egy ellenőrzés során nem csak a színlelt szerződések, hanem több más jogsértés miatt is bírságolnak általában, egy-egy munkaadónál legfeljebb hatmillió forintos munkaügyi bírság vethető ki.
Szárazné Zala Andrea elmondta: a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadókról valóban informálják az adóhatóságot a két intézmény közötti megállapodás alapján. A színlelt szerződések ellenőrzése 2003. július 1-től került a figyelem középpontjába, amikor a Munka törvénykönyve módosítása során a munkaügyi ellenőrök eljárási rendjét pontosították ez ügyben - jegyezte meg a főosztályvezető. "A színlelt szerződéseket korábban is ellenőrizték és büntették, de nem állapították meg hatósági határozatban annak munkajogviszonykénti fennállását. A változás szerint 2003. július 1-től erre is lehetőséget kaptak a munkaügyi felügyelők" - mondta a főosztályvezető.